Intézmény neve:

Zamárdi Napközi Otthonos Óvoda

Szabályzat típusa:

Pedagógiai program

Intézmény székhelye, címe:

8621 Zamárdi, Széchenyi u. 16.

Intézmény OM-azonosítója:

033919

Intézmény fenntartója:

Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselőtestülete

 

 

 

 

ÓVODÁNK ADATAI

 

Neve:                             ZAMÁRDI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

 

Címe:                            8621 Zamárdi, Széchenyi utca 16.

 

Telefon/fax:                  06-84-348-835

 

Fenntartója:                 Zamárdi Város Önkormányzat

 

Címe:                            8621 Zamárdi, Szabadság tér 4.

 

Alapító Okirat száma:          298/2011.(IX.29.)

 

A program megnevezése:

Családias légkör biztosításával játékra, mesére, mozgásra, hagyományok ápolására épülő környezettudatos nevelés.

Kelte: 2013. augusztus 28.                               

 

Az óvoda vezetője:       Barta Ilona        

 

A program benyújtója: Barta Ilona

 

                                               Érvényes: 2018. 09. 23.

Törvényi megfeleltetés

 

Alaptörvény

 

  • Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

 

Törvények

 

  • évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról
  • évi XXIX. törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
  • évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
  • tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól

 

Rendeletek

 

  • 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
  • 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • 229/20012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról
  • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány-elve
  • 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
  • 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve
  • 185/1999. (XII.13.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja

 

 

                                                TARTALOMJEGYZÉK

Az óvoda helyi nevelési programjának szerkezete

 

BEVEZETÉS 

  1. HELYZETELEMZÉS

                        1.1. Településünk földrajzi helyzete, története, értékek

                   1.2. Óvodánk jellemzői 

                        1.2.1. Személyi feltételek

                        1.2.2. Tárgyi feltételek

  1. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE

                  2.1.      Óvodakép

                  2.2.      Gyermekkép

 

  1. AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI

 

  1. AZ ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, ÉRTÉKEI

 

4.1   Küldetésnyilatkozatunk

4.2.  Nevelési értékeink

 

  1. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI

 

                  5.1.      Általános célkitűzés

                  5.2.      Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzés

                  5.3.     A fenntartó által engedélyezett további feladat-ellátási kötelezettségből adódó speciális célkitűzés

 

  1. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

 

                  6.1.      Az egészséges életmód alakítása

 

6.1.1.Az egészséges életmód alakításának célja

6.1.2.Az óvodapedagógus feladatai

6.1.3.Az egészséges életmód alakításának tartalma

6.1.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

6.2.     Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése

6.2.1.Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés célja

6.2.2.Az óvodapedagógus feladatai

6.2.3.Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma

6.2.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

6.3.1.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja

6.3.2.Az óvodapedagógus feladatai

6.3.3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma

6.3.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

  1. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

Különleges bánásmódot igénylő gyermek

7.1.  A sajátos nevelési igényű gyermek

7..2.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek

7..3. A kiemelten tehetséges gyermek

7.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

8.A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

 

                        8.1. A szociális hátrányok enyhítő tevékenységek célja

                        8.2. Az óvodapedagógus feladatai

                        8.3. A hátrányos helyzet okai

                        8.4. A szociális hátrány csökkentésére tett intézkedések

 

  1. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

 

                        9.1. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek célja

                        9.2. Az óvodapedagógus feladatai

                        9.3. Az együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervekkel

                        9.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

  1. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

 

                        10.1. A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének célja

                        10.2. Az óvodapedagógus feladatai

10.3. Az együttműködés tartalma

10.4. A kapcsolattartás lehetőségei

 

 

  1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEKET

 

11.1. Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja

11.2. Az óvodapedagógus feladatai

11.3. Az egészségnevelés és környezeti nevelés tartama

11.4. Együttműködés az óvoda partnereivel

 

  1. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEKET

 

12.1. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések célja

12.2. Az óvodapedagógus feladatai

12.3. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések területei

12.4.Várható eredmények

 

  1. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

 

         13.1. Játék

13.1.1.A játék célja

13.1.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.1.3.A játék tartalma

13.1.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

         13.2. Verselés, mesélés

                     13.2.1.A verselés, mesélés célja

13.2.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.2.3.A verselés, mesélés tartalma

13.2.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

13.3.1.Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc célja

13.3.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.3.3.Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tartalma

13.3.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.4. Rajzolás, festés,  mintázás, kézimunka

13.4.1.A rajzolás, festés,  mintázás, kézimunka célja

13.4.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.4.3.A  rajzolás, festés, mintázás, kézimunka színterei a feltételek megteremtése

13.4.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.5. Mozgás

13.5.1.A mozgás célja

13.5.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.5.3.A mozgás tartalma

13.5.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.6. A külső világ tevékeny megismerése

             13.6.1.    A külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet

A környezet és a természet tevékeny megismerésének célja

Az óvodapedagógus feladatai

A környezet és természet tevékeny megismerésének tartalma

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

             13.6.2.    A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések

A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének célja

Az óvodapedagógus feladatai

A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének tartalma

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.7. Munka jellegű tevékenység

13.7. 1.A munka célja

13.7.2 Az óvodapedagógus feladati

13.7.3. A munkajellegű tevékenység tartalma

13.7.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

13.8.1.A tevékenységekben megvalósuló tanulás célja

13.8.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.8.3.A tanulás feltétele, formái, típusai, elvei

13.8.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

  1. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

 

                14.1.Szervezeti és időkeretek

                14.2.A heti rend és napirend kialakítása

                14.3.Az óvodai nevelés tervezése

                14.4.A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok

                14.5. Az óvoda speciális szolgáltatásai

                14.6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

  1. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK
  2. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

 

16.1. Óvoda - Iskola

16.2. Óvoda - Fenntartó

16.3. Óvoda- Közművelődési intézmények

16.4. Óvoda - Civil szervezet

16.5. Óvoda - Egyház

 

 

 

 

  1. Mellékletek

         17.1.Az óvoda helyi nevelési programjának végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

 

  1. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

A helyi nevelési program érvényessége

A helyi nevelési program módosítása

A helyi nevelési program nyilvánossága

 

  1. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BEVEZETÉS

 

A Pedagógiai Programunk alapelveinek meghatározásánál a következőkre törekedtünk:

 

  • A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg.
  • A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben óvodánk kiegészítő, segítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.
  • Pedagógiai programunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozását segíti, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával: oly módon, hogy minden kisgyermek egyenlő eséllyel részesülhessen az óvodai nevelésben.
  • Programunkban megfogalmaztuk azokat a nevelési feladatokat, amellyel segítjük a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, szociális hátrányok leküzdését csökkentését.
  • Az óvodánkba járó sajátos nevelési igényű gyermekek integrálását beépítettük programunkba.
  • Figyelembe vettük  mindazokat az elvárásokat, amellyel szemben a helyi fenntartó a lakosok felé kötelezettséget vállalt a 3-7 éves gyermekek óvodai nevelése érdekében.

 

 

  1. HELYZETELEMZÉS

Ellátási terület: Zamárdi Város közigazgatási területe

1.1. Településünk földrajzi helyzete, története, értéke

Az intézmény Zamárdi város üdülő részén, a Széchenyi utcában, bár a vasúton túl, de mégis könnyen megközelíthető, védett, zöldövezetnek is nevezhető környezetben található. A bennünket körülvevő házak többnyire nyaralóépületek, így csendes, nyugodt helynek örvendhetünk.

Az óvoda az egész városból fogadja a gyermekeket, a szabad kapacitást a szomszédos településekről bejáró gyermekeknek biztosítjuk. Óvodánkra is jellemző, hogy minden társadalmi rétegből érkeznek gyermekek. A szülők képzettsége, anyagi helyzete eltérő, sokszínű képet mutat. Ezért is fontos része a nevelő-, gondozó munkánknak – az előítélettől mentes - a másság elfogadásán alapuló szemlélet.

Óvodánk az évek során többször átépített, bővített épületben van, ami eredetileg az 1900-as évek elején épült kis villa volt a hozzá tartozó kerttel.

Óvodaként 1953. jan. 1-én kezdte meg 1 csoporttal. Később 2, majd 3, 1981-96. között 4 csoporttal működött. 1996-ban önkormányzati döntés alapján ismét 3 csoportos lett, jelenleg ismét 4 csoporttal működünk 100 férőhellyel (Alapító okirat). 2014 december 15-én került átadásra egy új csoportszoba és egy 80m2 es tornaszoba, lift és mozgáskorlátozottak számára felszerelt egyéb helyiség. Az  óvodabővítést pályázat útján tudtuk megvalósítani  – ezt indokolta a beköltözések és a születések aránya is.

 

  • 2. Óvodánk jellemzői

 

1.2.1.Személyi feltételek

Óvodánk rendelkezik a törvény által ajánlott személyi ellátottsággal.

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az alkalmazottak létszámát a felvett gyermeklétszám, a nyitva tartás ideje, és a sajátos nevelési igényű gyermekek szükséglete határozza meg.

19 engedélyezett álláshelyen, az óvoda részen:        9 fő óvodapedagógus

                                                                                  1 fő pedagógiai asszisztens

                                                                                        5 fő dajka-takarító

Konyhai részen:          1 fő élelmezés, gazdasági ügyintéző

                                   3 fő konyhai dolgozó

 

Az óvodapedagógusok és az őket segítők végzettsége:

 

A pedagógusok felsőfokú, illetve szakirányú végzettséggel, a gazdasági ügyintéző szakirányú középfokú, a technikai dolgozók is szakirányú középfokú végzettséggel rendelkeznek.

Javításokat, felújításokat a GAMESZ végzi.

Az óvodapedagógusok a PP alapján végzik a nevelő munkát az óvodában. Az óvónők lényeges személyiségjegye a nyitottság, empátiakészség, érdeklődés a mikro-, és makró környezet iránt. Személyiségükön keresztül valósul meg az elképzelt, megfogalmazott PP.

Az önképzés belső igény, munkahelyi elvárás is, a minőségi munka egyik biztosítéka. A csoportokban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülő, egymáshoz ragaszkodó „hármas” dolgozik. Az óvodapedagógusok és az őket közvetlenül segítő munkatársaik az aktuális igény és érdeklődés alapján folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken, és szakmai rendezvényeken.

Több éves együttgondolkodás eredménye az óvodai nevelésről, a fejlesztés lehetőségeiről és szükségességéről kialakult nézetünk. Nem kerüljük a vélemények ütköztetését, hagyjuk érvényesülni a meggyőzés elvét.

Az óvodavezető fontosnak tartja az egyéni érdekek és az intézmény érdekeinek összehangolását, a jogok és kötelességek harmóniáját. Pedagógiai irányításának lényege az emberi viselkedés befolyásolása, az önismeret és az önképzés igényének felszínen tartása és kielégítése. A változásokra vonatkozó döntései a nevelőtestület konszenzusára épülnek. Kezeli a különbözőségeket, vigyáz a viszonylagos szakmai egyensúly fenntartására. Külső kapcsolatokban képviseli az intézmény érdekeit. Felismerve az értéket segít annak megőrzésében. Az óvoda irányítását, működési feltételeinek biztosítását 1 óvodavezető helyettes segíti. Munkájukat a munkaköri leírásban megfogalmazott munkamegosztás alapján végzik.

Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájával szemben ugyanúgy elvárás a nevelés eredményessége érdekében a tolerancia, érzékenység, nyitottság, gyermekszeretet, a belső indíttatású gondoskodási vágy, ahol természetes jelenség a gyermeki kíváncsiság. Tudatában vannak, hogy magatartásukkal, megnyilvánulásaikkal minden helyzetben megbízható, hiteles példaképeknek kell lenniük.

Az ügyvitelt, az étkezést, főzést az élelmezés és gazdasági ügyintéző irányítja HACCP rendszerben.

Továbbképzés területén a prioritás:

  • az inklúzió, az integráció, a differenciálás és esélyteremtés, tehetséggondozás egészségfejlesztés területén szerveződő továbbképzéseken való részvétel támogatása.

 

Célunk

  • a hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának kialakítása mind a négy csoportban

Feladatunk

  • Egymás munkájának minél teljesebb megismerése
  • Egymástól való tanulás megvalósítása
  • Együttműködés fejlesztése

 

Tartalma:

  • Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikro csoportos, differenciált fejlesztés, kooperatív technikák alkalmazása, multikulturális tartalmak közvetítése)
  • Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése
  • Nevelési értekezlet
  • Jó gyakorlatok bemutatására, majd azok közös értékelése
  • Esetmegbeszéléseken való részvétel
  • A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a dajkákkal, pedagógiai asszisztenssel
  • A fejlesztőpedagógussal való konzultáció a mérés eredményeinek és a fejlesztés eredményeinek megbeszélése
  • Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel

 

 

1.2.2 Az óvoda tárgyi feltételei, felszereltsége

A csoportok tárgyi felszereltsége és komfortja jó.

A csoportszobákban megtalálhatók az alapvető játékkészletek, speciális játékeszközök, a személyes tárgyak és munkák elhelyezésére kialakított hely. Csoportszobáink nem nagyok: 50.2-46.06-44.73-50,54 m2, de gyermekeink jól érzik benne magukat, nincs zsúfoltság. Minden csoport saját mosdóval, öltözővel rendelkezik. A tulipános csoportba galériát alakítottunk ki.

Óvodánk 3 csoportjában van számítógép és  számítógépes oktatási anyag.

 2014 decemberétől tornaszobával is rendelkezünk, mely megkönnyíti a csoportok mindennapi testnevelését és tornafoglalkozásait, közös rendezvények szervezését, egyéb tevékenységek megtartását pl. nagyok tornája, stb..

Az épülethez egybefüggő játszóudvar tartozik, nincs csoportokként elkülönítve. Ezt a gyermekek szabadságérzésének és a játékválasztás lehetőségének biztosítása érdekében fontosnak tartjuk. Udvarunk tágas, megfelelően parkosított és felszerelt, a pályázatból felújított. Homokozók, ügyességet és mozgást fejlesztő játékok, nyári időszakban forgótárcsás medence, árnyékolók, fedett terasz biztosítják a szabadtéri tevékenység lehetőségét. A mászókák, egyensúlyozó játékok segítik a gyermeke mozgáskoordinációjának fejlesztését, a mozgáskorlátozottak számára is biztosítva van egy-két játék

A tárgyi hiányosságok pótlása, cseréje, javítása az eszköznorma előírásainak figyelembe vételével folyamatosan történik. Ehhez nagyban hozzájárul a Zamárdi Óvodáért Alapítvány, mely komoly pénzösszeggel támogatja programjaink megvalósítását és új eszközök vásárlását.

Óvodánk a PP-ban megfogalmazott szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik, ezt a fenntartó folyamatosan biztosítja. Fokozatosan és folyamatosan figyelünk a gyermekek biztonságára, kényelmére, hogy megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Figyelünk arra, hogy a tárgyi felszerelések, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető és biztonságos legyen.

A csoportszobák játéklehetőségének feltételeivel a fantáziát és a kreativitást kívánjuk bővíteni azokkal a gyűjtött anyagokkal, amelyek természetes állapotukban bármilyen eszközzé válhatnak a gyermeki világban.

A világ tevékeny megismeréséhez új eszközöket, egyénileg használható fejlesztőjátékokat kívánunk beszerezni. 

Könyvtárunk bővítése folyamatos, odafigyelünk az igényes, gyermekek által közkedvelt könyvek beszerzésére. Ugyanez elmondható a szakkönyvek vásárlására is. Élünk a pályázati lehetőségekkel, már sok sikeres pályázatot tudhatunk magunk mögött: Zöld Óvoda, izzócsere, Madárbarát Egyesület, balesetmentesítés, DDOP, stb..

1.2.3. Az óvodai csoportok szerkezete

A gyermekcsoportjaink osztatlan szervezésűek. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a másságot. Ezekben a csoportokban kevesebb a konfliktus, fejlettebb a megegyezésre való képesség. Életszerűbb helyzetek jöhetnek létre. A testvérek, barátok, ismerősök növelik a beszoktatás eredményességét. A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérő fejlettségű gyermekek nem szigetelődnek el, mindenki talál partnert, vagy támogatót.

A heterogén életkorú csoportnál előnyös – éppen az életkori sajátosságok miatt – az oktatási törvényben előírt gyermeklétszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. Felvételkor a vezető feladata koordinálni a gyermekek érdekeit, figyelembe venni a szülői kívánságokat, figyelni a különböző életkorú gyermekek csoporton belüli arányát, a nemek arányát, a gyermekközösségek szociális összetételét.

 

  1. Az óvoda jövőképe

 

  • Óvodakép,csoportok szerkezete

 

Az intézmény nem tudja és nem is akarja átvállalni a család funkcióját, sőt közvetett úton annak erősítésén fáradozik maga is. A nevelőtestület számára sikerélményt, belső elégedettséget jelent, ha a szülők nevelőpartnerüknek tekintenek bennünket, bizalommal fogadnak, az óvodában otthon érzik magukat – családias nevelésünknek köszönhetően. A gyermeknevelésben sikeres szülőket, családokat igyekszünk megnyerni munkánk segítésére, az óvodai élet gazdagítására, szükség esetén a nevelő munka hatékonyabbá tételére – ehhez elengedhetetlen az SZM jól működő munkája.

Az óvodában egyaránt általános cél és feladat, hogy minden alkalmazott munkavégzése során modell- és mintaértékű legyen a gyermekek számára. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a gyermek olyan világot lásson maga körül, amelyben a szeretet természetes, igazi értékként árad.

Hisszük, valljuk és tudjuk, a gyermek csak azt képes szeretni, aki őt szereti, csak szeretettel lehet nevelni. Saját emberségünk az egymáshoz és a gyermekekhez való megértő viselkedésünk, bizalmunk, az óvoda nyugodt légköre, a felnőttek optimista-, emberszerető lénye, vagyis a szeretet légköre az, amelyben a kisgyermek optimálisan fejlődhet.

Nevelőtestületűnk igényes szakmai képzettségű. Az óvónők munkáját fejlesztő pedagógus és logopédus segíti, és játékosan német nyelvvel ismertetjük gyermekeinket saját óvónőink által. A gyermekek felzárkóztatásához a szakszolgálatot is igénybe vesszük Az óvónők csoportjaik nevelési feladatainak megvalósításához élnek a módszerválasztás szabadságával - innovatív pedagógiai törekvések. Az SNI -s gyermekek fejlesztéséhez szakemberekkel szerződünk.

PP- k a hangsúlyt elsősorban a játékra, a mesére, hagyományok ápolására, a családias nevelés megteremtésére, mozgásra, a környezettudatos nevelésre helyezi.

Programunkkal biztosítani szeretnénk olyan tevékenységi rendszer kiépülését, amelyben az élmények személyiségfejlesztő hatásának fontos szerepet tulajdonítunk. Pedagógiai felfogásmódunkban alapvető feladatunknak tekintjük az önfejlesztő és közösségfejlesztő magatartás alapozásának segítését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartását egyenlő hozzáférés biztosításával (esélyegyenlőségi program). Mindezek érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges a kiegyensúlyozott érzelem- és ingergazdag környezet, ahol a tevékenykedés és a kérdezés feltételei adottak. A gyermek csak olyan közegben képes harmonikusan fejlődni, ahol gyermeki, emberi lényét meghatározó szükségletei szabadon érvényesülhetnek.

Az óvodai csoportokban a gyermekek vegyes életkorúak. Véleményünk szerint e szervezési formában adódnak a leghatékonyabb pedagógiai helyzetek, és e szervezési forma a legalkalmasabb differenciált nevelőmunka végzésére. Az óvodába kerülő gyermekek képességeinek fejlettségi szintje eltérő. Nevelőtestületünk ezt a különbséget természetesen fogadja, és tiszteletben tartja.

Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének optimális feltételeit, az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztését. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását és az emberi értékek közvetítését.

  • Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek be-óvodáztatásától az iskolába lépéséig.
  • Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, a szabad játék lehetőségét.
  • Az intézménybe beíratott gyermekek számára megteremti az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkört.
  • Funkciói: óvó- védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók.
  • Közvetetten segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatása mellett az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
  • Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a dolgozók személyes példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.
  • Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét.
  • Beszélő környezetével biztosítja a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi és értelmi nevelést és fejlesztését.

 

 

2.2.   Gyermekkép

 

A gyermek egyedi, fejődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai programunk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön s hogy meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

Az emberi kapcsolatok rendszerében fontosnak tartjuk a tisztelettudó és tiszteletre nevelő légkör megszilárdítását, melyben mindenki megőrizheti emberi méltóságát. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migránsok) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok, és alapvető szabadságok védelmét.

 

A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében:

  • a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését,
  • a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük,

ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően:

  • gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik,
  • az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére,
  • elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását,
  • biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét.

 

 

  1. AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI

 

Az óvodai nevelési programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe kell vennünk:

  1. a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésével összefüggő irányelveket.

 

 

Alapelveink

Érzelem- és élménygazdag, nyitott és biztonságot nyújtó környezetben kell a kisgyermeket elfogadni, tisztelni és fejleszteni. A kisgyermek a játékban, játékkal, játékon keresztül fejlődik és fejleszthető.

  • A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot.
  • A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés, bizalom és védelem övezi.
  • Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, és szükségleteinek kielégítése.
  • Érvényesül az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai intézkedések, műveltségtartalmak közvetítésével, a gyermekek személyiség fejlődésének és egyéni képességeinek kibontakoztatása az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása.
  • A gyermekek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében a jutalmazás elvei és formái
  • A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye (a nemzetiségi gyermekek nevelése) során megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció.

 

  1. AZ ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, ÉRTÉKEI

 

4.1 Küldetésnyilatkozatunk

 

Mi mindannyian teljes felelősséggel valljuk, hogy amit ma itt és most teszünk, annak nem csak a jelenben van hatása, mindez a jövőbe mutat.

 

  • A legfontosabbnak tartjuk, hogy gyermekeink otthonos, szeretetteljes, nyugodt, derűs és biztonságot adó környezetben nevelődjenek. Óvodánk érzelem- és élménygazdag, a szülőkkel együttműködve, hagyományainkat megőrizve, egyéni bánásmód alkalmazásával valósítsa meg a teljes személyiséget fejlesztő pedagógiai munkáját.
  • Fő törekvésünk, hogy a társaikkal és a felnőttekkel való együttműködés során, elsajátítsák az együttélés szokásait, meg tanuljanak figyelni, - alkalmazkodni, – együtt érezni egymással, miközben tolerálják a másságot.
  • A nevelőmunkánkban megteremtjük a felszabadult mozgás sokoldalú élményét, ezáltal hozzásegítjük gyermekeiket ahhoz, hogy a környező világból minél több élményhez, tapasztalathoz jussanak.
  • Nagy hangsúlyt fordítunk a játék élményszerű és örömkeltő feltételeinek megteremtésére, hiszen általa ismerkednek meg a való világ csodáival, amely egyben tükörképe mindazoknak a tapasztalatoknak, amelyet a gyermek átélt s a játék nyelvén megfogalmazott.
  • A személyiségfejlesztés során tiszteletben tartjuk gyermekeik egyéni különbségeit, figyelembe vesszük életkorukhoz igazodó szükségleteit, hogy megterhelés nélkül készíthessük fel őket az iskolai életmódra.
  • Céljaink eléréséhez szükségünk van a partnereink támogatására, hiszen csak közös együttneveléssel tudjuk formálni, alakítani gyermekeiket, hogy biztosan eligazodjanak a világ valóságában.
  • Munkatársaink széleskörű szakmai felkészültsége, innovációs törekvései, minőség iránti elkötelezettsége jelentik a biztosítékot céljaink eléréséhez.

 

 

4.2.  Nevelési értékeink

 

Nevelési értékek

Pedagógiai feladat

 

A mozgás prioritása

A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. Turák, kirándulások, kerékpározás szervezése csoporttal, óvodával, szülőkkel.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása

Testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), fizikai erőnlét a koordinációs készségek, és a térérzékelés tudatos fejlesztése

Az úszás biztosítása a legidősebb korosztály számára fenntartói támogatással

 

Az egészséges életmód kialakítása és fenntartása

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése

Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása,

A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés elősegítése

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósítás

 

A játék elsődlegessége

Rugalmas napirend biztosítása

A szabad játék elfogadása: az egyes gyerekek játékfejlődése, az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása

Derűs, nyugodt légkör biztosítása

A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához változatos eszköztár biztosítása.

A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése.

 

 

Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése

 

A személyközi kapcsolatok formáinak alakítása.

Az énkép – önismeret – önértékelés fejlesztése.

Értékek, normák kialakítása.

Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a dolgozók modell értékű bánásmódja során

A közösségi nevelés az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.

 

Az egyéni különbségek tiszteletben tartása

Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a képesség fejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján.

Minden pedagógustól és nem pedagógus kollégától elvárás a másság elfogadása, a tolerancia, és a segítőkészség.

Fejlődési napló vezetése – 3 havonta szülő tájékoztatása.

Tervezőmunkánál a gyermek fejlettségének figyelembe vétele.

 

Működési értékek

Működési feladat

 

Minőség iránti elkötelezettség

A PP minőségi megvalósítása

A nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás.

Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés.

Gyermek centrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek szeretete, tisztelete.

Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör

A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek változatossága.

Szakmai elhivatottság.

Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a gyermekek felé.

Értékorientáltság, pozitív beállítottság.

 

Együttműködési készség

A  kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása (kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése).

A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka (team munka) a közös célok megvalósításához.

A dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása.

Társadalmi részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség.

 

  1. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI

 

5.1.      Általános célkitűzés

 

Az óvoda, nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek óvodába lépésétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig, ill. az iskolai érettség eléréséig.

 

  • Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzés

 

  • A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakuljon:
    • az egészséges sokoldalú személyiség,
    • gyermekek környezettudatos szemlélete,
    • a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség.
  • A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek
  • A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek
  • A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén, az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek az iskolába való átmenet, zökkenő mentesebbé válik.

 

Óvodai nevelésünk koncepciója:

  • A gyermek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra, hagyományokra, ismeretekre épülő képességfejlesztés
  • Sikerorientált, kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájuk megoldásában aktívan közreműködő, sajátos megoldást kereső gyermekek nevelése
  • Olyan szeretetteljes légkör kialakítása, amely a gyermekek érdekeit, egyéni igényeit tartja szem előtt, jó közérzetet biztosít
  • Törekvés a gyermeki szabadság és az óvónők módszertani szabadságának biztosítására
  • Vegyes életkorú csoportokban történő szocializáció
  • Mindenki önmagához mért értékelése, fejlődés elősegítése

 

Hitvallásunk:

 

Nevelőmunkánk akkor eredményes, ha a gyermekek személyiségét megismerjük, elfogadjuk, érzelmi biztonságot teremtünk számukra. Egyéniségüket tiszteletben tartva törekszünk arra, hogy az új ismeretek befogadására nyitottak és felkészültek legyenek.

 

 

  • A fenntartó által engedélyezett további feladat-ellátási kötelezettségből adódó speciális célkitűzés

 

  • Fontos feladatunk , hogy óvodás gyermekeinket hozzászoktassuk a vízhez, ezáltal ennek veszélyeihez is. Ezért célul tűztük ki, hogy minden óvodás gyermekünknek (nagycsoportos korában) biztosítjuk az úszásoktatást , melynek megvalósításához a fenntartó anyagi kötelezettséget vállalt.

 

 

  1. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

 

Az óvodai nevelés feladata - az Alapprogramban deklarált - testi és lelki szükségletek kielégítése, ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása,

- az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása,

- az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

 

  • Az egészséges életmód alakítása

 

 6.1.1. Az egészséges életmód alakításának célja

 

  • A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során
    • formálódjon az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek,
    • fejlődjön testi, lelki képességeik.

 

6.1.2. Az óvodapedagógus feladatai

  • A gyermekek gondozása, a testi, lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése egészségük megóvása, ápolása
  • A testi fejlődés elősegítése
  • Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és betegségmegelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése
  • A gyermekek fejlődéséhez, és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, környezet megóvására irányuló szokások alakítása
  • Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához, elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása
  • A szokás –és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között
  • Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi, szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek fejlesztése ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése
  • A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése
  • A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése- különös tekintettel sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében- egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása
  • A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások)
  • Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése
  • Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával

 

6.1.3 Az egészséges életmód alakításának tartalma

 

Gondozás

A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfort érzetének biztosítása, a gyermeki szükségletek kielégítése: engedjük szabadon mozogni, szükség szerint WC-re menni, vizet inni, tisztálkodni a nap bármely szakaszában. A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődésének elősegítése céljából. Fontosnak tartjuk az óvónő és gyermek, a dajka - gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszonyt, a természetes testközelség meglétét, az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációját, bánásmódját. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszik lehetővé, alakítják a gyermekek énképét, segítik önállóvá válásukat. A tevékenységben a felnőtt- óvónő, dajka, szülő-a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodva ad segítséget, és tanítja, gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhatnak. A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt biztosítunk, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők tartalmának közvetítésére is. (Pl.: igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés).

Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi, szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék.

 

A testápolás, öltözködés, étkezés szokásrendszere

Az önálló testápolás, öltözködés, étkezés, szervezettségét az óvodába lépés első pillanatától igyekszünk biztosítani.

 

 3-4 éves korban:

Segítséggel, egyéni eltéréseknek megfelelően végezzék a maguk körül adódó testápolási, öltözködési étkezési önkiszolgáló teendőket.

 A segítségadás: folyamatos közös tevékenységet, szóbeli magyarázatot jelent.

 

4 - 5 éves korban:

Kis segítséggel egyéni eltérésüknek megfelelően végezzék maguk körül adódó testápolási, öltözködési étkezési önkiszolgáló teendőket.

A kis segítségadás: A tevékenység szóbeli magyarázattal történő bemutatását, az önállóság egyre erőteljesebb ösztönzését jelenti.

A szokás- normarendszer az önállósági foknak megfelelően új kultúr tartalmakkal bővül (pl. megbízatás)

 

5 – 7 éves korban: Önállóan végezzék (személyük körüli) a tisztálkodási, öltözködési, étkezési teendőket, szükség szerinti segítségadással. Az ügyesebbek  a kisebbeknek segíthetnek.

A szükség szerinti segítségadás: Folyamatos figyelemmel kísérést, elakadás esetén azonnali segítséget jelent.

A szokás- normarendszer kiteljesedik, az önállóság mértékének megfelelően bővül.

Testi nevelés elősegítése

A testi nevelés magába foglalja:

  • a gyermek természetes mozgásigényének, a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, testápolás, egészséges táplálkozás) kielégítését, valamint
  • a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, óvását, megőrzését

Mozgás

A gyermek természetes mozgásigény sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítjük ki. Ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetünkben naponta kapnak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, ezáltal a baleseteket is megelőzhetjük. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, mintát adva ezzel a szülőknek is. Évente többször (Mobilitási hét, Kihívás napja, biciklitúra) a szülőkkel közösen mozgásos programot, sportvetélkedőt, túrákat, kirándulásokat, kerékpározást szervezünk ( közben figyelünk a KRESZ alapjainak elsajátítására). Ugyanezt biztosítjuk az udvaron; a mozgásfejlesztő szerek biztonságos használatával, melyhez szükségletüknek megfelelően bármikor hozzájuthatnak. Tornatermünk és annak felszereltsége  alapvetően mindent biztosít.

A mozgást, finommotorikát fejlesztő játékoknak prioritást biztosítunk udvaron, csoportszobában, tornateremben. Olyan tevékenységeket szervezünk, ahol a különböző szem-kéz, szem-láb koordinációk fejlődnek. A szenzoros integráció hiányából következhetnek a

- a motoros lemaradás,

                                    - a szellemi beszűkülés,

- a szociális együttműködés zavarai.

Ezért az egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztést érvényre juttatjuk.

Programunkban speciális hatású játékos, prevenciós gyakorlatok testtartásjavító, lúdtalp – valamennyi óvónő által végezhető gyakorlatai a testnevelés foglalkozásokba szervesen beépülnek. 1 fő óvodapedagógus külön foglalkozást tart a nagycsoportosok részére,  prevenciót és korrekciót célzó mozgástevékenységet is szervezve.

Levegőzés, pihenés és alvás

A levegő: Az egészséges életmód fontos eleme. Az évszakoktól és az időjárástól függően a lehető legtöbb időt töltenek a gyermekek a szabadban .

A gyermek természetes joga a csendhez, a pihenéshez való jog, ezért különösen ügyelünk a nyugalom feltételeinek megteremtésére.

Pihenés és alvás feltételei: - tiszta levegő, kényelmes fekvőhely

                                              - nyugodt légkör,

                                              - az altatás hangulatához illő mese, halk relaxációs zene, ének.

Az egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével, a szükséges személyi tárgyi feltételek megteremtésével, a gyermekek számára az alternatív pihenési lehetőség biztosítunk.

 

Testápolás, személyi higiéné

A gyermek tisztaságigényének kialakítását biztosítja. Különös gonddal kell védenünk a gyermekek érzékszerveit. A bőrápolás, fogmosás, hajápolás, az orr tisztántartása és a WC használat kapcsán a gyermekek fokozott önállósággal vesznek részt. Törekszünk a család és óvoda gondozási szokásainak összehangolására, a családok szokásainak befolyásolására. A védőnővel kötött együttműködés keretében rendszeres tisztasági szűrővizsgálat történik, a szülők rendszeresen tájékoztatást kapnak a higiénés gondok megoldásáról. (pl. nyáron naptej használata)

Öltözködés

Az öltözködésnél, fontos a sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket rétegesen öltöztessék, a biztonságos, kényelmes cipő használatát mozgásos tevékenység közben elvárjuk.

Egészséges táplálkozás

Intézményünk saját konyhával rendelkezik - az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést biztosítunk, ennek megfelelően nem támogatjuk az egészségre ártalmas élelmiszereket. A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni.

A kulturált étkezés elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközrendszer és a tervszerűen átgondolt, kidolgozott szokás- normarendszer, az óvoda dolgozóinak modell értékű jelenléte. Az étkezések önkiszolgálásra épülnek, az önállóság fejlődésére, a biztonságos eszközfogásra gyakorol kedvező hatást. 6-7 éves korban az ebédnél a - közösségért - végzett munka örömének átélésére nyílik mód. A tápanyagszükséglet pótlását szolgálja a napi gyümölcsről, zöldségféléről való gondoskodás. A gyermek táplálkozási szokásait tiszteletben tartva ösztönözzük, de nem kényszerítjük az eddig ismeretlen ételek elfogadására, de az étrend megismertetésével, közvetve segítjük a családok korszerűbb táplálkozásának kialakítását.

Az egészséges étkezési szokások fejlesztésére a csoportokban szervezünk játékos alkalmat arra, hogy a gyermekekkel közösen egyszerűbb ételek elkészítését kipróbálhassák (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás).

A gyerekek figyelemmel kísérik a piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Minden érzékszervet megmozgató a tapasztalatszerzés során, mindezeket, versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve tesszük még vonzóbbá a gyermekek részére ezzel is erősítve az egészséges táplálkozást.

 

 

  1. d) Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálása

 

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, környezetéshez történő alkalmazkodást és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére.

A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában:

  • a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása,
  • a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása

 

A lelki- egészségre nevelés területei az óvodában: 

  • az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása
  • a hibás viselkedési módok kezelése (leszerelése),
  • a stressz hatások kompenzálása
  • a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértése és megoldása.
  • szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése,

A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi feladathoz, átszövik az óvodai tevékenységeket.

 

A bántalmazás, erőszak megelőzése

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent egészségi állapotára

Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás.

Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti.

Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság, amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (pl. gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)

Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása.

Alapvető feladataink a bántalmazás, erőszak megelőzésében:

  • közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, együttműködés a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében
  • a szülőkkel szoros kapcsolattartás során, felvilágosítás, a szakemberek segítségének felkínálása, a káros hatások ellensúlyozása
  • az agresszió minden formájának feloldása elítélése, befolyásolása (pl. a TV káros hatásai, mint a szülői fórumok témái)
  • közlekedési ismeretet adó játékos tevékenységek szervezése
  • veszélyhelyzetek elkerülését segítő különböző lehetőségek bemutatása, beépítése a mindennapokba (tűzoltóság, rendőrség felkérése)

 

A gyermekek egészségének védelme, edzése

A gondozási, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megvalósításával segítjük elő a gyermek egészségének megóvását. Ezen túlmenően nagy figyelmet fordítunk a higiénés szabályok betartására (környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerinti fertőtlenítése, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a helyiségekben minél több zöldnövény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia stb.).

Programunkban az egészségnevelés terén is a prevencióra fektetjük a fő hangsúlyt, azaz a betegségek megelőzésére.

A balesetek, megelőzését szolgálja, minden nevelési év kezdetén újra átismételjük az udvari tornaszobai és a csoportszobai eszközök biztonságos használatának szabályait.

  • az udvar játékainak átvizsgálása balesetvédelmi szempontból, (napi vezetése)
  • az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás
  • a gyermek által használt eszközök biztonságos elhelyezése.

Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon, nyomon követhető a gyermek különös betegsége, illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük.

A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve történik.

Éves rendszerességgel kerül sor a védőnői, orvosi szűrésekre, vizsgálatokra (mindenre kiterjedően: tartás, látás, hallás stb.). fogorvosi vizsgálat

A gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel, kísérésével elsőrendű feladatunk a gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, amely magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Fontos továbbá, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia).

A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Figyelmet fordítunk minden évszakban a szabadlevegőn való tartózkodásra, a vizes edzésre és a nap káros hatásainak kiküszöbölésére (napernyők, árnyas helyek, forgótárcsás medencében vizes játékok, naptej használata)

A fentiek, megvalósítása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre.

Egészséges környezet biztosítása

Helyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve a környezet alakítását, szépítését tudatosan megtervezve (Környezetvédelmi napok) igyekszünk olyan optimális tárgyi környezetet, színharmóniát kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Kitűnő adottságú udvarunk – tér, talaj –gumitégla alkalmas a természetes mozgás játékos gyakorlására.

Az udvar esztétikai szépségét adja:   - a virágoskert, - bokrok, fák, cserjék, és a zöld pázsit

A zöldövezetbe illő természetes anyagból készült kombinált famászókáink a különböző típusú mozgáselemek kipróbálásához, gyakorlásához nyújtanak lehetőséget,mozgáskorlátozottak számára is biztosítva van játéklehetőség.

A medence a vizes edzés jó feltételét adja.

A többfunkciós csoportszobák berendezése, felszerelése színharmóniája a gyermekek otthonosságát, jó közérzetének biztosítását szolgálják.

Környezetvédelmi tapasztalat biztosítása

Az élethez szükséges elemek – föld, víz, levegő – megfigyeltetése, megismerése szellőztetés, séta, kirándulás, kísérletek alkalmával (jó és rossz, tiszta-szennyezett levegő). Rendszeresen részt veszünk szelektív hulladékgyűjtésben, civil szervezetek által kezdeményezett programokon, a hulladékok újrahasznosítására szervezünk különböző tevékenységeket.

 

6.1.4. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket.
  • Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják.
  • Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják.
  • Készségszinten használják az evőeszközöket (kanalat, kést, villát).
  • Igénylik az asztal esztétikus rendjét.
  • A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek)
  • Önállóan öltöznek, ruháikat ki – begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.
  • Ruháikat védik a szennyeződéstől, a gyűrődéstől, és a megfelelő helyre, teszik (zsákba illetve székre /pihenéskor/)
  • Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára
  • Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik
  • Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit
  • Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat.
  • A teljes körű egészségfejlesztés kialakítása, a prevenciós programok hatására a gyermekek egészségi állapota kedvezően alakul

 

6.2.      Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése

 

6.2.1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés célja:

 

  • Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkörben, a családi nevelést kiegészítve
  • alakuljanak a gyermekek társas szükségletei,
    • gazdagodjanak az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmei,
    • fejlődjön a közösséghez és különbözőségek elfogadásához való pozitív viszonya.

 

6.2.2. Az óvodapedagógus feladatai:

  • Az újonnan érkező gyermek közösségbe történő befogadásának segítése
  • A befogadástól az óvodáskor végéig barátságos, családias környezet biztosítása, a gyermekek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése,
  • Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a dolgozók modell értékű bánásmódja során
  • A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás – normarendszer kialakítása.
  • A közösségi nevelés az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.
  • Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek-gyermek, gyermek–óvodapedagógus, gyermek–dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez.
  • A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása.
  • A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése.
  • A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása.
  • A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodáztatása és rendszeres óvodába járásának segítése nyitott programokkal, valamint a családokkal történő közös programok megvalósításával.
  • A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában.

 

 

6.2.3. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma

 

 A befogadás rendszere

A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, pozitív, elfogadó attitűd, az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából.

A befogadás kapcsán főbb tennivalóink:

  • Anyás, apás befogadás, fokozatos időcsökkentéssel. Az együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermek napirendjét, szokásait. (A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat, fokozó eszközeiket magukkal hozhatják a kezdeti időben).
  • A befogadásban egyidejűleg mindkét óvónő és a dajka is részt vesz. Kiemelt feladatot kap a befogadásban az új munkakörben foglalkoztatott pedagógiai asszisztens is. Az együttjátszás mellett megismerkednek a gyermekek a csoportszobában és az udvaron elhelyezett játékokkal, leendő csoporttársaikkal. Az óvónők a szülőknek, gyermekeknek az életkori elvárásnak megfelelően közvetítik és közösen gyakoroltatják a tevékenységeket. A tevékenységek megerősítése sok-sok érzelmi átéléssel játékosan történik, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, egyéni szokásait.
  • A befogadást és a gyermekek eddigi életének történéseit segíti megismerni az anamnézis lap. Az ebből származó információ az alapja a későbbi egyéni fejlődést követő dokumentációnak.

 

Szokás-normarendszer

Az ésszerű kereteket adó szokás-normarendszer, a biztonságérzetet, nyugalmat jelent a gyermekek számára, kialakításában fontos az egyező nevelői hatás megteremtése, a két óvodapedagógus és dajka közötti összhang.

Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani.

A szokás-normarendszer napirend-követő. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek:

  • a gondozás és egészséges életmód, teljes körű egészségfejlesztés
  • közösségi nevelés, társas kapcsolatok
  • a játék, mozgás;
  • a tanulás területén
  • normaként jelennek meg az óvodai életben. Rögzítjük a sikerkritériumokat, valamint a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozás feladatait, amely meghatározása felelősségteljes gyermekismeretet követel
  • a tevékenységek segítik a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat) fejlődését, teret adva a gyermeki önkifejezésnek, önérvényesítésnek
  • a játékos tevékenység és a szülőkkel való kapcsolat során a nemi sztereotípiák erősítésének kerülése, nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontásának elősegítése is feladatunk.

 

Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése

 

Az óvodában igyekszünk minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek és hagyományok kialakítására. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés távlatot jelenthet a gyermek számára.

A közösségi nevelés szempontjából kiemelt jelentőségűek:

  • a közös ünnepek és hagyományok ápolása,
  • a szűkebb és tágabb környezethez, a szülőföldhöz való kötődés alakítása,
  • közös programok a szülőkkel (Apák napja, anyák napja, karácsony, farsang, mobilitási hét, kihívás napja, kirándulások, túrák, munkadélutánok, gyűjtő munkában való részvétel, stb.).

 

A népi hagyományokra épülő ünnepi szokások megismerése, megőrzése, valamint szűkebb és tágabb környezetünkhöz való pozitív viszony kialakítása által erősödik a társakhoz fűződő viszony, a szülőkhöz, felnőttekhez, az ismert környezethez, tájhoz, természethez való érzelmi kötődés, a hazaszeretet. Erősödik identitástudatuk, pozitív irányba terelődik az erkölcsi tulajdonságok alakulása.  Az ünnepek kapcsán a közösen feldíszített csoportszobák, az ünneplőbe öltözött gyermekek, felnőttek látványa, a közös verselés, mozgás mind– mind az esztétikai érzelmek és a közösségi élet alakításának eszközei.

 

 

Intézmény és csoport szintű hagyományos ünnepeink

HAGYOMÁNYOS

ÜNNEPEINK

TEVÉKENYSÉG

TARTALOM

SZERVEZETI

FORMA

MIKULÁS

-     Dalok, versek, dramatikus játékok

-     Cipő-csizmapucolás

-     Közös Mikulásvárás  

-     Titokba hozza az ajándékot

 

-       Csoportonkénti megemlékezés

-       Közös óvónői bábozással

 

 

KARÁCSONY

-     Adventi előkészületek

-     Közös ünnep a szülőkkel

-     Gyertya gyújtás

-     Karácsonyi népszokások

-     Lucázás

-     Nyugdíjasok  köszöntése

-     Karácsonyi projektek megvalósítása

-     „Mindenki Karácsonya” rövid műsor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

dolgozói karácsony

-       Csoportonkénti megemlékezés

-       Egymás csoportjának meglátogatása

-       Iskolával együttműködve Betlehemezés

-  egész csoport részvételével

-  Nagycsoportos fiúk részvételével

-  A szülők részvételével

- városi szintű ünnepség

-  Iskolával együttműködve 

-óvoda dolgozói

 

FARSANG

-    Farsangi mulatság délelőtt

    

 

-          „Farsang délután, Zsákbamacska, játékos feladatok

-          Kiszebáb égetés

 

 

-   Csoportonkénti előkészület, díszítés, már 1 hónappal előtte

-   Óvodai szintű közös mulatság

 

-   A szülők részvételével

 

 

-    Utcán mindegyik csoport

MÁRCIUS 15. OKTÓBER23.

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA 06.04.

-    Képek, jelképek készítése, gyűjtése (zászló, kokárda, huszár)

-    Közös ünneplés a kopjafánál

-       Mindegyik csoport kisétál és elhelyezi az emlékműnél

-       A szülők részvételével du. a városi rendezvényen

 

HÚSVÉT

-        Népi játékok, hagyományok felelevenítése

-       Tojásfestés, tojásgurítás

-       Locsolóversek

-       Húsvéti népszokások

- Csoportonkénti megemlékezés

 

 

-       Mindegyik csoport részvételével

 

MÁJUS 1.

-       Májusfa díszítése

-       Közös énekes-mozgásos játék a fa körül

 

- Óvodai szintű közös ünneplés

 

 

 

APÁK-ANYÁK NAPJA

-       Ajándék készítése

-       Szülőkkel közös ünneplés

- Csoportonkénti műsor az udvaron Apák- Anyák napi kerti parti együtt a családokkal, felajánlások: egyéni és Civil szervezetek, cégek

ÉVZÁRÓ

 

-       Tarisznyaátadás

       „Búcsúznak a kisebbek az iskolába menőktől”

-       Zenés- mozgásos-táncos játékok, versek

-       Multikulturális dalok, versek

-   Az egész  csoport közreműködésével

-   Szülők részvételével

GYERMEKNAP

-       Óvodai kirándulás: Állatkert, Kalandpark, busszal

-          Minden gyermek dolgozó részvételével

 

SZÜLETÉSNAP

 

-          „ Mi így szoktuk.

Csoportokban kialakított szokások szerint , Ajándék az ünnepelteknek

-          Csoportonkénti megemlékezés

VENDÉGVÁRÓ NAPOK, HAGYOMÁNYOS PROGRAMOK

-          Óvodai és civil szervezetekkel szervezett programokkal: Mobilitási hét09.16-22,Kihívás napja05.04.hét, Állatok –Víz –Föld – Madarak fák napja, Környezetvédelmi világnap,Gergely járás , Márton nap

-          Iskolások visszalátogatása óvodánkba

-          Óvoda és a szülők Civilszervezetek részvételével

 

 

 

- Iskolával együttműködve

 

Közösségi és erkölcsi nevelés során a társas kapcsolatok alakulásának segítése a gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek viszonylatban.

Nevelőmunkánk a gyermek-gyermek viszonylatban egymás megismerésére, a toleranciára, a különbözőségek megismerésére, elfogadására és tiszteletére irányul.

A társas kapcsolatok alakulásának felmérése és állandó változásának figyelemmel kísérése ( évente 2x) segíti a gyermek-gyermek viszony megismerését, és ezzel a társas kapcsolatok kialakításának célzott, tevékenységen keresztül történő segítését.

A gyermek személyiségfejlődésének alakulásában modell értékű az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek közötti kommunikáció, bánásmód, viselkedés.

Társas együttműködés közben tanulják meg a gyermekek az egymás felé fordulást, egymás segítését valamint a közösség alapvető normáit. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához, önkifejező törekvéseihez, önérvényesítéséhez.

 A gyermeki kapcsolatok (gyermek-gyermek, gyermek-dajka, gyermek óvodapedagógus,gyermek és az óvodában dolgozók) együttműködése során válik természetessé, hogy minden gyermek, különbözőségeivel is elfogadható és szerethető.

A felnőtt-gyermek kapcsolatában: a felnőtthöz fűződő viszony nyújtja az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely a jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet teszi lehetővé. A kommunikatív jelek megértésével, a mindenki számára azonosan értelmezett szokás-és normarendszer kívánalmaival a feltétel nélküli szeretet fokozatai, a gyermekek számára egyértelművé válnak.

 Az udvarias magatartás formáinak elsajátítása által a gyermekek képessé válnak a társak ellentétes véleményének elfogadására, alakul a szülők, felnőttek iránti figyelmesség, tisztelet.

 

 

6.2.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • Érzelmileg kötődjenek óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez.
  • Igényükké váljon a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés.
  • Segítsenek egymásnak, együtt érezzenek a közösség tagjaival.
  • Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek legyenek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére
  • A gyermekek igényévé váljék a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása.
  • A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján fejezzék be
  • A közösségért szívesen dolgozzanak, bízzanak önmaguk képességeiben.
  • Igyekezzenek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek legyenek megegyezésre jutni.
  • A csoport „Illemtárában „meghatározott udvariassági szokásokat igyekezzenek betartani (köszönés, figyelmesség, előzékenység, vendég köszöntése, kérés, megköszönés módja).
  • Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötödés alapja.
  • Szociálisan éretté váljanak az iskolába lépésre.

 

6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 

Az értelmi nevelés a tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával.

A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, akinek a társas reakcióiból a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése valósul meg.  Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, beszélgetés, meghallgatás) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa kommunikációs ismereteiket (pl. Érzelmeket kifejező gesztusaikat, arckifejezések, testtartások).

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása –a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A gyermek beszéd – kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös vagy hátrányosas helyzetet teremt a gyermekek számára a közösségben. Az anyanyelvi nevelést segíti az óvodánkba Szakszolgálat által biztosított óraadóként dolgozó logopédus és  saját fejlesztő óvodapedagógusunk. Az SNI-s gyermekek fejlesztéséhez szerződéses szakembereket biztosítunk.

 

6.3.1.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja:

 

  • Az anyanyelv megbecsülésén és szeretetén keresztül alakítjuk
    • a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs készségét,
    • beszédészleléssel a beszédhangok felismerését, kapcsolását,
    • beszédmegértéssel a szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének tartalmának megértését,
    • fejlődjenek értelmi (kognitív) képességeik.

 

6.3.2. Az óvodapedagógus feladatai

 

A gyermek egyéni kíváncsiságára, érdeklődésére építve

  • A kommunikáció, különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával.
  • Tevékenységekben az anyanyelv gazdagságának, multikulturális elemeinek megismertetése, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése, használatának gyakorlása.
  • A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása
  • A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, játékos cselekedtetés során, kommunikációs helyzetben az ok-okozati összefüggések felismertetése, környezettudatos magatartás megalapozása.
  • A kognitív képességek fejlesztése az egyre pontosabb, valósághű észlelés, a figyelem, a képzelet, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotóképesség fejlesztése és az alakuló fogalmi gondolkodás fejlesztésével, az iskolai beilleszkedéshez szükséges értelmi érettség kialakítása.
  • Valamennyi értelmi képesség fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését biztosító ösztönző környezet biztosítása.
  • Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd.
  •  A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.

A nyelvi elmaradások korrigálásának gyakorlata:

 logopédiai terápia

 beszédfejlesztő-program alkalmazása

Napi anyanyelvi játékok gyakorlása

Alapvető pedagógiai elvünk

Az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztés, különös tekintettel a nyelvileg hátrányos helyzetű gyermek esetében.

 

 

6.3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés  tartalma

Napi gyakorlatunkban az anyanyelvi játékok egyéni és mikro csoportos szervezésére – alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz – külön időt biztosítunk. Nálunk a mese – vers elmaradhatatlan a mindennapokba.

A nyelvi játékok, gyakorlatok legfőbb ismérve, hogy játékos keretben végezzük, örömmel és sok-sok ötlettel fűszerezett csoportos játék keretében., Lehetőséget teremtünk, a hangzók helyes ejtésére,melyhez  logopédus segítségét  is  igénybe vesszük .  Az anyanyelvi játékokhoz, központi és saját készítésű eszközöket használunk.

6.3.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

  • Beszédük érthető, kifejező, összefüggő, a különféle élethelyzetekben használják az elvont kifejezéseket
  • Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat
  • Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelés, képesek vizuális, auditív differenciálásra
  • Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni.
  • Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.
  • Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik
  • Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és kreativitás a jellemző.
  • Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel.
  • A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.
  • Tudnak szemkontaktust teremteni és tartani.

 

  1. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

7.1.  A sajátos nevelési igényű gyermek

7.2.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek

7.3. A kiemelten tehetséges gyermek

7.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

7.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.  

 A fenntartói döntés, alapján óvodánk fogad sajátos nevelési igényű gyermeket, akik integrált nevelésben részesülnek. Egyes szakembereket helyileg biztosítunk ( logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus).  A speciális fejlesztéshez  a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező szakember segítségét vesszük igénybe,  akikkel szerződést kötünk. A szülőnek kell gondoskodni, hogy gyermeke részt tudjon venni a foglalkozáson, az óvoda  finanszírozza azt.                                                                                                                       

 

 

Cél:

 Harmonikus, nyugodt óvodai környezetben

  • Biztosított a gyermekek integrált nevelése, esélyegyenlősége
  • Javul a gyermekek életminősége, a társadalmi beilleszkedése
  • Csökkennek a fogyatékosságból adódó hátrányok
  • Természetessé válik a gyermekek közötti különbözőség elfogadása

 

Általános feladatok:

  • A napi tevékenységekbe a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását segítik elő
  • Az egyéni fogyatékosságból fakadó, hiányzó-vagy sérült funkció helyreállítása, új funkció kialakítása
  • Az ép funkciók bevonása, a hiányzók pótlása érdekében, a különböző funkciók egyensúlyának kialakítása
  • Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
  • A fejlesztés céljait, minden esetben a gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslatára kell építeni

 

Feladatok

Integrált nevelésből adódó pedagógiai feltételek biztosítása:

  • Egyéni szükségletekhez igazodóan, speciális segédeszközök használatára, elfogadására, következetes használatára, megóvására nevelés
  • Kompenzációs lehetőségek körének bővítése, a nem-vagy kevéssé sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlesztése
  • Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése.
  • Rugalmas szervezeti keretek kialakítása, az egyéni foglalkoztatás megvalósításához
  • Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők, tájékoztatása a sajátos nevelési szükségletről a gyermekek befogadásához
  • A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal

 

Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése.                                                                         

Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat:

  • A gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával
  • Fejlesztés a szülő aktív bevonásával
  • Megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását
  • Megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget

 

7.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek

 

Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult.

 A fejlesztő foglalkoztatás az óvodai nevelés keretében valósul meg, a szakértői vélemény alapján egyéni, mikro csoportos foglalkoztatás keretében, Nevelési Tanácsadó véleményét kikérve.

A fejlesztő foglalkozások szervezésének szempontjai:

  • Egyéni vagy mikrocsoportos foglalkoztatás keretében a gyermekek képességének, motiváltságának ismeretében
  • Játékos, kreatív, kerülve az iskolai helyzeteket, nyugodt, ingerszegény környezetben
  • A foglalkozások időpontja és helye tekintetében rendszeres

A fejlesztésben minden óvodapedagógus részt vesz, és a fejlesztőpedagógus  

7.3. A kiemelten tehetséges gyermek

Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikro csoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében, melynek fontos színterei, a játék tevékenység, a bábjáték, ábrázoló tevékenység. A tehetséggondozás során a tehetségígéreteket fejlesztjük a differenciálás eszközrendszerével .

Alapelveink:

  • A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése
  • A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területének erősítése
  • Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése

Célunk

A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex fejlesztése az óvodai programok keretében.

Feladataink

  • A tehetséges gyermek felismerése
  • Sokféle tevékenységkínálat biztosításával, a gyermekek érdeklődési körének megismerése
  • Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés
  • A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése
  • Elfogadó és támogató környezet kialakítása
  • A szülők folyamatos tájékoztatása, megnyerése a közös célok hatékony elérése érdekében

A tehetséggondozás tartalma

A „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex fejlesztésére irányul.

„Mikrofoglalkozások” vezetése, mely a „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére, épít speciális többlet nyújtásával a gyermekek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően.  A többségen belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztésének segítése.

A tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való kapcsolódás segíti. A tehetségfejlesztő jó gyakorlat kialakítása:   Mozgás  - Vizuális –Anyanyelvi – Gondolkodás - nevelés, fejlesztés

Mérések

  • A mérések alapjául a megfigyelési szempontjainkat vesszük figyelembe, folyamatos a visszacsatolás és az értékelés
  • A gyermekekről portfólió készül, mely tartalmazza a gyermekek alkotásait, az óvodapedagógusok által leírt folyamatos megfigyeléseket, tapasztalatokat.

 

7.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

  • Képesekké váljanak társaikkal való együttműködésre, közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe. (szociálisan alkalmassá válnak az iskolai életre)
  • Képessekké válnak igényeik, szükségleteik közvetítésére, megértetésére.
  • Képessé váljanak nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli kommunikációra.
  • Saját személyükkel kapcsolatos munkákat önállóan végeznek
  • Kialakul a vizuális jelek felismerése
  • Képesekké válnak a környezetükben állandó, adaptív viselkedésre és indulataik szabályozására
  • Kompenzációs technikákat elsajátítanak
  • Figyelem összpontosításra képessekké válnak
  • A tehetséggondozás során alakul a gyermekek önkifejező-képessége, koordinációs képessége, alkotásaikban érvényesül a kreativitás és az alkotás öröme

 

  1. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK EGYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

 

A gyermekeink szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét.

Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja.

 

8.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek célja

 

A hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek érdekében tett intézkedésekkel,  gyermekközpontúsággal, családorientált szemlélettel, az együttműködések elősegítésével az  esélyteremtés növelése, valamint a gyermekek komplex személyiségfejlődésében bekövetkezett pozitív változások elősegítése.

 

8.2. Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Anyagi támogatás lehetőségeinek felkutatása, szociális juttatásokról felvilágosítás
  • A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása
  • Család megismerése - gyermek helyzete a családban
  • A szülőkkel - a  gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése, megoldáshoz szakember segítés kérése

            Szülőkkel közös programok (pl. Mobilitási hét ,Apák – Anyák napja , stb....

 

Anyagi támogatás lehetősége

 

  • étkezési hozzájárulás biztosítása
  • ruhagyűjtés lehetőségének megteremtése
  • Alapítvány útján támogatások

 

 

 

 

  1. A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

 

A gyermekvédelmi feladatok ellátására nagy hangsúlyt helyezünk, a gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladata.  A gyermekvédelmi feladatok koordinálását megbízott óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős látja el, közvetlen kapcsolatot tartva a gyermekvédelmi feladatokért felelős óvodavezetővel.

Az óvónők évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, melyről az óvodavezetőt  és a megbízott gyermekvédelmi felelőst  tájékoztatják, az írásos anyagot megküldik a helyi Önkormányzat Jegyzőjének és a Gyerekjóléti Szolgálatnak

Az általános elvárások közül - a tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő attitűd, szeretetteljesség, következtetés – kiemelten fontos. Az óvodapedagógus  a nevelő-fejlesztő munkája során mindig figyelembe kell hogy vegye a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből történő felzárkóztatásában. Biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

Alapelv:

  • Az óvoda összes dolgozójának munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése, ellátása a törvényi előírások betartása.
  • Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és a családja világnézetét, értékrendjét. Nem kényszerítheti rá senkire, és az óvodában vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során. A gyermekek sajátságos szükségleteit, problémáit egyénre szabott nevelési, oktatási programmal elégítjük ki, differenciálás sokszínű alkalmazása.
  • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségre káros szerek ellen védelemben részesüljön.
  • Fontos ebben a munkában a prevenció, a problémák feltárása és lehetőségek szerinti megszüntetése.
  • A családok tiszteletben tartása a családi nevelés erősítése a rászorultak körében.
  • Az egyenlő hozzáférés elve az esélyegyenlőtelenségek csökkentése érdekében .

 

9.1. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja

  • Érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, a védelem
    • a testi, értelmi, érzelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól.
  • Megvalósul a hátránykompenzálással az esélyegyenlőség,
    • az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

 

 

 

9.2. Az óvodapedagógus feladatai

A gyermekek körülményeinek figyelemmel kísérése, a fejlődés nyomon követése, a gyermekvédelmi munka, valamennyi óvónő feladata.

  • A gyermekvédelmi esetek kiszűrése
  • A szükséges nyilvántartások vezetése
  • Kapcsolattartás, együttműködés, az óvodán kívüli, Gyermekjóléti Szolgálattal, Egészségügyi szervekkel
  • Prevenció és korrekció, tehetséggondozás a pedagógiai munkában.
  • Integráció a pedagógiai gyakorlatban
  • A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében
  • Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
  • A családi nevelés kiegészítése, kompenzálása a gyermekek hátrányainak, esélykülönbségeinek csökkentése.

 

A megelőzés feladatai

  • A gyermeki és szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában.
  • Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és folyamatos itt tartózkodását.
  • A be óvodázás segítése A gyermek sajátos nevelési igényének, hátrányának megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása.
  • Egészségügyi szűrővizsgálat biztosítása.
  • Együttműködés gyermekvédelmi társszervekkel.

 

A feltárás feladatai

  • A gyermekek és családjuk sokoldalú megismerése (dokumentumok, nyilatkozatok begyűjtése) komplex állapotfelmérés
  • A gyermekek veszélyeztetettségének és hátrányos helyzetének megkülönböztetése – a gyermek és környezetének aktuális állapotának figyelembe vételével. Az adatváltozások nyomon követése
  • Sokrétű egészségügyi szűrővizsgálatok, ill. szükség esetén szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése. A fejlődés nyomon követése.
  • Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás, közös programok. A gyermekek óvodai beíratásának támogatása.

 

A megszüntetés feladatai

  • Hatékony egyéni felzárkóztató munkával az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése.
  • Óvodán belül gyermekvédelmi felelős kijelőlése a segítség lehetőségeinek közös felkutatása.
  • A sajátos nevelési igényű kisgyermek másságát elfogadó környezet kialakítása. (befogadó intézményi légkör, gyermekközösség, szülők közössége)
  • A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, kiemelkedő képességének felismerése, és gondozása.
  • Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése (adomány-gyűjtés)
  • Az esélyteremtést támogató lépések szolgáltatások folyamatos figyelemmel kísérése (a nevelésben, a gyermekek mérésében)
  • Az óvodában való tartózkodást segítő tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (jelzőrendszer működése, partnerségi kapcsolatok, egészségügyi szolgáltatások, szociális segítségnyújtás lehetőségei)
  • Az igazolatlan hiányzások minimalizálása (a napi nyilvántartásban az igazolások nyomon követése
  • Fogadóórák, egyéni beszélgetések, családlátogatások alkalmainak gyarapítása, a meggyőzés módszerének alkalmazása
  • Szoros kapcsolat kialakítása a segítséget kérő családokkal

 

9.3. Az együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervekkel

 

9.3.1. Együttműködés a Gyermekjóléti Családsegítő szolgálattal

  • A családok szociokulturális hátterének megismerését követően a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítése (pl. szülői értekezleten)
  • Szükség esetén esetjelzés
  • Eseti támogatás közvetítése
  • Adományokra szorulók jelzése

9.3.2. Együttműködés a védőnővel

  • A gyermekek óvodai beíratásának támogatása
  • A gyermekek egészségügyi, tisztasági szűrése
  • Gyermekorvosi-szakorvosi vizsgálat kezdeményezése

 

9.3.3. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal

Szakmai szolgáltatások:

  • Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében szak-pedagógiai segítség kérése

  • Nevelési tanácsadás

Tartalma:

  • A vizsgálat kérése
  • Értesítés kérése a vizsgálat időpontjáról (a vizsgálaton való részvétel segítése)
  • A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felé közvetlen utalás,
  • Logopédiai ellátás:

 

 

9.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • A gyermekek én-képe önértékelése, lelki egészsége nem mutat komoly sérülést.
  • A gyermekek teherbíró, küzdőképességük fejlődik, alkalmassá válnak, hogy megfelelő harmóniában éljenek önmagukkal és környezetükkel.
  • A gyermekek képessé válnak a csoportban való alkalmazkodásra, kialakul a kompetencia érzése.
  • A gyermekek képessé válnak veszélyhelyzetek elkerülésére, felismerésére.
  • A gyermekek teljesítménye a valós képességeiket tükrözik.
  • Csökkennek az indulási hátrányokból és fogyatékosságból adódó különbségek.

 

  1. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

Az alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a kezdeményező szerepet.

A nyitottság mindenekelőtt lehetőségek megteremtése a szülők fogadására, az óvoda-család jó kapcsolatában nyilvánul meg. Intézményünk kiemelt feladata a szülőkkel való együttműködés folyamatos fenntartása!

10.1. A szülő, a gyermek a pedagógus együttműködésének célja

A személyiségi és a szülői jogok tiszteletben tartásával

  • erősítjük a jó partneri viszonyt,
  • elismerjük a befogadó nevelésben a család elsődlegességét,
  • kapcsolatunkat áthatja a kölcsönös tisztelet, felelősség, bizalom és az elfogadó toleráns magatartás.

 

10.2. Az óvodapedagógus feladatai

  • A családban és az óvodában folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése a különbözőség elfogadásának közvetítése.
  • Pedagógiai elveinkkel megegyező szülői kérések, javaslatok figyelembevétele, megvalósítása
  • A családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrány csökkentése érdekében a szülőkhöz való közelítés oly módon, hogy abból egyértelműen a segítőkészség és az együttműködés szándéka tükröződjön.
  • A szülők környezettudatos magatartásának befolyásolása, szokás- normarendszer ismeretében
  • A gyermekek fejlődéséről nyújtott folyamatos és hiteles tájékoztatás, modell értékű nyílt kommunikáció során, a gyermekek iskolai beilleszkedésének közvetett segítése.
  • A családok kultúrájának megismerése, az óvoda értékrendjének közvetítése
  • A szociális érzékenység tudatos fejlesztése

Az együttműködés alapelvei

  • A nevelésben a család elsődlegességének elismerése, tisztelet a szülő iránt.
  • A család szokás-norma rendszerének megismerése, elfogadása.
  • A gyermek fejlődéséről folyamatos, hiteles tájékoztatás.
  • Pedagógiai elvünkkel egyező szülői kérések, javaslatok figyelembevétele, megvalósítása, eredményességének figyelemmel követése
  • A családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrány, kötelességszerű csökkentése.
  • A gyermek fejlettségének és a fejlődés egész családot érintő rizikó faktorainak mérlegelése, az erősségekre építés elve alapján

 

10.3. Az együttműködés tartalma

  • Családlátogatás célja: Megismerni a gyermekek közvetlen környezetét. A csoportról pozitív kép kialakítása, mely meghatározza a gyermek későbbi közösségi életét, személyiségének alakulását, formálódását
  • Szülői értekezleteken az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Sor kerül a szülő véleményének, javaslatának meghallgatására és figyelembevételére (tervezett idő: nevelési év elején, félévkor, év végén). Alkalmankénti rétegszülői értekezlet,
  • Fogadóóra: ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, amelyek a gyermek fejlődésével, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak (tervezett idő: kéthavonta, nagycsoportban a tárgyév február 1-ig, háromhavonta a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél)
  • Egyéni beszélgetések: gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, befolyásolása a család erőforrásainak feltárása.
  • Ünnepek: a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, (teljesítőképességéről,) aktivitásáról egyúttal módjuk van társakkal való összehasonlításukra is (tervezett idő: közös ünnepek).
  • Közös programok: lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, normáinak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére (leendő óvodások fogadása, farsang, gyermeknap, kirándulás, munka délutánok, turák, stb..)
  • Napi kapcsolattartásra az óvodai napirend zavarása nélkül van lehetőség az óvodába érkezéskor, az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen gyermekével kapcsolatos eseményről, fejlődésről – egy – két mondat erejéig

 

10.4.Kapcsolattartás lehetősége

Formája

Tartalma

Résztvevők

Beiratkozás

 

Nyílt hét

„Óvoda nyitogató”

- személyes kapcsolat felvétel

- személyi adatok rögzítése

- az óvoda bemutatása

- betekintés a csoportok szervezett tevékenységeibe

 

-          Óvodavezető

-          szülő

-          gyermek

-          csoportos óvónők

Családlátogatás

Ahol szükséges

 

 

Visszatérő családlátogatás

 

- anamnézis felvétel

 - a gyermekek életkörülményeinek megismerése,

 

 

felmerülő problémák megbeszélése

 

-          óvodapedagógus

-          család

-          -gyermekvédelmi felelős

Óvodakezdés

 

Ismerkedő napok

 

- Anyás , Apás beszoktatás

 

-          a bizalom kiépítése

-          motiváció kialakítása a tevékenységek iránt

-          óvodapedagógus

-          gyermek

-          szülő

Szülői értekezlet

Ismerkedő szülői értekezlet az új szülők részére, határozat átvétele után június végéig

Éves szokásos szülői értekezlet

 

Réteg szülői értekezlet

 

 az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése: Házirend

- ismerkedés a helyi programmal

- a csoport életének ismertetése, szokások, ünnepek, rendezvények, szokások ismertetése

 

 

 

- azonos témában érintett szülők részvételével

-           óvodavezető, óvodapedagógus

-          szülő

Szülők fóruma

- nevelési nehézségek megoldására szakember bevonásával

-          óvodapedagógus

-          szülő

-          előadó

Vendégváró - nap

- betekintés az óvoda ünnepeibe, hétköznapjaiba

-           óvodavezető

-           óvodapedagógus

-          gyermek

-          szülő

Fogadóóra

 

 

Háromhavonta történő fogadó óra

-          szülő - óvónő személyes hangvételű egyéni problémák megbeszélése

 

-           gyermekek fejlődéséről tájékoztatás

-          óvodapedagógus

-          - szülő

Munkadélután

- játékeszközök, dramatikus kellékek, dekorációk készítése

- kellemes hangulatú beszélgetések,

- kapcsolat – bizalom kiépítése

-          óvodapedagógus

-          szülő

Karácsony

 

- közös készülődések, vendégvárás, ünnepvárás

- érzelmi kapcsolat mélyítése,

- gyertyagyújtás, hagyományápolás

- sütemények készítése (mézes kalács, sült alma)

 

-          gyermek

-          óvodapedagógus

-          szülő

Farsang

 

 

-          vidám hangulatú együttlét, közösség formálás, hagyományápolás, közös    játék

 

- Maszkok, maskarák készítése

-          gyermek

-          óvodapedagógus

-          szülő

Anyák napja,

Apák napja

Meghitt, közös együttlét, műsor, ajándékkészítés,

Kerti parti a családdal

-          gyermek

-          óvodapedagógus

-          szülő

Gyermeknap, Sport- rendezvények

Közös kirándulás az óvoda felnőtt és gyermek közössége. A családok egészséges életmódra nevelése, közös élmények, az óvodai kötődés erősítése

-          gyermek

-          óvodapedagógus

-          szülő

Szabadidős programok

Kirándulás, könyvterjesztés, színházlátogatás, kiállítás, közös játékélmény, környezetvédelmi napok, úszás,stb…

-          óvodapedagógus

-          szülő

-          gyermek

Kérdőívek

Véleményláda

Hirdetőtábla                             

- elégedettségvizsgálat /szülőértekezlet, fórum, rendezvény/

-          óvodapedagógus

-          szülő

 

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. Nem vállaljuk át a családi nevelés feladatainak megoldását, de hozzájárulunk a családi nevelés, okozta hátrányok, fejlődésben történő lemaradások kompenzálását. Szükség szerint felhívjuk a szülők figyelmét saját jogaikra, kötelességeikre. )

 Évről évre megrendezzük a szülők aktív közreműködésével az óvoda hagyományos ünnepeit (karácsony, farsang, apák - napja anyák-napja, évzáró, gyermeknap,stb..).     

 

A program előkészítés időszakában kérdőíven keresztül ismertük meg – az óvodai szolgáltatás igénybevevőinek – a szülők véleményét, javaslatát, szükségletét. Az értékelés kapcsán örömmel összegeztük a szülők jó minősítését, elismerését. Megfogalmazták javaslataikat, melyeket természetszerűen figyelembe veszünk.

 

 

 

  1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

 

 Az egészség-és környezeti nevelés nagy jelentőséggel bír a kisgyermekek  személyiségfejlesztésben..

Az egészség- és környezeti nevelés áthatja az óvodai életünk egészét:

  • Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés kialakításában valamennyi pedagógusnak és a pedagógia munkát segítő dolgozónak kiemelt a felelőssége és a kötelessége
  • Az egészségnevelési és környezeti nevelés tevékenységei valamennyi gyermek aktív, cselekvő bevonásával valósulnak meg.
  • Prioritást élvez az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a környezettudatos magatartás belső igénnyé fejlesztése
  • Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés felvilágosítással, a munka – és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával történik.

 Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei

 

  • a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása
  • fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás elősegítése
  • érzelmi és értelmi környezeti nevelés
  • optimista életszemlélet kialakítása
  • tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
  • tolerancia és segítő életmód kialakítása

 

11.1. Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja

Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja a gyermekek teljes körű egészségfejlesztésének - lelki, testi, értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságaiknak - biztonságban és egészséges környezetben történő alakítása.

 

11.2. Az óvodapedagógus feladatai

  • Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása és védelme
  • Környezettudatos magatartásformák fejlesztése
  • A helyes napirend és életrend kialakítására nevelés
  • Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatására szoktatás
  • A komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére nevelés
  • Annak tudatosítása, hogy az egészségvédelem fontos és tenni kell érte
  • Az anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása
  • A szelektív hulladékgyűjtésben a gyermekek folyamatos, tevékeny és következetes bekapcsolása

 

 

  1. 3. Az egészségnevelés és környezeti nevelés tartalma
  • Az egészséges táplálkozás
  • A mindennapos testnevelés, testmozgás,
  • A testi és lelki egészség fejlesztése,
  • A bántalmazás és erőszak megelőzése,
  • A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
  • A személyi higiéné

Az egészségnevelési program megtervezése, értékelése

Az óvoda teljes egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait értékelhető módon tervezzük meg, beépítve a pedagógiai program valamennyi területébe.

 A program megvalósítását az garantálja, ha

  • céljaiban konkrét, reális
  • az életkori sajátosságokat figyelembe veszi
  • a nevelőtestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott
  • valamint kijelöli a határidőket és megnevezi a felelősöket.

Módszerek, eszközök, az egészségnevelési és környezeti programok megvalósításához

  • nevelőtestületi értekezlet
  • szülői fórumok egészségfejlesztő, népegészségügyi szakember,
  • szűrővizsgálatok
  • kirándulások, szabadidős programok, kísérletek
  • egészségvédelmi, környezetvédelmi tevékenység, programok bemutatása
  • szelektív hulladék gyűjtése a szülők bevonásával

A teljesült feladatok értékelése

 

  • Cél a jól bevált eszközök, módszerek, programok fenntartása, a kevésbé beváltak javítása, esetleg elhagyása, illetve az igények figyelembevételével újabbak beépítése, indítása.

. Az egészség- és környezeti nevelés konkrét feladatait az óvodai nevelés különböző területeihez beépítettük.  

11.4.Együttműködés az óvoda partnereivel

Óvodánk a Családsegítő szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal folyamatos kapcsolatot tart

  • egészségügyi szolgáltatást nyújtók (a védőnői szolgálat, háziorvos,
  • közoktatási intézmények ( iskola, nevelési tanácsadó),
  • rendőrség,
  • társadalmi szervezetek, civil szervezetek

Amennyibe a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, megkeressük a gyermek-és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

  1. A GYERMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT ÉS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

. Alapvető feladatunk, hogy minden gyermek hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely biztosítja személyiségük kibontakoztatásának lehetőségét.

 

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell

 

  • gyermeki jogok gyakorlása révén
  • a neveléssel összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során
  • a tehetséges és a képességeihez képest rosszul teljesítő gyermek részére nyújtott segítség alkalmainál
  • a csoportok kialakítása során

12.1.A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések célja

Az egyéni bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szellemében a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek

  • oktatási és társadalmi integrációjának támogatása
  • minőségi neveléshez való hozzáférés és az integráció biztosítása
  • esélyegyenlőség növelése
  • hátrányok csökkentése
  • egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztés
  • az iskolába való átmenet segítése

12.2. Az óvodapedagógus feladatai

A hátránnyal küzdő gyermek számára speciális

  • személyiségfejlesztő , tehetséggondozó
  • felzárkóztató
  • esélyteremtő programok szervezése.

A programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében

 

12.3. A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések területei:

  1. Szervezési feladatok

 

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása

 

  • Családok felkutatása, megkeresése, kapcsolat a családdal
  • Nyílt hét a leendő óvodásoknak
  • Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, Védőnővel,
  • Minden 3 éves gyermek felvételének biztosítása a gyermekek fejlődésének érdekében
  • Az igazolatlan hiányzások minimalizálása

 

  • A napi nyilvántartásban az igazolások nyomon követése
  • A jelzőrendszer hatékony működtetése
  • A szülők bevonása napi kapcsolat kialakítása
  • Fogadóórán, egyéni beszélgetés alkalmával a meggyőzés módszerének alkalmazás
  • A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása
  • Nyitvatartási igény felmérése óvodakezdés előtt
  1. A nevelőtestület együttműködése

Cél:

Hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának kialakítása.

Feladat:

  • Egymás munkájának minél teljesebb megismerése
  • Egymástól való tanulás megvalósítása
  • Együttműködés fejlesztése

 

  1. Pedagógiai munka kiemelt területei

 

Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés

 

Cél: Megismerni a gyermeket az aktuális fejlettségét

Feladat:

  • A gyermekek, szülők adatainak felvétele a felvételi naplóba, teljes körű anamnézislap kitöltése

Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

Cél:

  • Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése
  • Társas kapcsolatok alakítása
  • Közösséghez való pozitív viszony erősítése

Feladat:

  • Az óvodába érkező gyermekek beilleszkedésének segítése
  • Fejlettséghez igazodó szokás-szabályrendszer kialakítása
  • Hagyományrendszerünkbe beépülő, ismétlődő tevékenységek szervezése
  • Anyás - Apás beszoktatás:

Lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy megismerkedhessenek az óvoda belső életével

Szokás-szabályrendszer kialakításának gyakorlata

Ismétlődő közös tevékenységek

Egészséges életmódra nevelés

Cél:

A gyermek testi- lelki szükségleteinek kielégítése során az egészséges életvitelhez szükséges készségek formálása

Feladat:

  • Egészséges életmódra nevelés
  • Egészségmegőrzés szokásainak alakítása
  • Gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása
  • Balesetmentes környezet biztosítása
  • A szülők egészség tudatos nevelésének befolyásolása

Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

Célunk:

 

  • A másság elfogadtatása, gyermek – gyermek, és gyermek-felnőtt viszonylatában.
  • A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében

Feladatunk:

  • A gyermekek egyéni képességeinek megfelelő egyéni differenciálás, fejlesztés
  • A családi nevelés kiegészítése, kompenzálása a gyermekek szociokulturális, mentális hátrányainak, esélykülönbségeinek csökkentése
  • A szociális ellátó rendszerrel való együttműködés

 

Korszerű óvodapedagógiai módszerek

Célunk:

Nevelőtestület módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek alkalmazására a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésében.

Speciális szakmai képzettségnek a további megszerzése

Feladatunk:

  • A gyermekek kezdeményezéseire támaszkodó eszközök segítségével, inger gazdag környezetben az egészséges személyiségfejlődés fejlesztése

 

  1. A Gyermekvédelemmel és az egészségügyi ellátással a szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok

A gyermekek körülményeinek figyelemmel kísérése, a fejlődés nyomon követése, a gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladata

Elveink:

  • A lehető legkorábbi beavatkozás elve
  • A családok tiszteletben tartása a családi nevelés erősítése a rászorultak körében
  • Szoros kapcsolat kialakítása a segítséget kérő családokkal

Cél:

A gyermekeket megillető jogok érvényesítése, védelem a testi, értelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól

Ismertté váljanak azok a körülmények, melyek a családok helyzetét hátrányosan érintik, ill. veszélyeztetik

Feladat:

  • A gyermekvédelmi esetek kiszűrése
  • A szükséges nyilvántartások vezetése
  • Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Szakszolgálattal, az Egészségügyi szervekkel
  • Prevenció és korrekció, tehetséggondozás a pedagógiai munkában

Az együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervekkel

 

Együttműködés a Gyermekjóléti családsegítő szolgálattal

  • A családok szociokulturális hátterének megismerését követően a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítése (szülői értekezleten)
  • Étkezési kedvezmény lehetőségeinek közvetítése (a beíratást követően)
  • Eseti támogatás közvetítése
  • Adományokra szorulók jelzése

 

Együttműködés a védőnővel

  • A gyermekek óvodai beíratásának támogatása,
  • Gyermekorvosi-szakorvosi vizsgálat kezdeményezése

 

Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal

  • Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
  • Tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság
  • Nevelési tanácsadás
  • Logopédiai ellátás

Cél:

A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek problémáinak korai feltárása

Szakmai szolgáltatások:

  • Gyógypedagógiai tanácsadás

Tartalma:

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében szak-pedagógiai segítség kérése

Fejlesztési terv közös kidolgozása

  • Nevelési tanácsadás

Tartalma:

 

A  vizsgálat kérése

Értesítés kérése a vizsgálat időpontjáról (a vizsgálaton való részvétel segítése)

A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felé közvetlen utalás, soron kívüli vizsgálat kérése

  • Logopédiai ellátás

Cél:

Esélyteremtés a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása

Feladat:

  • Be-óvodáztatás megvalósítása, a rendszeres óvodába járás segítése
  • Mentálhigiéniás hátrányok csökkentése, erős szokás-szabály rendszerrel
  • Szociális segítségnyújtás lehetőségei keresése (adományok, hiányzó felszerelések biztosítása)
  • A szülők meggyőzése

 

  1. Óvoda- iskola átmenet támogatása

 

Cél:

A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges, testi, szociális értelmi érettség kialakítása

Az iskolai életmódra való felkészítés

Feladat:

Az iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka

Az iskolával való kapcsolat fenntartása

  1. Szülőkkel való kapcsolat, együttműködés

.. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak kiemelt szerepük és felelősségük van.

Cél:

  • Együttműködő partneri kapcsolat épül ki a szülői házzal annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális kompenzációja sikeresen megvalósuljon

 

Feladat

  • Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel
  • A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
  • Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon
  • Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása
  • Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése,
  • Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása
  1. Intézményi önértékelés, eredményesség
  • Intézményi önértékelés készítése.

 

Eredményesség

  • Az indikátorok teljesülése: be óvodázási arány, hiányzás csökkenése,
  • mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési

igényűvé minősítés csökkenése, Sindelar mérés alapján.

 

12.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

  • a pedagógiai munka hatékonysága nő a hátránykompenzáció hatására
  • egységes nevelési gyakorlat, szemlélet alakul
  • a korai be-óvodáztatás nő, a lemorzsolódás csökken
  • az óvoda-iskola átmenet nehézségei csökkennek, zökkenő mentesebbé válik az iskolai beilleszkedés

    

  13.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

 

 

13.1. Játék

 

A játék a kisgyermekkor legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségűvé tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus, aki utánozható mintát ad a játéktevékenységre

.

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermek fantáziáját segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata a megfelelő hely és idő, eszközök és élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában biztosítani kell a játék túlsúlyának érvényesülését.

A játéknak kiemelt jelentőségének meg kell mutatkoznia az óvoda napirendjében és időbeosztásában is.

13.1.2.A játék célja

  • Kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó örömteli játékban megélt tapasztalatok birtokában egésznapi tevékenysége legyen a játék
  • gazdagodnak a gyermek szabad önkifejezési formái.
  • A mozgásos, értelmi, szociális tapasztalatok többszöri átélése segíti,
    • a gyermek egyéni vágyainak kreatív ötleteinek szabad kipróbálását, kibontakoztatását,
    • közben formálódik társas viselkedése, magatartása.

 

13.1.3. Az óvodapedagógus feladatai

  • A szabad játék elsődlegességének biztosítása, a tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtése
  • Inger gazdag, kíváncsiságot keltő mobilizálható játéktér, környezet kialakítása, a játékok elérhető helyen történő elhelyezése
  • A szülőföldhöz való kötődés alapjaként, szűkebb és tágabb környezetükből szerzett ismeretek egyéni és közös élmények és tapasztalatok feldolgozásának biztosítása,
  • Az eltérő életkoronként megjelenő, a különböző játékfajták és azok tartalmának, eszközeinek változtatása minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele
  • Játékirányítást segítő (szabad, irányított játék) pedagógiai, pszichológia szakértelem, módszertani kultúra gazdagítása.
  • A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenlétével az indirekt irányítás biztosítása a gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében.
  • A játék közbeni normák közvetítésével az iskolai beilleszkedéshez szükséges lelki, szociális érettség közvetett segítése.
  • Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, nyugodt légkör megteremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása.
  • A szabad játék és játszótárs biztosítása, játéktámogató magatartással, ( egyéni bánásmód megvalósítása)
  • Tehetséggondozás

 

 

13.1.4. A játék tartalma

A fejlesztési feladatainkat meghatározzák

  • Az egyéni fejlettség és érdeklődés: Fontos tudni, hogy a gyermek a fenti területen milyen szinten áll, hiszen a fejlesztő munka ennek ismeretében tervezhető meg.
  • A csoport összetétele: Információkat kell szerezni a gyermek szociális hátteréről, (környezet, élmény, ismeret). Meghatározó a nemek aránya.

 

A nevelési gyakorlatban kétféle játékot különböztetünk meg

  • A gyermekek szabad játékát, melyhez az óvónő (közvetett) módon kapcsolódik.
  • Az óvónő által kezdeményezett (irányított játék) nevelési célzatú, tanulási tartalmat, hordozó játéktevékenységet, melyben a gyermekek önkéntes alapon vehetnek részt.
  • Különböző játékfajták

Nevelési gyakorlatunkban valamennyi játékfajta jelen van: gyakorló, konstruáló játék, szimbolikus és szerepjáték (barkácsolás, bábozás, dramatizálás), szabályjáték. A játékfajták a játék tartalmához, valamint a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodnak. Ismernünk kell, hogy a gyermek milyen fajta játékot játszik, milyen szinten áll s milyen szerepet tölt be játék közben.

 

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

  1. nyugodt légkör
  2. idő
  3. megfelelő hely
  4. eszközök
  5. élmények, tapasztalatok
  6. irányítás

 

  1. a) Nyugodt légkör

Nemcsak a játéknak, hanem az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos kiscsoporttól kezdve az alapvető szokás, normarendszer kialakítása, a megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel,.

  1. b) Idő A napirendben erre kell a legtöbb időt biztosítani. Fontos, hogy elmélyülten játszhassanak, tevékenykedhessenek, legyen idejük elképzeléseiknek megvalósítására. A nap folyamán a délelőtti és délután játéknak egyenértékűnek kell lenni.

 

  1. c) Megfelelő hely

A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában, a teraszon és az udvaron egyaránt fontos. A csoport kialakításánál figyelembe vesszük az életkort, a csoport összetételét és az egyéni igényeket is.. A kicsiknél több lehetőséget adunk, kis pihenő és „búvó-helyek” létrehozásához. A nagyoknál biztosítjuk a játékhelyek lehetőség szerinti változtatását. A tornaszereket saját ötleteik alapján az óvónő segítségével használhatják, mozgástapasztalatokat szerezhetnek. Tágas udvarunkon nagyobb a hely a mozgásos játékhoz, de itt is fontos, hogy széleskörű tevékenységre legyen lehetőség (barkácsolás, ábrázoló tevékenység, szerepjátékok, népi játékok, pancsolás).Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek mellett, téli időben igyekszünk kihasználni a téli Balatont, mint játékteret

Programunk az udvar által kínált lehetőségre is alapozza a  gyermek játékos mozgás tevékenységét. Valamennyi korosztály részére a játék nyugodt feltételeit teremtjük meg.

  1. d) Eszközök

A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközöket is beépítjük. Szimbolikus és szerepjáték eszközei: szobai és konyhai kellékek, különböző foglalkozások eljátszásának szimbólumai (orvos, szerelő, postás, fodrász, tanító, rendőr, tűzoltó, fotós, mentős, építő munkás, számítógépes, stb).

Konstruáló játékok eszközei: (különböző kockák, LEGÓ, kirakó és összerakó játékok, közlekedési eszközök, terepasztalok, állatok, a természetes környezet felépítését inspiráló eszközök.

Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás eszköztára: szerszámokkal, inspiráló anyagokkal.

Kísérletező hely eszközei: természetes anyagok, felszerelések, gyermekenciklopédiák,  nagyító, mágnes).

Kincses láda (különböző érdekes tárgyak az éppen aktuális játékokhoz takarók, szép anyagok, barkácsolás kellékei).

Énekes játékok eszközei: ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek az ismert játékokról, gyermekek által készített hangszerek, ruhák.

Mesesarok eszközei: könyvek, bábok, dramatizáló eszközök, jelmezek, párnák.

Fejlesztőmunkánk lényeges eleme, a tudatos játékeszközök kiválasztása, biztosítása. A gyermek általános és egyéni fejlettségén túl, fontos tudnunk a különböző játékeszközök fejlesztő hatását is. A részfunkciók fejlesztése szempontjából óvodánkban megtalálhatóak az alapjátékokon túl:

  • vizuo - motoros és vizuális játékok
  • figyelemfejlesztő játékok
  • emlékezeti vagy felismerő játékok
  • értelemfejlesztő játékok.

 

 

A nagymozgások fejlesztésére  jelen van: a Greiswald , Rotrikom, valamint célba dobók és egyéb kézi szerek. Nagymozgást szolgálják: a különböző méretű mászókák, mászórúd, mászókötél, gyűrű, mászó híd, tornapadok, fák a mászáshoz,  mérleghinta, rollerek, kerékpárok, egyensúlydeszka,  csúszda, hinta, sítalp, szánkó. A mozgásfejlesztéshez az eszközök biztosítása nagyon fontos, de nem elégséges, lényeges még, hogy a gyermekeknek sok, mozgásos játékot, sok sportjátékot, versenyjátékot, népi játékot szervezzünk, de fontos lenne a tornaszoba megléte!

A csoportszobában és a mosdóban megtalálhatóak a testséma, én-kép kialakításához a nagyméretű és közepes tükrök. A szociális kapcsolatok kialakításához fontosnak tartjuk az ehhez szükséges eszköztár folyamatos bővítését (pl. a babák évszakoknak megfelelő ruhái, az életkor és nemek megkülönböztetésére szolgáló kellékek (kalap, kendő, szemüveg)

Fontos szerepe van a játékban a funkció nélküli eszközöknek, amit közösen gyűjtenek, s (kincses ládába helyezünk) amelyeket kreatív ötleteiknek megfelelően használnak fel. A játékeszközök tartóssága, esztétikája, mennyisége fontos kritérium. A játékeszközök megválasztásában és beszerzésében tükröződik az igényesség. (természetes anyagok, korszerűség, találékonyság)

  1. e) Élmények, tapasztalatok

A játék egyik fontos eleme a tapasztalatszerzés és élményszerzés. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a családban, az óvodában és a tágabb természeti, társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermek újra és újra átélje, ezért fontos a spontán élmények mellett témához kapcsolódó közös élményszerzési lehetőségek megteremtése, tervezése (pl. vásároljunk boltban,  látogassunk munkahelyekre). A közös élményszerzés alkalmait minden nevelési évben a Munkatervben és az óvodai csoportnaplóban tervezzük, tartalmával segítve nevelési feladat megvalósulását.

  1. f) Irányítás

A tudatos jelenlét és az indirekt játékirányítás a játék feltételek megteremtésének korszerű játékpedagógiai megközelítési irányát mutatja meg számunkra. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra.

Fontos, hogy olyan közvetett segítséget és mintát adjunk a gyermekeknek, amiben megerősítést és támaszt kapnak, önálló véleményalkotási- döntési képességeik fejlődnek. Kövessük mindig figyelemmel a gyermekek játékát, hangulatát, érzelmeit. Az irányításban beavatkozásunk terjedjen ki: a gyermeki sokirányú megfigyelésére a megoldási lehetőségek felállítására, választhatóságára, a testi épségének megőrzésére, konfliktusos helyzet kivédésére felnőtt segítsége nélkül, valamint a gyermek ismereteire alapozott tervszerű kezdeményezésekre. Az óvónő játékával adjon mintát a játékok helyes használatára és a játékok elrakására. A játéktevékenység irányításában, fejlesztésében fontos szempont:

  • élmény szerepe az óvoda szűkebb és tágabb környezetében,
  • sokszínű tevékenykedtetési lehetőség biztosítása,
  • játszótárs választás biztosítása,
  • a feltételek biztosítása életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével,
  • a játék önkéntességének maximális figyelembe vétele
  • az óvónő, mint modell szerepe: tolerancia, a különbözőség elfogadása

 

Korosztályonként előforduló játékfajták:

  1. a) Gyakorló játék (a 3-4 éves korosztályra jellemző leginkább)
  • Mozgásos gyakorló játék (mászás, bújás, forgás, ugrás…)
  • Manipulációs gyakorló játék (építőelemek rakosgatása, tépés, homok kevergetése, kukoricamorzsolás, autók húzogatása, tologatás…)
  • Verbális gyakorló játék (ölbeli játékok, halandzsa szöveg, göcögtetők, egy-egy szótag ismétlése, szófordulatok mondogatása

 

  1. b) Konstruáló játék

A gyermekek ismerkednek az építés, összerakás technikájával, az alkotás örömével.

  1. c) Szimbolikus és szerepjáték

Színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás

A szimbolikus és szerepjátékban a gyermekek a részfunkciók gyakorlása által elsajátított, konkrét mozgásos, képi és szimbolikus elemeket jelenítik meg.

Ez a játékfajta tükrözi a gyermek egész személyiségét, eddigi tapasztalatait, ismereteit, elképzelései, érzelmeit. A gyermek a szociális tanulással a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékek és társadalmi együttélés szabályait.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja a közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálását a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítését (épületen belüli és az udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai – ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire.

Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, újraalkotva, kreatívan egy-egy átélt eseményt. Fejlődik képzelete, szervezőképessége, empátiája, alkalmazkodó képessége, és kommunikációs képessége.

Az alkotójátékokban a fejlesztési lehetőségek széles skálája jelen van, amelyek mindig attól függnek, hogy a gyermekek milyen témájú, tartalmú játékot játszanak. Kiemelten a verbális fejlesztésnek van szerepe, hiszen a gyermekek játék közben kommunikálnak, kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó mondatokat fogalmaznak meg.

A játék igényéből indul ki a barkácsolás, amelyhez folyamatosan gyűjtjük az eszközöket, amelyeket elérhető helyen tárolunk. Fontos, hogy a barkácsolás a játékfajták természetes kiegészítőjeként jelenjen meg, ne legyen öncélú. Barkácsolás közben, nagyon sok technikát (vágás, tépés, ragasztás, szögelés, fonás, hajtogatás) munkaformát ismernek meg a gyermekek. Munka közben átélik az alkotás örömét, fejlődik problémamegoldó gondolkodásuk, alakul társas kapcsolatuk, gyakorolhatják a társas együttlét, viselkedés szabályait.

A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze a bábjáték. Játék közben feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai és szociális élményeit, miközben szabadon kibontakozhatnak, A gyermek bábozása jelentős a beszéd megindulásában, a beszédkedv, a beszédtechnika fejlődésében.

Csoportjainkban életkoruknak megfelelően, elérhető helyen rendelkezésre állnak a bábjáték eszközeiA bábjáték forrása:

  • az óvodapedagógus játéka,
  • óvodapedagógus –gyermek bábjátéka, az óvodában dolgozó óvodapedagógusok bábjátéka
  • a gyermekek bábjátéka,
  • a gyermekek bábkészítése és a bábok felhasználása.

 

A  3-4 éveseknél a beszoktatás időszakában ismertetjük meg és szerettetjük meg az újbábot, a fakanálbábot és a síkbábot.

Az 5-6-7 évesek az óvónővel közösen, de önállóan is bábozzanak kesztyűbábbal: saját készítésű bábbal melyet a barkácsolás során készítenek.

Személyiségfejlesztő hatása:

  • hat a társas kapcsolatok alakulására,
  • az önmegvalósításra,
  • alkalmazkodni tudásra,
  • élmények, tapasztalatok felidézésére,
  • a kommunikáció, kreativitás fejlődésére.

A gyermekek saját vagy irodalmi élményeiket, dramatizálás során, kötetlen módon játsszák el, amely mozgásos cselekvésen, esztétikai látványon és beszéden alapszik.

A dramatizálás személyiségfejlesztő hatása:

  • a felelevenített élmények kapcsán fejlődik emlékezetük, szervezőkészségük, kommunikációjuk, alkalmazkodóképességük, önértékelésük, önismeretük.

 

  1. d) Szabályjáték

Ennél a játékfajtánál a legfontosabb a gyermekek és a felnőttek által megfogalmazott szabályokhoz való igazodás igénye. Játék közben a gyermek érzelmeket tanul, tanulja indulatainak fékezését, a siker és kudarctűrést, felelősségtudata, feladat tudata fejlődik.

  • Mozgásos szabályjátékok:

Szabadidőben, testnevelés foglalkozáson, mindennapi testnevelés keretében alkalmazzuk. Ide tartoznak a bújócskák, körjátékok, szembekötősdi, labdajátékok, futójátékok, sorversenyek, célba dobások,  váltóversenyek, fogócskák, népi gyermekjátékok.

 

 

  • Értelemfejlesztő játékok:

Amit a gyermekek egyénileg, vagy mikro-csoportban, óvónővel, vagy egyedül játszhatnak. Pl. Társasjátékok, dominók, kártyák, logikai játékok. Puzzle-játékok, Lego-k, memória játékok, Barkochba-játék, formakirakó, anyanyelvi és kommunikációs játékok.

 

13.1.5.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémát folytatni, azt együttesen szervezni
  • Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus-szerepjáték, melyben a gyermekek képzelete, szervezőkészsége, alkalmazkodó képessége empátiás készsége és kommunikációs képessége fejlődhet
  • Szabályjátékokat önállóan szerveznek, képesek az együttműködésre, alkalmazkodnak a szabályokhoz
  • Építményeikben, konstruáló tevékenységükben tükröződik a kreativitás
  • Ismert meséket dramatizálnak, báboznak
  • Viselkedési kultúrájukban megjelenik az udvarias kifejezések használata

 

 

 

 

 

13.2Verselés, mesélés

 

A mese, a vers régi értékeket, hagyományokat közvetít a gyermekeknek a maga sajátos szóhasználatával, stílusával a népi- klasszikus- és kortárs írói eszközök gazdagságával.

A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Visszaigazolja a gyermek szorongásosait, s egyben feloldást és megoldást is kínál. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát, közben belső képi világot jelenít meg. A belső képalakítás folyamata az élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

 

13.2.1.A verselés, mesélés célja

  • Életkori és egyéni sajátosságok szintjén alakul,
    • a gyermekek mesék, versek iránti érdeklődése,
  • megalapozódik az irodalomszeretet.
  • A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése által, fejlődik
    • a helyes nyelvhasználat, a gyermekek saját vers- és mesealkotása,
    • és a biztonságos önkifejezés.

 

 

13.2.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • Oldott, derűs légkör teremtése, amelyben a gyermekek természetes közlési vágya, a meglévő ismereteinek különféle élethelyzetben való gyakorlása fejlődik és fejleszthető.
  • Életkori sajátosságokhoz igazodó anyanyelvi és mozgásos játékok beépítése a mindennapi tevékenységekbe.
  • A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása
  • Népi, klasszikus és kortárs irodalmi, esztétikai élmények közvetítése, hagyományok ápolása
  • A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés
  • Beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása, figyelembe véve a gyermeki személyiségvonásokat és szükségleteket (mesereprodukció, dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok, beszélgető körök, interaktív játékok
  • Megfelelő anyagválasztással, kifejező előadásmóddal, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználásával a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlesztése.
  • A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében.
  • A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.
  • A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztésének szakemberrel történő összehangolása.
  • Tehetséggondozás

 

A feltételek megteremtése

Az irodalmi nevelés mindennapos az óvodában. Megfelelő hely  biztosításával, mesepárnák elhelyezésével,  kezdődik a mese. A mesét 1 héten keresztül hallhatják a gyermekek, és azt követően történik a dramatizálás.

 

13.2.3. A verselés, mesélés tartalma

A mese vers a gyermek számára a leghatékonyabb tanulási forma, létszükséglet, olyan érzelmi, értelmi és erkölcsi értékeket közvetít, amely megalapozza a gyermek pozitív személyiségjegyeit.

Fontos szempont, hogy magas szintű irodalmi élményt nyújtunk a gyermek számára. A művek kiválasztásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság, amelyet segít a jól felszerelt könyvtárunk.

A mese – versmondás lényeges elemeit – metakommunikációs eszközöket (testbeszéd, tekintet) az óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el és gyakorolja a gyermek.

 

Követelmény, hogy az óvónő – mese-vers tevékenység során – emlékezetből meséljen, verseljen (kivételt képeznek a folytatásos történetek, pl. alvás előtt). Olyan feltételeket teremtsünk, hogy a mese – vers tevékenységen minden gyermek részt vegyen.

 

 

MESE – VERS TARTALMA

 

3-4 éves korban

4 - 5 éves korban

6-7éves korban

Népi

Mondókák

(10-12) altatók, hintáztatók, ujjkiszámolók, höcögtetők, simogatók, stb.

(4-5) környezetről, időjárásról, az évszakok megfigyeléséről, természeti jelenségekről, tárgyakról, állatokról

(4-5) felelgetős, kiszámolós, tréfás mondókák, párválasztók, találós kérdések, közmondások

Versek

(3-4) rövid versek állatokról, természetről, ritmikus mozdulatokkal kisérve

(6-7) kiolvasók, vidám, groteszk, humoros témái: évszakváltás, természet szépségei

(15-20) gyermekek élményeihez kapcsolódó versek, ünnepek, hagyományok, jeles napok

Mese

(10-14) rögtönzött történetek, láncmesék

(10-15) állatmesék, népmesék, kortárs, klasszikus, és cigány etnikai kultúrából mesék, párbeszédes és elbeszélő történetek

(15-20) népköltészet, kortárs, klasszikus  mesék tündérmesék, tréfás- verses-, mű mesék, folytatásos mesék, elbeszélő történetek, önálló mesebefejezés, önálló mesekitalálás

Dramatizálás

Állatok hangjának,

mozgásának utánzása

Állatmesék párbeszédeinek eljátszása, kedvelt epizódok feldolgozása

Hosszabb történetek, saját készítésű díszletek felhasználásával, szerepek önálló elosztásával.

 

Bábozás

Az óvónő bábjátéka ujjbáb használata

Az óvónő bábjátéka, síkbábok önálló használata

Önállóan bábozzanak, saját készítésű bábokat is használjanak, szívesen bábozzanak kiscsoportosoknak, (zsákbábok, kesztyűbábok)

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • Önállóan mondanak rövidebb-hosszabb verseket, rigmusokat.
  • Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset és 10-15 mesét.
  • Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk és társaik szórakoztatására.
  • Képesek saját vers és mesealkotásra, összefüggő mese, történetet kitalálására, annak mozgásos megjelenítésére kifejezésére.
  • Elkezdett történeteket fantáziájuk segítségével folytatni tudnak.
  • A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.
  • Szívesen nézegetnek könyveket, vigyáznak az épségükre.
  • A térbeli irányokat, viszonyokat, illetve verbális kifejezéseket helyesen használják.
  • Visszajelzésekből értesülünk, hogy gyakoribbá válik a szülők otthoni mesemondása

 

13.3.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

13.3.1.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc célja

  • Az örömet adó ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok, a kortárs művészeti alkotások által alakul,
    • a zene iránti érdeklődés,
    • formálódik a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság.

 

13.3.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása.
  • A gyermekek minél több olyan zenei élményhez juttatása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket, fejleszti gondolkodásukat és kommunikációs képességeiket.
  • A gyermekek zenei képességének (hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, harmonikus, szép mozgásának), kreativitásának fejlesztése, énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások segítségével
  • A zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan örömteli, érzelem gazdag, szép, tiszta éneklésre szoktatás, az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok)
  • Az énekes játékok eszközeivel különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása
  • Az önkifejezés újabb lehetőségének felkínálása a zenei improvizációra való ösztönzés (mozgás rögtönzése zenére, dallam, ritmus variációk kitalálása) Tehetséggondozás

 

 

13.3.3.Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tartalma

A zenei nevelés programja minden csoportban az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével tervezett tevékenység. A zenei anyag feldolgozása Kodály Zoltán irányelvei és Forrai Katalin szakmai útmutatása alapján történik

A program, zenei anyagát hangsúlyosan alkotják:

  • népi mondókák, ölbeli játékok
  • pentaton hangkészletű 6 hangterjedelmű népi dalos játékok,
  • a zenei átélést segítő, kreatív mozgások,
  • hangulatokat, érzelmeket közvetítő zenehallgatás, dalanyag
  • a készségfejlesztés zenei elemei.
  • hangszeres előadások

A zenei anyag kiválasztása, tervezése az évszak és az ünnepkör figyelembevételével történik. A zene, mint az önkifejezés egyik eszköze állandóan jelen van a nap folyamán, melynek során nagy gondot fordítunk az élő befogadó zenei tevékenységre, sokszori gyakorlására, s az ehhez kapcsolódó, szép, esztétikus mozgásra.

Az ölbeli játékok helye szerepe a beilleszkedési időszakban jelentős és a mindennapokban gyermekek közösségi nevelésében fontos szerepet tölt be.

Játék közben is adódik lehetőség zenei élményszerzésre, így pl. dúdolgatásra, énekelgetésre, amely oldott, derűs légkörben, a gyermekek önkéntes érdeklődésére és részvételére épül.

Fontos szempontnak tekintjük az óvónő pozitív mintaadását, a helyes artikulációt és a tiszta éneklést.

Zenei élményeket szereznek a gyermekek:

Spontán játék közben, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység által:

 3 – 7 éves korban a tanulás szervezeti formája: tervszerű, kötetlen foglalkozás, hetente 1 alkalommal. A kezdeményezések kapcsán mindvégig törekszünk a gyermek érdeklődésének felkeltésére és fenntartására. Lehetőséget teremtünk egyszerű táncos lépések gyakorlására, mint pl. körben járás, ringatózások rugózások, mely a gyermekek harmonikus mozgását segítik elő.

5-7 éves korban a szép, tiszta éneklésre és a harmonikus mozgásra helyezzük a hangsúlyt. Ebben a korban már képesek az önállóságra, ezért nem szükséges, hogy az óvónő végig együtt énekeljen velük. A mozgással kísért egyöntetű szép, tiszta előadás megvalósítása tudatos cselekedtetésre épül (testtartás, tekintet, hangsúly, hanglejtés, ritmus).

Éneklés közben beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztésére, a hangzók helyes formálásának gyakorlására, beszédtechnika fejlesztésére, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javítására is lehetőség nyílik.

Óvodánkban alkalmazott zenei eszköztár:

  • különböző méretű dobok, zörgő dobok,
  • cintányérok, háromszögek,
  • ritmus hangszerek, dobok,
  • csengősor
  • xilofon, metallofon,
  • furulya,
  • saját készítésű hangszerek felhasználása (termések, pengettyű,  nádi hegedű…)
  • audiovizuális eszközök (lemezjátszó, kazetta, TV , CD)
  • szakmai könyvek,
  • az énekes dalos játékokhoz felhasznált eszközök
  • saját, csoportra jellemző egyéb énekes kelléktár

Fejlesztési tartalom

 3- 4 éves

korban

4- 5 éves

korban

5 – 6 – 7  éves

korban

Éneklési készség

-       mondóka

-       énekes játék

 

 

 

 

 

 

 

 

 5 – 7 mondóka

 10-12 dal, dalos játék

 (3-4  sz-m),

 (1-2  l-sz-m),

 (2-3  m-r-d)

b.         sz-m-r-d),

(1     d-l-sz)

 

 

 

 

 

Az óvónő segítségével egyszerre, csoportosan, kb. azonos hang-magasságban énekelnek.

4 – 6 mondóka

12-15 dal, dalos játék

2-3 műdal

 (2-3  sz-m),

 (2-3  l-sz-m),

 (1-2  sz-m-d)

(2-3  m-r-d),

(2-3  sz-m-r-d)

 (1     m-r-d-l)

 (1-2  d-l-sz)

 

 

Az óvónő indításával, önállóan, tisztán, együtt, jó szöveg kiejtéssel énekelnek.

 

4- 7 mondóka

20-25 dal, dalos játék

3-4 műdal

(2     sz-m),

 (2     l-sz-m),

 (1-2  m-r-d)

(2-4  sz-m-r-d),

(6-8  l-sz-m-r-d)

 (2     m-r-d-l)

 (2     r-d-l-sz)

 (2     m-r-d-l-sz)

 

Önálló indítással, csoportosan és egyénileg helyes kezdő magasságban és tempóval énekelnek.

Hallásfejlesztés

-       magas-mély

 

 

 

 

 

 

-       halk-hangos

 

 

 

 

 

 

-       zenei emlékezet: dallamfelismerés

 

 

 

 

 

-       motívum, visszhang 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-       hangszínek megfigyelése 

Érzékeltetése, guggolással, lábujjhegyre állással, beszéden keresztül. Szemmel követése térben

 

 

 

 

Halk-hangos felismerése beszéden, mondókán, éneken, zörejen keresztül (környezet hangjai)

 

 

 

--

 

 

 

 

--

Egyszerű dallamok visszaéneklése

 

 

--

 

 

 

 

 

 

 

 

Élesen eltérő zörejek (környezet, fém, fa üveg eszközök és ütőhangszer hangjai)

Érzékeltetése térben, a megnevezett testrésszel, mondókán, dalon keresztül.

Változó kezdő magasság átvétele

 

 

 

Halk-hangos közötti különbség felismerése, mondókával, énekkel, járás és tapsolás gyakorlásával.

 

Dalok felismerése szöveg nélkül, dúdolásról és hangszerről.

Motívumok váltva, halkan-hangosan.

 

 

Egyszerű dallamfordulatok visszaéneklése (szövegre dallam, dallamra, mozgás.

 

 

 

 

 

 

 

 

Finomabb zörejek (egymás hangjai, természet zörejei)

 

Dallamív rajzolás kézzel, ujjakkal, lábfejjel, mellkas előtt, fej fölött.

Mondókán, dalon, párbeszéden keresztül. Magas-mély térbeli mutatása

 

 

Halkabb és hangosabb éneklés összekapcsolása, tempó változtatással.  (halk-hangos, gyors-lassú kombináció)

Dalok felismerése kezdő, vagy belső motívumról. Rövidebb és hosszabb egységekkel, folyamatos tempóban.

 

 

Dallamok kitalálása, énekes beszélgetés, kérdés-felelet

Beszédhangszín és hangsúly változtatásával a mondóka értelmének változtatása.

Motívum visszaéneklés csoportosan és egyénenként (improvizáció).

Kérdés felelet játék.

 

Sokféle zörej, zenei hang megkülönböztetése (zaj iránya, távolsága) Zenei hang kis eltéréssel (közeledés-távolódás)

Ritmusfejlesztés

-       egyenletes lüktetés

 

 

 

 

 

 

 

-       ritmus

 

 

 

 

 

 

 

-       tempó különbségek: gyors-lassú

 

- mozgástérforma

 

 

 

 

-       hangszerek

 

 

 

 

 

 

-       népszokások, ünnepek

 

 

 

Egyszerű mozdulatokkal (járás, hintázás, billegés, váll, ujj, csípés), gyermekjáték közben

egyszerű eszközökkel pl.: ritmuspálca, cintányér, fakocka, kanál

Ritmuspálca, cintányér,

 

 

 

--

 

 

 

 

Tempóváltás követése egyszerű mozdulatokkal

 

 

Mondókák, dalok egyszerű utánzó mozgásokkal egyszerű táncmozgások

 

Egyszerű ritmusjátszó hangszerek (dob, ritmuspálca)

 

 

 

 

Ünnepkörök mondókái, énekes játékai (állat, naphívogató, farsang, húsvét, anyák napja )

 

Járással, futással, ugrással (hullámvonal, sarokkoppintás, testfordítás)

 

 

 

 

2/4 ütem

Dalok, mondókák ritmusának kiemelése, hangsúlyának kiemelése

 

 

 

 

Gyors-lassú beszéd, énekmozgással, tempóváltás lépéssel

 

Táncos jellegű mozdulatok (oldallépés, fél térden)

 

 

Ritmushangszerek (dob, háromszög)

Ritmushangszerek készítése

 

 

 

Ünnepkörök mondókái, énekes játékai (leánykérő, Lucázás, kiszebáb, anyák napja)

 

 

Gyors-lassú, különböző térforma, tárgyak megkerülése

 

 

 

 

 

Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolás. Dallam felismerés ritmusról. Dalritmus kiemelése, ritmusvisszhang, szünet, szinkópa.

 

Gyors-lassú tempótartás önállóan.

 

 

Bonyolultabb, táncos jellegű mozdulatok (párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító, fogyó játékok).

Ritmushangszerek és egyéb természeti tárgyak.

Ritmushangszerek készítése (Dob, háromszög, cintányér)

 

Ünnepkörök mondókái, énekes játékai (lakodalmas, szüret, kapus, hidas játék, pásztorjáték, komatálazás, pünkösdölés, anyák napja,apák napja)

Zenehallgatás

Óvónő éneke

Zenehallgatás befogadására szoktatás.

 

 

népi, kortárs, klasszikus

Óvónő éneke és hangszeres játéka

Ismerkedés a kétszólamúsággal

 

népi, kortárs, klasszikus

Óvónő éneke,

Óvónő hangszeres játéka

Óvónők kétszólamú mű előadása

népi, kortárs, klasszikus

 

Tükör használata

Tükör használata

Tükör használata

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • Ismernek 10-15 mondókát, 20-25 különböző hangkészletű és szöveghosszúságú népi gyermekjátékdalt, néhány alkalmi dalt, műdalt.
  • A gyermekek bátran, egyénileg is tudnak mondókázni, énekelni.
  • Szívesen és örömmel vesznek részt énekes játékokban.
  • Ismerik a zenei fogalom párok jelentését.
  • Képesek érzékeltetni az egyenletes lüktetést, a motívum hangsúlyokat és a ritmust különböző mozgásformákkal kifejezni.
  • Felismerik a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részletekről.
  • Próbálkoznak az improvizálással.
  • Képesek dallambujtatást végezni.
  • Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni.
  • Képesek élvezettel, figyelemmel, érdeklődéssel végighallgatni a zenei bemutatásokat.
 

 

 

13.4.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

 

. A látás sajátos gondolkodás. Ismeretek, gondolatok lejegyzésének első lehetősége, az ábrázolás a vizuális nyelv egyik formája. A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Óvodásaink számára a szabad rajzolás az egyik legjelentősebb önkifejezési mód, mely során a gyermek (sémákat”, vagy másképpen szimbólumokat használ. A „sémák” alapformák, amelyek a valóságról szerzett tapasztalatok során folyamatosan gazdagodnak. A papíron nyomot hagyó rajzeszközök (ceruzák, tollak, zsírkréták, stb.) a funkció öröm érzését keltik a firkáló gyermekekben. A különböző motívumok szabad kombinálásával jut el a gyermek a formákig, majd a kompozíciók megalkotásáig. Amit a világról tud, ábrázolásában is el tudja mesélni, amit nem tud ábrázolni, azt hozzámeséli.

Az ábrázoló tevékenység célja, nem maga a tevékenység során létrejövő bármiféle alkotás, vagy annak esztétikai értéke, hanem maga az örömteli cselekvés. A létrejövő „mű” jelzés a gyermek ismereteiről, érzelmi életéről, kézügyességének fejlettségéről.

 

13.4.1.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja

 

  • Az esztétikai tartalmú élmények által alakul a gyermekek vizuális észlelése, az emlékezete, képzelete, a vizuális gondolkodás.

 

13.4.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • Az önálló gyermeki alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése, örömteli alkotólégkör kialakítása.
  • Mozgással, cselekedtetéssel, vizuális élmények biztosításával, az észlelő funkciók változatos gyakoroltatásával, párhuzamosan végezhető tevékenységszervezéssel sokszínű tapasztalatok nyújtása.
  • A belső képek gazdagítása gyermeki ábrázolás ösztönzése, változatos lehetőségek felkínálásával., az egész nap folyamán.
  • Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. fejlesztése a népi motívumok alkalmazásával
  • A gyermeki élmény- és fantázia világának gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés és önérvényesítő gyermeki tevékenység fejlődésének segítése.
  • Önértékelésre, egymás munkájának megbecsülésére nevelés.
  • A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilvánulásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: (pl. megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb.)
  • Az ábrázolási tevékenységében lassan fejlődő, (diszgráfia tüneteit mutató) gyermekek egyéni fejlesztése, folyamatos jelzés a szakemberek felé.
  • Tehetséggondozás

 

Fontos az ábrázoló tevékenység fejlesztésében:

  • A technikák megismertetése, gyakorlása 3-4 éves korban, bővítése a többi életkorban.
  • Témánként több technikai megoldás felkínálása, feltételeinek biztosítása a kreativitás fejlesztése és a változatosabb gyakorlás érdekében
  • Élményre alapozott, jól kigondolt témaválasztás
  • A vizuális nevelés komplex beillesztése a nevelési rendszerbe

 

 

13.4.3.Az ábrázoló tevékenységek szinterein a feltételek megteremtése:

Csoportszoba

Szabadon folyó ábrázoló tevékenységhez:

  • „Műhelysarok”, elkülönített asztal, polcos szekrény, ahol az ábrázoláshoz szükséges eszközök (festék, ecset, ceruza, színes ceruza, filctoll, gyöngy zsírkréta, agyag, gyurma, papír, olló, és más anyagok a gyermekek számára elérhetőek, biztonságos az elhelyezésük
  • Több térbeli „munkalehetőség” technika felajánlási mód

 

Dramatikus játékhoz:

  • Bábok, kosztümök, építők, kirakók, összerakós játékok
  • Félkész termékek, játékok, anyagok
  • Díszletek, hátterek.

Tervezett ábrázoló tevékenységhez:

  • Változatos helyszín, anyag és eszköz (dobozokon, fatörzsön, paravánon, táblán, csempén,udvaron, Balaton parton stb)
  • Tárolási lehetőség az elkészült munkáknak

Udvar

  • Állandó helyen asztal, szék, tábla, földön,kréta, s egyéb eszközök biztosítása.

 

Természet

  • Élménygyűjtés, növényekből, termésekből, alkalmi játékok készítése.

 

Épített környezet

  • Falu-kép, házak és udvaruk, valamint azok lakóinak megfigyelése
  • Múzeum, könyvtár, színház, bábszínház látogatása.

 

Az ábrázoló tevékenység során  változatos sokféle eszközt biztosítunk a gyermekek számára. Igyekszünk megtanítani az eszközök célszerű használatát. Figyelünk a helyes szokás és normarendszer (ülés, testtartás, kézmosás, stb.) kialakítására. Olyan légkört teremtünk, amelyben a gyermekek egyéni élményeiket, a közös megfigyeléseket, elképzeléseiket, saját elgondolásaik szerint újra alkothatják, ahol megjelenik szűkebb és tágabb környezet megismerésén belül a szülőföldhöz való kötődés. Fejlesztő eljárásunk alapja, hogy önmagához képest fejlődjön, lépjen előre a gyermek. A lehetőségek megteremtésével a gyermeki fejlődés mozgatórugója az önfejlesztés lesz, hiszen a gyermek is arra törekszik, hogy alkotásai egyre jobban hasonlítsanak a valóságra. A segítség módját illetően várjuk ki először, hogy mit alakít ki magától a gyermek, s ne arra gondoljunk, hogy mit kell tudnia a gyermeknek. Az iskolakezdéshez a fentiek mellett fontos hogy kialakuljon a finom motorikus koordináció, a vizuális észlelés, megfigyelés, emlékezet megfelelő fejlettsége, mely egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához, így a terület fejlesztése, szintén a fejlesztő tevékenység fontos eleme.

Fejlesztés területei

  1. Építés
  2. Plasztikai munkák
  3. Képalakítás

 

13.4.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • A rajzolás, mintázás, kézimunka kedves örömteli tevékenységgé válik.
  • Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne, esztétikai véleményt alkotni.
  • Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését. a vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük fejlődik
  • Az eszközöket készségszinten kezelik.
  • Ismerik a különféle ábrázolási technikákat, anyagokat, azokat képesek önállóan megválasztani és alkalmazni, szükség esetén közös feladatokban együttműködni.
  • Képalkotásukban megjelenik a tér, síkba való átfordítása.
  • Munkáikban tükröződnek a világról szerzett egyre valósabb ismeretük, de elsősorban érzelmi megnyilvánulásai, kialakul saját forma-nyelvük.
  • A gyermekek alkotására jellemző, a részletező formagazdagság, a színek változatos használata.
  • Használják a népi, nemzeti, kultúrában megjelenő díszítő motívum
  • A kiemelt figyelmet igénylő-tehetséges gyermekek szabad önkifejezése megvalósul

 

 

13.5Mozgás

 

. Programunkban központi helyet foglal el a mozgásnevelés, amely a fejlesztés alapjául szolgál. Alapvetőnek tartjuk a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követését, megsegítését. A fejlődést segíteni ugyanis, csak a meg lévő szinthez igazodva lehet. Miközben mozog a gyermek, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik, csont és izomrendszere, alakulnak mozgás koordinációi, testi képességei, pontosabbak, finomabbak lesznek mozdulatai, észlelési funkciói.  Számunkra az igazán érthető és feldolgozható információ, amit megtapasztal mozgás és tevékenység útján. A tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében kulcsfontosságú a széleskörű mozgásfejlesztés.

Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is.

 

13.5.1.Mozgás célja

 

  • A rendszeres mozgás, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése
    • Mozgás során megalapozódik a mozgás szeretetésre épülő egészséges- életvitel és életmód

 

 

13.5.2. Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Rendszeres, mindennapi mozgással, az egészséges életmódot erősítő tevékenységek biztosítása, az egészséges életvitel kialakítása, a gyermekek egészségének megőrzése, edzése
  • A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével
  • Nevelési feladatok megvalósításához, mozgásos tapasztalatok, tervezése és a mindennapi gyakorlati megvalósítása
  • A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása
  • Játékos mozgásban az értelmi és szociális képességek, társra figyelés fejlesztése
  • Testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), fizikai erőnlét a koordinációs készségek, és a térérzékelés tudatos fejlesztése
  • Az egyéni lemaradásokat kompenzáló speciális mozgásos játékok közvetítése, a hátránnyal küzdő gyermekeknél. (külön torna a nagyoknak és fejlesztőpedagógus mikro csoportos tevékenysége,
  • Biztonságban végezhető mozgásélmény feltételeinek megteremtése, a csoportszobában,tornaszobában és az udvaron egyaránt.
  • A szülőkkel együttműködve, a gyermekek egyéni érdeklődésének, temperamentumának figyelembe vételével differenciált (prevenció, korrekció, tehetséggondozás) mozgáslehetőség biztosítása, közös mozgásos programok szervezése ( gyalogtúrák, bicikli túrák, kirándulások, Kihívás napja, Mobilitási hét,stb…

 

A mozgás sokoldalú tevékenység, feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A szabad játék tevékenységén, a testnevelési foglalkozáson túl jelen van a különböző nevelési területeken, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységben is.

Hatása az értelmi képességek fejlődésére:

  • A mozgásos játékok, gyakorlatok téri felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája.
  • A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapszik szókincsük.
  • A konkrét, mozgásos tapasztalatok beépülése segíti az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődését.

 

Hatása szociális képességek fejlődésére:

  • A saját testéről szerzett tapasztalat és a mozgásos képességeinek megismerése, a mozgás feletti kontroll kialakulása segíti az „én tudat” fejlődését a „szociális én” erősödését. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulását.
  • A közös, örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakkal végzett együttmozgás segíti a gyermek én-határainak megismerését, a másik észlelését, fejlődik önfegyelmük, önuralmuk, együttműködő, kooperáló képességük és toleranciájuk.
  • A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését.

 

Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A mozgásfejlesztés fő feladatait – a nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését – természetes módon építjük be a gyermekek tevékenységébe.

 

13.5.3.A mozgásfejlesztés tartalma

Óvodánk mozgásfejlesztő programja kiemelten az alábbi területeken valósul meg:

  1. a) a szabad játékban a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása közben,
  2. b) a testnevelési foglalkozáson,
  3. c) mindennapi testnevelésen,
  4. d) differenciált mozgástevékenység során.

 

  1. a) Mozgásfejlesztés a szabad játékban

Valamennyi színtéren fontos a feladat természetes mozgáskedv megőrzése, felkeltése és a mozgásigény kielégítése, valamint a motiváló, mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása teremben a szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában.

 3 - 4 éves korban: A nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni, ezért leginkább a csúszáshoz, kúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz, guruláshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk (csúszda, létra, Rotrikom, Greiswald egy-egy eleme, tornaszőnyeg, asztalok, székek).

4 - 5 éves korban: Nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció. Mindezt jól szolgálják a célba dobó játékok (kugli, ugróiskola, ugrókötél, labda). Kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése (hinta,  füles labda, lépegető,  stb.)

5 – 7 éves korban:

A finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére. Pl.: ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, gyöngyfűzés, építés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás, stb.

 

Óvodánk kitűnő belső és külső sajátossága feltételeinek megléte lehetővé teszi a szabad mozgásforma önálló és célzott gyakorlását, kipróbálását. A mozgásos tevékenységekhez a csoportszobát ,udvart a teraszt is alkalmassá tesszük, a könnyen mozgatható bútorok átrendezésével mozgásösztönző szerek biztosításával (asztalok, székek, mászókák, billenő hinta, füles labda, , Rotrikom egy-egy eleme, stb.)

Nagy területű udvarunkon a természetes anyagból készült több funkciós fa mászóka, csúszda, fa kötéllétra, illetve az ezeket kiegészítő tornaszerek, jól szolgálják a testi képességek fejlődését, mozgásuk összerendezettségét, sok lehetőséget biztosítanak mozdulataik kipróbálására, téri tapasztalataik megszervezésére. 

Fontos eszközként tartjuk számon az egyensúlyi helyzet keresését igénylő kerékpárokat, rollereket és a lengő hidat, valamint a ritmikus mozgást biztosító mérleg hintát, billegőket, hintákat. A sokoldalú képességfejlesztés céljából engedjük a gyermekeket fára mászni. Tervezzük a sport udvarrész továbbfejlesztését, ahol felügyelet mellett a sokoldalú mozgásfejlődést elősegítő felszerelések és eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak.

 

A gyermekek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, egymást tiszteletben tartani. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. Az óvodapedagógus tudatosan szervezze a fejlesztési feladatokat. Az udvaron minden gyermek csoportjától független, érdeklődésének megfelelően csatlakozhasson bármelyik óvónő, vagy gyermek által kezdeményezett mozgásos játékhoz, feladathoz. A feltételek birtokában fontos, hogy megtanítsuk a gyermekeket a sport – és a manipulációs eszközök használatára. Tanítsunk sok, mozgásos játékot, régi népi játékot is, pl.: ugrókötelezés, ugróiskola, dalos játékok. Kapcsolódjunk be a gyermekek által szervezett és kezdeményezett játékokba, ha ezt igénylik, ötleteinkkel fejlesszük tovább. Fontos az egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása.

 

Elsődleges tennivalónk az óvoda helyiségeinek ( terasz, udvar) további mozgás centrikus berendezése, fejlesztése, (Kerékpárok,  fák közé feszített kötél, mászóka, célba dobó, képességfejlesztő játékok).

Az udvari fajátékok, játékeszközök EU - s szabványoknak való megfeleltetése megtörtént, a játékok alatti felszín gumilappal történő befedése megvalósult a balesetveszély elkerülése céljából. Felülvizsgálatuk folyamatos.

Meggyőződésünk, hogy a rendszeres mozgás során fejlődnek a gyermek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebbek lesznek.

 

  1. b) Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon

A tevékenységek levezetésénél maximális lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgáselemeket. Differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. A mozgás kivitelezését segítő utasításokat a feladat végzése alatt többször ismételjük, az értékelést, ellenőrzést egyszerre végezzük. Mutassuk meg a helyes mintát. Ösztönözzük őket az esztétikus, pontos mozgásra. Fontos szempont a foglalkozások szervezésénél, hogy a gyermekek a lehető legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak. Amíg lehetőség van rá, a szabadban tornázzanak.

A testnevelési foglalkozások mozgásformák felépítésénél nekünk a gyermeki fejlődés, érés sajátosságait és folyamatát kell néznünk. A sokoldalú mozgástapasztalat, alapvető mozgáskészségek, mozgásformák megismerése, a testi képességek kibontakoztatása mellett a gyermekeknek sok testnevelési játékra van szükségük.. Mindezek mellett a testnevelési foglalkozások tartalmában és gyakorlatában a komplexitást is érvényesíteni kell, azaz több tevékenységi forma művelődési anyagát lehet beépíteni. Az azonos életkorú gyermekek, ill. az azonos képességű gyermek együttes mozgásos tevékenysége, csoportközi integrációs tevékenységek.

A testnevelés műveltségtartalma

A rendgyakorlat és gimnasztika alapgyakorlatai:

  • Játékos járás, futás, ugrás, dobás gyakorlatok és a gyakorlásokhoz, alkalmazásukhoz szükséges testnevelési játékok,
  • Játékos támasz gyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás, bújás, gurulás hossztengely körül, átfordulások, tarkóállás, kézállási kísérletek), gyakorlására szerkesztett testnevelési játékok,
  • Játékos függés, egyensúly, labda gyakorlatok (kézzel, lábbal) és a gyakorlásukhoz, alkalmazásukhoz szükséges testnevelési játékok,
  • Játékos emelések, hordások, küzdő gyakorlatok (húzások, tolások) és a gyakorlásukhoz, alkalmazásukhoz szükséges testnevelési játékok, versengések,
  • Játékos foglalkozások a szabadban (korcsolyázás, rollerezés, kerékpározás, csúszkálás, szánkózás, sítalp, célbadobás…),
  • Játékos testtartásképző – javító és lábboltozat süllyedést megelőző javító gyakorlatok (kúszás előre és hátra, hason és háton, labdadobás hason fekvésben, célba és társnak),
  • Játékos, zenés – mozgásos önkifejezés (táncos és népi játékok, gyermek néptánc alapok)
  • Játékos légzési gyakorlatok.

 

Óvodánkban alapkérdésnek tekintjük a sport, tornaszerek és kézi szerek folyamatos bővítését, amelyek magukban hordozzák a játék és a testnevelés mozgásanyagának gyakorlati lehetőségét. A kézi szerek segítségével – tornabot, kendő, szalag, labda, babzsák, karika – végzett gyakorlatok, a különböző fogásmódok, forgatások, emelések, dobások, stb., mind jól szolgálják a finom mozgások kialakítását, a téri irányok gyakoroltatását, az oldaliság tanítását, segítik a kéz fogóizmainak erősítését.

A tudatos fejlesztési céllal tervezett nevelői munka eredményeként minden gyermek láthatóan, mérhetően magasabb fejlődési szintet ér el a korábbihoz képest.

  1. c) Mozgásfejlesztés a mindennapi testnevelésen

Minden csoportban naponta  kötelező a mindennapos testnevelés szervezése lehetőleg a szabadban, illetve a tornateremben. A tevékenység napirendbe történő illesztése állandó. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. Az örömmel és jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a fejlesztő program egy-egy feladatának megvalósításához, társas kapcsolatok alakításához (a futó és fogó játékokkal a nagymozgások és a térészlelés, labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlődik. A játékok, térformák felidézésével a vizuális, verbális memóriájuk fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására is lehetőség van.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    

13.5.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

      A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban

  • A gyermekek mozgása összerendezett, kialakult a nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése.
  • Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.
  • Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.
  • Szeretnek futni, képesek 50 – 100 m távolságot kitartóan végig futni.
  • A természetes mozgások (csúszás, kúszás, mászás, dobás) technikáit ismerik
  • Tudnak helyben labdát pattogtatni.
  • A különböző verseny játékok, ügyességi játékokban betartják a szabályokat.
  • Képesek alkalmazkodni társaikhoz, toleránsak, együttműködők, segítőkészek.

 

13.6.       A külső világ tevékeny megismerése

A környezeti nevelés általában a környezeti kultúra megélését és átadását jelenti. Az élő és élettelen környezetünkkel való harmonikus együttélést, életmódot, gondolkodást, viselkedésmódot, szokást és értékrendszert. Mindezek kialakítására legalkalmasabb az óvodáskor, mely ideális és fontos szakasza a környezeti nevelésnek, hiszen a szokások már a korai életszakaszban kialakulnak, s az egész életre szóló élmények, benyomások, szokások alapvetően meghatározzák a leendő felnőtt környezeti gondolkodását, környezet és természetvédelmi szemléletét és környezettudatos magatartását.

Programunkban a komplex környezeti nevelés fokozott hangsúllyal van jelen. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenység egészét.

 

13.6.1.                 A külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet

13.6.1.1.A külső világ tevékeny megismerésének célja

  • Biztonságban tájékozódnak környezetükben, ismerik szűkebb és tágabb, természeti és emberi környezetüket.
  • Erősödik a pozitív érzelmi viszony a nemzeti értékek,
    • a népi, és a családi hagyományok,
    • a szülőföld, a hazai táj,
    • a természet szeretete, védelmének igénye, a környezettudatos magatartás.

 

13.6.1.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, kíváncsiságára, megismerési vágyára, sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építés. A természeti, és szűkebb lakókörnyezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása
  • Több érzékszervre ható, és cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése,a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása
  • Tanulási készségeket, képességeket meghatározó részfunkciók tudatos fejlesztése alkalmi, folyamatos megfigyelés, gyűjtés, szimulációs játékok közben)
  • A környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban a spontán és irányított beszélgetéssel, önérvényesítő törekvések segítése, anyanyelvi-értelmi nevelés megvalósítása
  • A gyermekek önálló véleményalkotási, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet átalakításában
  • A beszélő környezet megteremtetése, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése és a gyermeki kérdések támogatása
  • Olyan jeles napok, településünkhöz fűződő néphagyományok, multikulturális elemek beépítése az óvodai életbe, amelyek érzelmileg gazdagítják gyermekeink óvodai életét, fejlesztik az erkölcsi tulajdonságaikat, megalapozza szokás és normarendszerüket
  • A családi tárgyi kultúra értékeinek megismerése, beépítése a napi gyakorlatba
  • A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális pedagógiai módszerekkel történő tevékenységének, tapasztalatszerzésének biztosítása
  • A szülők környezettudatos magatartásának befolyásolása, bevonásuk a környezet megfigyelésébe, átalakításába, hulladék gyűjtésbe( papír, elem, PET palack,…víz védelme-óvása- ne pazaroljuk, energiatakarékosság stb….)

 

 

13.6.1.3.A természeti és társadalmi környezet megismerésének tartalma, témakörei

 

A környezet megismerésének tartalmát, a tapasztalatszerzés irányítását három fő területen biztosítjuk:

  • Természet és társadalmi környezet megismerése
  • Környezetalakítás, a felnőtt környezettudatos mintájának biztosításával
  • Környezetvédelem

 

A témakörök keretét az évszakok változásai, az évszakokhoz kapcsolódó jelenségek megfigyelése, jellemző tevékenységei, a hagyományok és jeles napok töltik meg tartalommal.

Itt kell kiemelni a helyi (Balaton-part, mezőgazdasági területek, gazdasági udvarok Tájház, erdő),   környezeti sajátosságok lehetőségeinek kihasználását.

Szülőkkel való közös tevékenység során ismerjék meg a társadalmi környezetünkben fellelhető foglalkozásokat: pl. fodrász, kőműves, kozmetikus, varrónő, szerelő stb.)

A természeti és társadalmi témákról szerzett tapasztalatok, ismeretek az életkor előre haladtával folyamatosan bővülnek, és koncentrikusan mélyülnek, maguk a témakörök is több ponton kapcsolódnak egymáshoz.

3 - 4 éves korban

ÓVODÁSOK VAGYUNK

  • ismerkedés az óvoda helyiségeivel és az ott dolgozókkal

 

TESTÜNK

  • önmaga felismerése és azonosítása a tükörben,
  • testrészek, érzékszervek megnevezése,
  • a testrészek, érzékszervek funkciója és ápolása,
  • az orvos gyógyító munkája.

CSALÁD

  • ismerkedés a családommal (fényképen azonosítva) ,
  • a mi otthonunk, lakásunk részei (szoba, konyha, fürdőszoba)

ÉVSZAKOK

  • figyeljék meg az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit,
  • szerezzenek tapasztalatot az időjárás és öltözködés összefüggéseiről.

NÖVÉNYEK

  • megneveznek néhány, a környezetükben található növényt, gyümölcsöt,
  • zöldségfélét, virágot,
  • tapasztalatot szereznek színéről, illatáról, ízéről.

ÁLLATOK

  • megneveznek néhány, a közvetlen környezetünkben található állatot,
  • utánozzák mozgásukat és hangjukat.

ÉLŐ-ÉLETTELEN

  • élő és élettelen közötti különbségtétel megfigyeltetése (csíráztatás,rügyeztetés).

 

NAPSZAKOK

  • a csoport napirendje.
  • Nappal, - éjszaka fogalma.

KÖZLEKEDÉS

  • ismerkedés a gyalogos közlekedéssel,
  • környezetünkben található járművek megfigyelése (autó, autóbusz, kerékpár) kipróbálása

SZÍNEK

  • figyeljék a környezetük színeit,
  • ismerkedjenek az alapszínekkel.

 

4 - 5 éves korban

ÓVODÁSOK VAGYUNK

  • középsősök lettünk,
  • élményszerző séták az óvoda szűkebb környezetében.
TESTÜNK
  • tudatosodjanak a főbb testrészek (páros testrészek) funkciói,
  • alakuljon ki testfogalmuk,
  • oldaliság tanítása
  • alakuljon ki bennünk testünk ápolásának igénye, és az orvos gyógyító munkájának fontossága.
  • CSALÁD
  • a mi családunk, a családunk tagjai (szülők, testvérek, nagyszülők)
  • otthonunk címe, lakásunk részei, berendezései.
  • Ki, mit tesz otthon? (nemi szerepek sztereotípiáktól mentes közvetítése)
ÉVSZAKOK
  • évszakonként az időjárás- és természet változásainak megfigyelése, összefüggéseinek megláttatása,
  • az időjárás változásának hatása az emberek tevékenységére és az állatok életmódjára

 

NÖVÉNYEK
  • az évszakok, az időjárás változás hatása a növények életére,
  • figyeljék meg néhány növény fejlődését, növekedését, érését.

 

ÁLLATOK

  • figyeljék meg az évszakok és az időjárás változásának hatását az állatok életére,
  • ismerkedjenek meg néhány állattal és kicsinyeivel a valóságban, vagy képen.
ÉLŐ-ÉLETTELEN
  • közvetlen környezet megfigyeltetése, osztályozása élőre-élettelenre (növények hajtatása, gondozása, anyagok tulajdonságai).
NAPSZAKOK
  • napszakokhoz kötött tevékenységek tudatosítása,
  • nappal és éjszaka fogalmának megismertetése.
KÖZLEKEDÉS
  • a gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása,
  • ismerjenek néhány személy- és teherszállító járművet.
SZÍNEK
  • fedezzék fel a környezetükben található azonos színeket.

 

5-7 éves korban

ÓVODÁSUNK VAGYUNK
  • Nagycsoportosok lettünk,
  • Iskolások leszünk,
  • Tájékozódás az óvoda tágabb környezetében.
TESTÜNK
  • tudatosodjanak az emberi test ( a domináns kéz ) részei és azok funkciói,
  • emberi és állati testrészek, érzékszervek összehasonlítása funkciójuk szerint,
  • az egészséges életmód, egészségvédelem fontosságának tudatosítása (egészség – betegség – gondozás,)

CSALÁD

  • a mi családunk, családfa (nemek-, kor szerinti csoportosítás),
  • foglalkozások, feladatok a családban, (nemi szerepek sztereotípiáktól mentes közvetítése)
  • ünnepeink, szeretteink körében.
ÉVSZAKOK
  • az évszakok időjárásának és a természet változásainak összehasonlítása,
  • a természeti változások hatása az emberre, állatra, növényre,
  • figyeljék meg az évszakokban folyó munkálatok és azok fontosságát, és lehetőség szerint vegyenek részt benne.
NÖVÉNYEK
  • tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van,
  • kísérjék figyelemmel a növénytermesztést (az óvoda udvarán virágoskert) és betakarítást (mezőgazdasági területeken), vegyenek részt ebben a munkálatokban
ÁLLATOK
  • tudják, hogy az állatok életmódja és az időjárás változása között összefüggés van (elköltöznek, gyűjtögetnek, szőrmét váltanak) ,
  • hasonlítsák össze külső és belső jellemzőjük alapján, illetve csoportosítsák a szűkebb és tágabb környezetükben található állatokat. Állatok világnapja
ÉLŐ-ÉLETTELEN
  • tegyenek különbséget az élő természet tulajdonságai és az élettelen természet tulajdonságai között,
  • élő- és élettelen dolgok összehasonlítása, csoportosítása.
NAPSZAKOK
  • ismerkedjenek a napszakokkal (hajnal, reggel, délelőtt, dél, délután, este, éjszaka) és az azokban végzett tevékenységekkel,
  • az idő múlásának felismerése.
 
KÖZLEKEDÉS
  • önállóan tájékozódjanak a gyalogos közlekedésben (irányok, jelzések megismerése),
  • ismerkedjenek szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközökkel,
  • hasonlítsanak össze személy- és teherszállító járműveket.
  • SZÍNEK
  • különböztessenek világos és sötét színeket, ismerjék a színárnyalatokat, tarka fogalma

Környezetalakítás

Életkori szinten gyakorolják, alkalmazzák a gyermekek a tapasztalati úton megszerzett készségeket, ismereteket. Az életre való felkészítés nem nélkülözi a munkatevékenységek lehetőségeinek kiaknázását.

A környezetalakítás céljából nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres tevékenység legyen, ami beépül az óvodai nevelés komplex folyamatába.

A tárgyakról, jelenségekről szerzett benyomásokat, ha azok érzelmileg megalapozottak a gyermek tovább éli, átrendezi.

A gyakorlás legtermészetesebb színterei:

  • kötetlen játék (játékhelyek átrendezése, csoportszoba rendjének helyreállítása, ünnepek előtti díszítésben való részvétel, stb.)
  • célzott tanulási folyamat: gyűjtögetés, dugványozás, csíráztatás, ültetés, gyomlálás, öntözés, kísérletezés. söprés, levélgyűjtés, hó takarítás, gereblyézés,stb…
  • természetes élethelyzetek: a természet kincseinek alkotó módon történő felhasználása, átalakítása,
  • virágoskert, , termések, levelek, csigaházak, kavicsok, növények nézegetése, válogatása, játékukban történő felhasználása.
  • Alkalmanként kis állatok megfigyelési lehetőségének biztosítása (pl. kirándulás állatkertbe, családoknál, Állatok világnapja alkalmából óvodába hozható állatok ,akváriumban halak, teknősbéka stb.)

Az óvónő- és a dajka környezethez, természethez fűződő pozitív viszonya, aktív környezetalakító munkája minta a gyermek számára.

Fontos, hogy az ügynek a szülőt is megnyerjük, hiszen így alakítható eredményesen a szép, tiszta környezet iránti belső igény.

Környezetvédelem

A környezetvédelmi nevelés elsősorban a felnőttek pozitív mintáján, a szokásokon, a környezettel való kapcsolattartáson, hétköznapi apró történésein keresztül érvényesül.

Az udvari élet, a séta, a kirándulás azért fontos, mert az óvónő segítségével a gyermekek rácsodálkoznak a természetre, észreveszik a szépet és jót, de a károsat is. Évente több alkalommal környezetvédelmi napot tartunk, amelybe bevonjuk az óvoda partnereit, így a gyerekeket, a szülőket, óvodai dolgozókat,   Civil szervezeteket ( Fák, Madarak napja) stb.

Fontos teendőink

  • Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy gyermekeink harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel.
  • Érdeklődésük-kíváncsiságuk felkeltésével, érzelmeik alakításával olyan tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatni őket, melyek révén megtanulják a létrehozott értékek védelmét, megbecsülését. Mintaként szolgál a felnőttek környezettudatos magatartása.

Udvarunk kiváló terep a környezet szeretetének, védelmének állandó gyakorlására.

  • Velünk, körülöttünk élő növényekre, állatokra vigyázzanak, ne tépjék le a virágokat, ne tapossák el a bogarakat, csigákat, békákat, s ne kezeljék játékszerként!
  • Ne szemeteljenek, aki igen, felszólításra tegye azt a kijelölt tárolóba.
  • Vigyázzanak a környezetük tisztaságára, vegyenek részt  alkalmanként a szemét összeszedésében.

A környezetvédelmi nevelés feladatának eredményes megvalósításához a nevelőtestület tagjainak szoros együttműködésére és a szülőkkel való sokrétű kapcsolat kialakítására van szükség. (Pozitív minta, példamutatás)

A környezet megismerésére nevelés helyszínei

 

CSOPORTSZOBA

 

 

UDVAR,

KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

 

KIRÁNDULÁSOK, SÉTÁK

Élő-természet sarok:

Gyűjtött termések, kavicsok, kagylók, növények, hajtások, csírák.

Természettudományi könyvek, kísérletek eszközei.

- zöldségfélék, gyümölcsök feldolgozása (saláták, ivólevek, befőttek, kompótok)

 képkártyák, fényképek elhelyezése

- kísérletek:

növényekkel, természeti jelenségekkel (víz, jég, hó, hő, anyagok)

-  Kis állatok megfigyelése csoportba

- jeles napok, hagyományok ápolása, annak jelképei:

ADVENT

-   adventi koszorú,

-   Mikulás napi jelképek

-    Luca napi búza

-   Mézeskalácssütés,

FARSANG

-          maskarák

HÚSVÉT

-          tojásfestés

Tevékenységek a természetben, a  természet átalakítása:

-          betakarítás,

- levélsöprés,

- talaj-előkészítés,

- madáretető kihelyezése és folyamatos gondozása,

- veteményezés, talaj gond.

- kísérletek (szél, hó, jég, víz, föld, levegő)

- jeles napok, hagyományok, ápolása

- Szituációs játékok, népi játékok

- „farsangi télbúcsúztató

-   Kukoricamorzsolás,

-   Kiszebáb égetés

-    Májusfaállítás,

-   Madara, fák napja,

-   Föld napja,

-   Víz napja

 

A természet változásainak, szépségeinek, jelenségeinek megfigyeltetése:

-     Balaton-part,

-     Kertek-udvarok, (szüret)

-     Mezőgazdasági területek,

-     Piac

-     Társadalmi környezet:

-     Határlátogatás (kukoricatörés, tavaszi munkák)

-      erdő

-     Emberi munka megfigyeltetése, géppark,  állattartás,

-     Középületek megfigyelése ( közösségiház, városháza, posta, orvosi rendelő, ABC, Tájház,

-      emlékművek,

-     Állatok és életterüknek megfigyeltetése

-     Állatkert, vadaspark

-     Természettudományi Múzeum, 

-     Vasútállomás

 

13.6.1.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • A gyermekek életkoruknak megfelelően érdeklődnek a szűkebb –és tágabb környezetük iránt.
  • A gyermekek irányított és spontán megfigyelésekből adódó önálló véleményüket, tapasztalataikat, problémahelyzetek mérlegelésével el tudják mondani, mesélni
  • A gyermekek elemi ismerettel rendelkeznek:
  • Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét, életkorukat,
  • Ismerik a testrészek neveit, helyét, funkcióját, igényesek testük tisztaságára,
  • Különbséget tudnak tenni évszakok között, ismerik az évszakok jellemzőit,
  • Felismerik az időrendiséget, oksági viszonyokat a napszakok tevékenységeit.
  • Ismerik a hagyományokat, a nemzeti, multikulturális értékek egyes elemeit.
  • Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, jellemzőit, azonosságait, és különbségeit.
  • Alkalmazzák a főbb közlekedési szabályokat.
  • Óvják környezetük tárgyi,- természeti jelenségeit, alakul környezettudatos magatartásuk. Részt vesznek aktívan a környezetvédelmi munkákban
  • Önállóan gyakorolják- dajkák bevonásával- a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismernek növényekkel, állatokkal kapcsolatos munkákat.

13.6.2.A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések

 

A környező valósággal való ismerkedés, a folyamatos cselekedtetés kapcsán a gyermekek sokoldalú tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Matematikai tartalmú elem valamennyi tevékenységben jelen van és a súlyozottan mozgáson, érzékelésen alapuló tapasztalatszerzés szinte észrevétlenül megvalósítható.

 Az óvodapedagógus elsődleges feladata, gondoskodni a megfelelő eszközök és tevékenységek biztosításáról, amely felkelti a gyermek érdeklődését és változatos, sokszínű lehetőséget nyújt az alapvető matematikai készségek, képességek fejlődéséhez. A matematikai tevékenységhez jó színvonalú eszköztár – MINIMAT, színes rúd, szöges tábla, logikai játék, tükrök, testek, síkmértani formák, mérleg, mérőegységek, kártyák, dominók, képes kirakók, saját készítésű munkalapok, fejlesztőfüzetek – állnak rendelkezésre.

13.6.2.1. A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések célja

 

  • A gyermekek rendelkeznek életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően
    • sokoldalú érzékszervi megtapasztalásból eredő mennyiségi, formai, és kiterjedésekkel összefüggő ismeretekkel, készségekkel,
    • tapasztalataikat tevékenységekben tudják alkalmazni.

 

13.6.2.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • A gyermekek spontán és irányított helyzetekből adódó matematikai tapasztalatszerzés útján történő érdeklődésének felkeltése.
  • Pozitív viszony kialakítása, a probléma helyzetek megoldásához a logikus gondolkodás megalapozása, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása.
  • A kognitív képességek cselekvés során történő fejlesztése, különös tekintettel az érzékelés, észlelés, emlékezés, megértés fejlesztésére.
  • A gyermeki tevékenység változatos formáinak (egyéni, páros, mikro csoportos) biztosítása, a cselekvéses, tanulásból adódó tapasztalatok összegzése.
  • A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének megalapozása, sajátos logikájának elfogadása, egymás véleményének meghallgatásával, kortárs kapcsolatokban, és problémahelyzetekben.
  • A gyermekek aktív, passzív szókincsének, mennyiségi-minőségi gyarapítása, a fogalmak, relációk körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása. A gondolatok, a problémamegfogalmazás, pontos egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése.
  • A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált képességfejlesztés.
  • Tehetségfejlesztés

 

A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai színterei

  • A spontán matematikai megismerés általános színterének tekintjük a játékot, a mozgásos tevékenységeket, ahol természetes környezetben folyik a tapasztalatgyűjtés. Létrejönnek olyan a játék során adódó szituációk, amelyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére, ok– okozati összefüggések felismerésére.
  • A célzott tanulási helyzetekről úgy gondoljuk, hogy a gyermekek eltérő, egyéni képességei, ismeretei, szociokulturális környezete miatt a leghatékonyabb közvetítői az egyéni képességfejlesztés és ismeretszerzés alkalmainak. Az egyéni, páros és mikro csoportos, és kooperatív tevékenykedtetés foglalkoztatás kapcsán az óvodapedagógus differenciáltan foglalkozik a gyermekekkel. Megfigyelheti előrehaladásukat, fejlettségi szintjüket, s ennek függvényében tervezheti – egyénre és csoportra szabottan – a magasabb szintre emelést.
  • kötetlen formában játékos cselekedtetés, sokoldalú érzékelésen alapuló tapasztalatszerzés útján valósul meg a matematikai nevelés
  • Nagycsoportban mikro csoportban szervezzük a tevékenységeket.

 

Fő alapelvünk: hogy ne kész ismereteket közöljünk, ne kész műveleti sémákat sajátítassunk el, hanem bevonjuk a gyermekeket az anyaggyűjtő, a kitalálás, a kigondolás, az önálló feladat, és problémamegoldó tevékenységekbe, amelyek során összehasonlítható, megkülönböztethető, lényeges sajátosságokat kiemelő konkrét műveletekre is sor kerül.

A motoros (mozgásos), az észleléses, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására.

A komplex foglalkozások alkalmat adnak, hogy az iskolai alkalmassághoz szükséges:

  • tapasztalatokat elmélyítsük, rendszerezzük,
  • a részképességeket fejlesszük,
  • a gondolkodási műveleteket gyakoroljuk, kognitív képességeket fejlesszük
  • a szükséges szokásokat, kialakítsuk, és koruknak megfelelő ismereteket sajátíttassunk el.

 

13.6.2.3.A fejlesztés tartalma

  • Az összetartozó dolgok megfeleltetése
  • Csoportosítás: tulajdonságok szerinti szétválogatás és halmazba sorolás
  • Számfogalom megalapozása
  • Halmazok számossága, a számok sorrendben történő ismételgetése és a „Hány?” kérdés megválaszolásának képessége
  • Halmazok összehasonlítása tulajdonságaik szerint
  • Sorba rendezés megnevezett mennyiségi tulajdonságok és felismert szabályosság szerint
  • Számtani műveletek, halmazokkal végezhető játékos műveletek
  • Építések, alkotások szabadon és másolással
  • Geometria: a forma és a minta felismerése, azonos és eltérő formák csoportosítása
  • Tevékenységek tükörrel
  • Tájékozódás térben, síkban, téri irányok

13.6.2.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • Felismerik a környezetükben lévő elemi matematikai összefüggéseket.
  • A halmazokkal való műveletek végzésében jártasak; összehasonlítás: mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.
  • Megoldanak alapvető problémahelyzeteket, felismernek tapasztalati összefüggéseket, következtetéseket
  • Értik és helyesen alkalmazzák az összehasonlítást kifejező szavakat, relációkat, matematikai összefüggéseket, tapasztalataikat, ismereteiket, a játéktevékenységekben tudják alkalmazni
  • Felismernek az alapvető geometriai formákat
  • Kialakul az alapvető helyzetek, relációk az irányok megkülönböztetése, a balról-jobbra való haladási irány követése.

 

 

 

13.7. A munka jellegű tevékenység

 

A munka a gyermek mindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Megerősítést nyer a munka jellegű tevékenység nevelőértéke. A fejlesztés csak és kizárólag a gyermek örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósul meg.

A munka sajátossága, hogy bizonyos külső kényszer is motiválja, lemérhető, konkrét célja van.

A munkálkodásuk során ismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, szülőföldjükkel a tárgyi-, és természeti világról egyre pontosabb információ birtokába jutnak, a biztonságos és elérhető munkaeszközök használata közben lehetőség nyílik – a különböző észlelési formák összekapcsolásával – a munkavégzés pontosabbá és szervezettebbé tételére. A munka nem csak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során.

 

 

13.7.1.A munka célja

 

  • A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, alakulnak a munkavégzéshez szükséges, attitűdök készségek, képességek, erkölcsi tulajdonságok, kompetenciák:
    • Kognitív: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon az összpontosítási képességük, munkaszervezési képességük
    • Érzelmi-akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk
    • Szociális társas: alakuljon ki a felelősségérzetük, feladattudatuk.

 

13.7.2.Az óvodapedagógus feladatai

 

               A munkavégzéshez alapvető feltételek biztosítása (idő, hely, eszköz, légkör)

  • A gyermekek önkéntesen, önállóan, örömmel, képességeik szerint végezhessék a személyükkel kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a közösség érdekében végzett munkatevékenységet. Aktív-cselekvő részvétellel a munkavégzés lépéseinek elsajátítása
  • Tudatos pedagógiai munka során a munkavégzéshez szükséges szokások kialakítása és betartásának, konkrét, reális, fejlesztő értékelése. Az iskolakezdéshez szükséges munkaérettség kialakítása
  • Saját és mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevelés.
  • Önálló véleményalkotás, döntési képesség fejlesztése kortárs kapcsolatokban, együttműködés közben
  • A közösségért végzett munkák vállalásánál jelenjen meg a helyes önértékelés és önbizalom
  • Beszélő környezet biztosítása, a kommunikációs kedv fenntartása a gyermeki kérdések támogatása a munkavégzés során
  • A munka tevékenységek során,- eszköz használat, helyi jellegzetességek- a szülőföldhöz, nemzethez kötődés erősítése
  • A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka során a munkavégzéshez szükséges készségek formálása
  • A munkavégzésben a szülők közreműködésének aktív részvételének ösztönzése (pl. növény gondozásba besegítés, gyűjtőmunka, Környezetvédelmi napok)

 

Területei

  1. Önkiszolgáló munka
  2. Környezet rendjének megőrzése
  3. Alkalomszerű munka

- egyéni megbízatás

  1. Felelősi munka
  2. Naposi munka
  3. Növény,

a) Önkiszolgáló munka

Az önkiszolgálás a gyermek személye körüli feladatok ellátását jelenti. A felnőtt segítségével ismerkedik a tevékenység folyamatával, sorrendjével.

Területei:

  • Testápolás
  • Étkezés
  • Öltözködés

(lásd: az egészséges életmód)

b) Környezet rendjének megóvása

Lehetőséget adunk a gyermekeknek az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet átalakítására és rendjének megőrzésére.

  • A csoportszoba berendezési tárgyainak átrendezése (játékok, foglalkozási eszközök, tisztálkodási szerek, bútorok)
  • A csoport rendjének helyreállítása (asztaltörlés, söprögetés, stb)
  • Udvari játékok, kerti szerszámok rendezése, használata, megfelelő, elérhető és biztonságos helyen való tárolása.
  • Környezetvédelmi tevékenységekben való részvétel (levélsöprés, gereblyézés, hulladékgyűjtés)

 

  1. c) Alkalomszerű munkák

Egyéni, alkalmi megbízatások, a napi élet során folyamatosan adódnak, mely feladatok elvégzése egyfajta önállóság kialakulását eredményezik. Időnként olyan megbízatásokat is teljesítenek, amelyek otthoni előkészületet igényelnek.

  • Eszközök, tárgyak, üzenetek átadása
  • Gyűjtőmunka
  • Ünnepi készülődés (ajándékkészítés, játék javítása, tisztítása, készítése)
  • Kisebbek segítése

 

  1. d) Felelősi munka
  • Fokozatosan vezetjük be, tartalmát folyamatosan bővítjük.
  • Olyan tevékenységekben alkalmazzuk, ahol nem jelenik meg, felesleges várakozási idő.

f) Növény

Csoportonként élősarkot és kertet gondoznak, ismerkednek a növények fejlődésével, és tevékenyen részt vesznek a növények ápolásában. Télen gondoskodnak a madarak táplálékáról.

A gyermekek munkatevékenységéhez elegendő mennyiségű és minőségű, biztonságos és számukra elérhető eszközök, szerszámok állnak rendelkezésre.

Pl.: takarító eszközök, kerti szerszámok, hólapátok,

13.7.3.A munkajellegű tevékenység tartalma

A gyermek önkéntességét, aktivitását, érdeklődését igyekszünk tudatosan felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében.

Nagy fontosságot tulajdonítunk a munkavégzés során a teljes önállóság biztosítására. A munkavégzés nem időszakonként, hanem rendszeresen, folyamatos tevékenység, amely beépül az óvoda nevelési folyamatába. Fontosnak tartjuk az élősarok kialakítását, és a kerti munka fontosságát.

A közösen gyűjtött gyümölcsöt és zöldségfélét feldolgozzuk, (pl. megfőzzük, tartósítjuk) Ösztönözzük a szülőket, hogy a gyermekek otthon is gyakorolják az önkiszolgálást és a családért végezhető munkajellegű tevékenységet.

 

13.7.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • Szívesen vállalnak egyéni és közösségért végzett megbízatásokat, és azokat felelősséggel teljesítik.
  • Kitartóan, aktívan tevékenykednek, munkatempójuk különbségei ellenére képesekké válnak az együttműködésre, szociális magatartásuk (kivárás, tolerancia) a közösségi kapcsolataikat pozitívan befolyásolják
  • Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
  • Képesek-életkori szinten,- saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátására.
  • Kialakul a környezet rendjének, megtartásának, megóvásának gondozásának igénye
  • Kialakul az iskolakezdéshez a testi, lelki, és szociális érettség.

 

13.8.A tevékenységekben megvalósuló tanulás

 

A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni.

A tanulás tevékenységekben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus által szervezett foglalkozásokon,  szervezeti és időkeretekben valósul meg.

A világban minden, ami megismerhető befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent, komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatják el a gyermekekhez.

 

13.8.1.A A tevékenységekben megvalósuló tanulás célja

  • Változatos tevékenységek során, a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire, építés közben
    • alakuljon kompetenciájuk,
    • erősödjön attitűdjük, készségeik, képességeik,
    • fejlődjön kreativitásuk.

 

13.8.2.Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Megismerési vágy, kíváncsiság sokoldalú érdeklődés, kielégítése, az óvodában folyó tevékenységekhez való pozitív viszony kialakítása
  • A gyermekek tanulását támogató környezet megteremtése, az előzetes tapasztalatok figyelembe vételével
  • Különböző élethelyzetekben a gyermekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből szerzett spontán tapasztalatoknak, ismereteknek a célirányos fejlesztése
  • Tevékenység közben, szokások formálása, szociális együttlét iránti igény felébresztése; türelem, kivárás, alkalmazkodás, egymás segítése
  • A gyermek önkifejező törekvéseinek segítése
  • Modell értékű kommunikációs helyzetek teremtése a gyermeki kérdések támogatására
  • Értelmi,- kognitív- kommunikációs képességek fejlesztése (érzékelés, valósághű észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, valósághoz közelítő képzelet)
  • A gyermekek személyiségének fejlesztése; önállóság, kitartás, pontosság, feladattudat
  • A gyermek érési folyamatához személyiségéhez igazított, pedagógiai módszerek alkalmazása
  • Személyre szabott pozitív értékeléssel a cselekvéses tanulás segítése
  • A gyermekek egyéni képességeinek, fejlődési ütemének, szociokulturális hátterének figyelembe vételével differenciált, egyéni fejlesztése
  • Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése, az alábbi módon:
  • Az iskolaérettséget támogató pedagógiai munka
    1. Az iskolával való kapcsolat fenntartása
    2. Az óvoda- iskola átmenet segítő megvalósítása

 

13.8.3.A tanulás feltétele, formái, típusai, elvei

A tanulás feltétele

Sokoldalú érzékelésen, észlelésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása.

Az óvodánkban lehetséges tanulási formák

  • spontán játékban tapasztalatszerzés,
  • gyermeki kérdésekre – válaszokra épülő ismeretszerzés,
  • célzott megfigyelés, tapasztalat-, élményszerzés (séta, kirándulás),
  • cselekvés közben, felfedezés során megvalósuló tanulás.

egyéni és kiscsoportos differenciált képességfejlesztés

  • Felzárkóztatás
  • Tehetséggondozás

 

A differenciált képességfejlesztés feltétele:

  • A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése.
  • A gyermek érési folyamatához személyiségéhez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával differenciált tervezés.
  • A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója.

 

A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése

A sajátos diagnosztikai eszközök pontos vezetése elősegíti a problémák korai felismerését. Lehetőség nyílik arra, hogy egyénre szabott feladatot tudatosan tervezzük. Képet kapunk arról is, hogy melyik gyermeknek lesz szüksége más szakember (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) segítségére.

 

A gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés.

A differenciálás az a folyamat, melyben a gyermekek egyéni szükségletéhez igazítjuk a tapasztalatszerzés, élményszerzés alkalmait.

A kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkoztatási forma. Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenységek feltételrendszerét, és módszereit.

A differenciálás gyakorlata:

  • szociális differenciálás (munkaformák kiválasztása, képességek figyelembe vétele a csoportszervezésnél)
  • módszertani (metodikai) differenciálás (cselekvéses, felfedező tanulás, megfelelő ingerek, keresztcsatornák működtetése, egyéni munkatempó,- teljesítőképesség figyelembe vétele)
  • célra irányuló differenciálás. (prevenció, korrekció, tehetséggondozás, életkori szint, hajlamok és érdeklődés figyelembe vétele)
  • eszköz szerinti differenciálás

 

A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója.

A gyermekek fejlődését az erre a célra szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk követni, az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magában foglaló, tevékenységek keretében folyik. A gyermekek iskolakészültségét az egyéni érési tempó figyelembe vételével állapítjuk meg, amely az óvodából az iskolába történő lassú átmenetet segíti. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként kialakul az iskolai munkához szükséges fejlettségi szint.

A tanulás típusai

Az óvónő pedagógiai szabadsága alapján dönt az elvárható és a szükséges szervezeti keretekről a tevékenységalapú tanulási formákról. A foglalkozások kiterjesztett formában alkalmazandók, a szükséges módszertani felkészültség mellett, tervezettek, fokozatos időtartamúak, gyakorlatiasak, tevékenykedtetőek. A csoport aktuális fejlettségi állapota, az egyes gyermekek igénye, szükséglete a foglalkozások tartalma és a helyi adottságok függvényében tervezzük, hogy melyik napon, milyen tanulási keretet-formát választunk.

 

A tanulás szervezési elvei

  • műveltségtartalmak komplexitása,
  • a gyermekek egyéni élményei, tapasztalatai, mozgásos-és beszédhelyzetek meghatározó szerepe az ismeretszerzésben,
  • tervszerűség és spontaneitás összhangja,
  • egyéni fejlettséghez, eltérésekhez igazodó pedagógiai módszerek                                                                

                        

A gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére, meg lévő tapasztalataira építve irányítjuk a megismerést, a gondolkodás folyamatát. A tanulási folyamatban centrális szerepet kap a mozgásos, cselekvéses felfedező tevékenykedtetés biztosítása, a sokoldalú érzékelésen (vizuális, hallási, tapintásos) alapuló tapasztalatszerzés, élményszerzés. A képességek fejlesztése megkívánja az ismeretek rendszeres feldolgozását, az alkalmazkodó képesség lehetőségeinek megteremtését. Képességeket kifejezetten tevékenységben fejlesztünk, a beszéd és gondolkodás egységével. Az értelmi nevelésben a „tapasztalni – megismerni” elvet valljuk, s nem a kész ismeretek, cselekvésformák betanítását.

A tanítás-tanulás folyamatban a bizalomra, megértésre épülő óvónő-gyermek közötti kapcsolatra törekszünk, amelyben a gyermek, szorongás nélkül, örömteli kíváncsisággal vehet részt. Kiemelt szerepet kap a pedagógiai asszisztens a tanítás-tanulás folyamatában az óvodapedagógus útmutatásainak végrehajtásában segítve a gyermekeket.

 

Az Integrált pedagógiai rendszer megvalósítása szempontjából is nagyon fontos, az óvónő módszereinek szüntelen megújítása, korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása, ezzel kapcsolatos feladatunk:

  • Nevelőtestület módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek alkalmazására .
  • Speciális szakmai képzettség további megszerzése
  • Mindezen módszertani ismeret birtokában:
  • A gyermekek kezdeményezéseire támaszkodó pedagógiai eszközök segítségével, inger gazdag környezetben az egészséges személyiségfejlődés fejlesztése
  • Az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása az esélyegyenlőség biztosítása, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése.

 

 

13.8.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:

  1. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
  2. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

– az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

– megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

 

– a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

  • érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
  • elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
  1. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

A szociálisan érett gyermek:

  • egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
  • feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
  1. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.
  2. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.
  3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
  4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

 

14.1.Szervezeti és időkeretek

Csoportszervezés elvei:

  • Aránytalan terhet nem jelent az intézményben dolgozókra a vegyes életkorú szervezés
  • Nem sérti az integrációs gyakorlatot, kerüli a szegregációt.

 Fontos feladatunk az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő differenciált fejlesztő munka (felzárkóztatás, képességfejlesztés).

A csoportszervezés szempontjai:

  • Átlaglétszám 20 fő, maximum 25 fő
  • Csoportszoba férőhelye
  • tartalmi szempontok alapján: életkor, nemek aránya                        

Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

 

14.2..Napirend, heti rend kialakítása

A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlesztésekhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces), csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

A napirend lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, a szabadjáték kiteljesedésére megfelelő időt biztosít arra, hogy a gyermek minden tevékenységét befejezze, pontosan elvégezze. Figyelembe vesszük a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére fordítható időkeretet. Így a napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek, (étkezés, gondozás, mindennapos testnevelés) melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, és nyugalmat, folytonosságot, támaszt biztosítanak. A gondozásnak kiemelt jelentősége van a nevelésben, a kapcsolatépítésben, a gyermekek önállóságának fejlődésének elősegítésében, együttműködve a gondozást végző óvodapedagógusokkal és dajkákkal.

Valamennyi csoportban biztosítani kell az alternatív pihenést, az 5-7 évesek esetében, lehetőséget kell teremteni a csendes tevékenységek megvalósítására.

A nyári időszak napirendjét is gondosan és tartalmasan tervezzük meg. Az év közben már kialakított szabályok, szokások normarendszer megtartásával adunk lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítsuk számukra a változatos tevékenységet.

A heti-rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban, és lehetőséget nyújt a normarendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A befogadás idején ügyelünk a rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti-rend összeállítására. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend pontosabb betartását kívánják meg.

 

NAPIREND

Szeptember 1 – Május 31-ig

IDŐTARTAM

TEVÉKENYSÉG

6,30

                                    

                                   

10.30

 

Párhuzamos tevékenységek: gyülekezés, szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvodapedagógus által szervezett tevékenységek

Kötelező testnevelés heti egy alkalommal, mindennapos mese,

mindennapos testnevelés

10.30

12.30

 

Udvari játék, levegőzés

Öltözködés, testápolás, ebéd

12.30

 

14.45

 

Előkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

14.45

17.30

Párhuzamosan tevékenységek: Öltözés, testápolás, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvodapedagógus által szervezett tevékenységek, egyéni fejlesztő és választott csoportos tevékenységek

 

NAPIREND

Június 1 – Augusztus 31-ig

IDŐTARTAM

TEVÉKENYSÉG

6.30

                                    

                                   

11.30

 

Párhuzamos tevékenységek: gyülekezés lehetőleg udvaron , szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvodapedagógus által szervezett tevékenységek, mindennapos mese, mindennapos testnevelés, udvari játék, levegőzés, a test edzése (napfürdő, vízfürdő)

11.30

12.30

 

Öltözködés, testápolás, ebéd

12.30

 

14.45

 

Előkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

14.45

17.30

Párhuzamosan tevékenységek: Öltözés, testápolás, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvodapedagógus által szervezett tevékenységek

 

14.3Az óvodai nevelés tervezése

A tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat – vallási, nemzetiségi, etnikai – figyelembe vesszük a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazzuk.

HETIREND

KORCSOPORT

KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁS

 

CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

3 - 4 éves

 

A külső világ tevékeny megismerése

Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Testnevelés

Mindennapi testnevelés

4- 5 éves

Testnevelés

Mindennapi testnevelés

A külső világ tevékeny megismerése

Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

5 – 7 éves

Testnevelés

Mindennapi testnevelés

 

Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

 

 

A szervezett tanulás munkaformái:

Frontális

Testnevelési játékok, Mindennapi mese

Mikro csoportos

A külső világ tevékeny megismerése, Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka,  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc,Testnevelés, Mindennapi testnevelés

Kooperatív

A külső világ tevékeny megismerése, Verselés, mesélés,

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Egyéni

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

Páros

Együttműködés rokonszenvi alapon, mely segíti a nevelés eredményességét. Tanulási motiváció kialakítását célozza, részképességek fejlesztése.

 

Az óvodapedagógus által szervezett foglalkozások időkeretei korcsoportonként

 

Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozások:

3 - 4

éves korban

4 - 5

éves korban

5 – 7

éves korban

Testnevelés

 

Heti 1x

(10-15perc)

Heti 1x

(20-30 perc)

Heti 2x

(35-40perc)

A külső világ tevékeny megismerése

 

Heti 1x

(10-15 perc)

Heti 1x

(15-20 perc)

Heti 1x

(30-35 perc)

Verselés, mesélés

Napi 5-10 perc

Napi 10-15 perc

Napi 20-25 perc

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Heti 1x

(10-15 perc)

Heti 1x

(15-20 perc)

Heti 1x

(30-35 perc)

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

Heti 1x

(10-15 perc)

Heti 1x

(15-20 perc)

Heti 1x

(30-35 perc)

Egyéni fejlesztés

Naponta, illetve a sajátos nevelési igény szerint.

Logopédia

 

Heti 1x

Heti 1x

fejlesztőpedagógus

 

Heti1x

Heti 1x

Nagyok tornája

 

 

Heti 1x

 

14.4. A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentumok

A gyermekek mérése és értékelése az óvodában

Cél: Olyan mérési, értékelési eljárások alkalmazása, amelyek a gyermekek megismerését szolgálják. A reális és szakmailag megalapozott értékelés az alapja a további fejlesztési feladatoknak.

A szülők folyamatos és egyéni tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről.

Alapelvnek tekintjük, hogy az óvoda, nevelési intézmény, így a lehetséges és szükséges mérések ennek megfelelően tervezettek. A nevelés-tanulás egymásra ható és egymást feltételező folyamatát kívánjuk a mérésekben tükröztetni.

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum intézményi szintű szempontjai:

A differenciált egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülni kell, kiemelten a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekek esetében. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell megsegíteni, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása.(Fejlődési napló)

Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése.

 

Az információk rögzítését szolgáló dokumentumok

 

Dokumentum

Mérési, értékelési területek, szempontok

Információ rögzítése

 

Anamnézis lap

A gyermek óvodáskor előtti fejlődésének, a család szocio-kulturális jellemzőinek megismerése

Óvodáskor kezdetén

Egyéni fejlődésmérő napló

- Mozgásfejlettség

- Testséma

- Téri tájékozódás

- Térbeli mozgás fejlettsége

- Értelmi fejlettség

- Finommotoros koordináció fejlettsége

- Nyelvi kifejező készség

- Szociális fejlettség

Óvodáskor kezdetén

Fejlettséget követő naplók kimeneti célokkal

- Egészséges életmód,

- Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

- Mozgás

 - Játék

- Munka

- Külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet

- Külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések

- Verselés, mesélés

- Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

- Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Évente 3x ,

 

 

Sindelar mérőanyag

 

a hét elemi alapkészség diagnosztikus tesztje:

- szocialitás,

-írásmozgás koordináció,

-tapasztalati következtetés,

-tapasztalati összefüggés-megértés,

- elemi számolási készség,

- relációszókincs,

- beszédhanghallás.

 

Évente 1x, minden év januárjában a tanköteles gyermekeknél

 

Egyéni fejlesztési terv

Tehetséges gyermekek,

HHH gyermekek, 

SNI ill. BTM gyermekek számára

Hetente

 

 

A mérés során keletkezett dokumentumok felhasználása

 

Az óvodapedagógus számára

A szülő számára

A kapott eredmények alapján megvalósul az egyénre szabott fejlesztés 

 

Az eredmények újabb mérések adataival bizonyítják a változásokat.

Jelentős információhordozó

A szülő a konkrét adatokból látja  gyermeke aktuális fejlettségi szintjét.

A tájékoztatás a családdal való együttműködés gerincét képezi

A mérési eredmények megbeszélése a HHH gyermek szüleinek és pedagógusának részvételével 3 havonta

 

A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó két óvónő munkájának megfigyelésére, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire épül.

15.5.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik.
  • A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

 

  1. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

16.1. Óvoda- Iskola

 

Nevelésünk egyik fő feladata, hogy a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A zökkenőmentes iskolakezdés elősegítése érdekében a helyi sajátosságok, szokások figyelembe vételével korrekt kapcsolatra törekszünk az iskolával.

Az együttműködés alapelvei

  • Kölcsönös nyitottság, bizalom nevelőpartneri viszony
  • Közös dokumentumok ismerete

 

Céljaink

  • Kudarcmentes iskolakezdet és az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése

Feladataink

  • Az iskolakészültséget támogató pedagógiai munka (tanulási képességek, kulcskompetenciák, egyéni differenciált képességfejlesztés)
  • Az iskolaválasztás segítése (tanítónők megismerése, nyílt napok, iskolalátogatás)
  • Hospitálásra épülő együttműködés

 

Az együttműködés formái

Látogatások, tapasztalatcserék, közös programok,  egymás rendezvényein való részvétel

 

Az együttműködés tartalma

  • Pedagógusok kölcsönös látogatása az óvoda nagycsoportjába, ill. az első osztályba
  • nyílt napok, iskolai óvodai látogatások
  • Az intézményi programokon való részvétel ( szülő értekezletek, farsang)

 

16.2. Óvoda- Fenntartó

Kapcsolatunk egyrészt a köznevelési törvényből adódóan és egyéb jogszabályok alapján hivatalos, rendszeres, másrészt támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldására a konstruktivitás a jellemző. Kapcsolattartásunk formája a kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, beszámolók.

A Polgármesteri Hivatal Gyermekjóléti szolgálat vezetőjével gyermekvédelmi felelősünk tartja a naprakész kapcsolatot, az étkezési segélyezés-, karácsonyi ajándékozás és a gyermekvédelmi támogatás biztosítása érdekében az óvodavezetővel együtt.

16.3. Óvoda- Közművelődési Intézmények

 

A Közösségi Ház és Könyvtár kínálatából a nevelési feladatok sokoldalú színes megoldását segítő programokat választunk, melyek alkalmazkodnak a gyermekeink életkori sajátosságaihoz és életkorához.

  • A rendezvények jó alkalmat teremtenek, otthont adnak a szülőkkel való kapcsolat mélyítésére. (pl. farsangi bál, Ki Mit Tud?)
  • A könyvtárlátogatás jól szolgálja az irodalmi nevelés feladatainak megvalósítását, a hazai és nemzetközi irodalommal való ismerkedést.
  • A képzőművészeti kiállítások és játszóházak, zenés foglalkozások szervezése, színessé teszik a művészeti nevelési feladatainak megvalósítását.

.

16.4. Óvoda- Civil Szervezetek

Az egyesületek aktív szerepet vállalnak nyitott óvodai programok megvalósításában, szabadidős programok feltételeinek megteremtésében, multikulturális elemek gyakorlati megvalósításában, bekapcsolódnak a környezetvédelmi tevékenységekbe, az óvodai környezetvédelmi napokon.(NABE, Egészségőr Klub) 

 

Az együttműködés tartalma

  • az óvoda programjaiba történő bekapcsolódás
  • környezetvédelmi napon való együttműködés
  • közös pályázaton való részvétel

16.5. Óvoda- Egyház

 Figyelembe vesszük a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló rendelkezést, amely óvodánkban lehetőséget biztosít, speciális szolgáltatások keretében hittan igénybe vételére (a hitoktató számára a helyet biztosítjuk).

Az együttműködés tartalma

  • Heti rendszerességgel hitoktató foglalkozásszervezése az óvodában
  • Ünnepek előkészítése, templomban szervezett megfigyelés
  1. MELLÉKLETEK

17.1.A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő-fejlesztő munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke

 

Tevékenység

Specifikumok

Darab szám

Mozgás

Csoportszobai, tornaszobai udvari eszközök, játékok

 

 

- összerakható, mobil testnevelési eszközök

1

 

- padok,

15

 

- zsámoly,

2

 

- bordásfal

10

 

- lépőkövek, érzékelő korongok

1készlet

 

- labdák ( foci)

30

 

- különböző méretű és anyagú labdák (fajtánként)

25-30

 

- tornaszőnyeg

2

 

- többfunkciós mászóka

                1

 

- különböző anyagú ugrókötelek

25 pár

 

- tornabotok, karikák, babzsákok, kendők, szalagok, stb.( fajtánként)

25-30

 

- bóják

5-8

 

- magasugró készlet

1

 

- Greischwald

3 garnitúra

 

- billenőhinta

1

 

- mozgásfejlesztő táska

34db-os

 

- sítalpak

10 pár

 

- szánkó

10

 

- egyensúlyozó lépegető korláttal kötéllel

1

 

- mini libikóka

1

 

- futóbicikli

5

 

- hintaló

3

 

- roller

5

 

- lábbal kormányozható háromkerekű

3

 

- nagy alagút (rotikom)

1

 

- füles labdák

6

 

- roll - labda

1

 

- érzékelő labda

25

 

- érzékelő labda kicsi

20

 

- focikapu

2

 

- mászó létra

2

 

- karikadobáló

2

 

- gyerek gyűrű

2

 

- három oldalú kötéllétra

2

 

- kosárlabda palánk

2

 

- POLYBALL- ügyességi játék

1

 

- rugós hinta

1

 

- egyensúlyozó híd

1

 

- mászó fal

1

 

- mászó háló

1

 

Hernyó mászóka

1

 

Játszósarok csúszdával egyensúlyozó híddal

1

 

-  csúszda,

1

 

- fürdőmedence

1

 

hintaasztal

1

 

- mászó

1

 

- hinta

1

 

- tollas felszerelés

 pár

 

 Ütéscsillapítos  gumipálya  9X5m

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Játék

- Konyhai eszközök: tálaló garnitúra

3

 

- mágneses puzzle csoportonként

3

 

- színes fakocka készlet csoportonként

1

 

-  kirakó fából csoportonként

1

 

- horgászjáték csoportonként

1

 

- orvosi táska csoportonként

1

 

- paraván alacsony csoportonként

1

 

- focipálya csoportonként

1

 

- mikrohullámú sütő csoportonként

1

 

-  teherautó , babakocsi ,csoportonként

1

 

 boltos játékhoz: pult + felszerelés, csoportonként

1

Környezet megismerésére nevelés

- kerti szerszámok: talicskák, gereblyék, locsolókanna,

15-20

 

- egészséges táplálkozás ,állatok, növények, emberek világa kirakó készlet 30db-os

1

Körny. formai és menny. össz.

- falu – város terepasztallal

1

 

- tükör

30

 

- láncszemek készlet csoportonként

1

 

- síkidomkészlet

1

 

- Logikai készlet

1

 

- Mini -mat készlet

1

Verselés, mesélés

- képes mesekönyvek (csoportonként 2-3 példányban)

50

 

- mesepárnák,

75

 

-dia -filmek

50

 

-  paravánok (csoportonként)

1

 

- ujjbábok, síkbábok, fakanálbábok (csoportonként)

20-25

 

- felnőtt méretű kesztyűbábok

30

 

- fejbábok

               30

 

- árnyjátékok síkbábjai (mesefeldolgozástól függően

Szükség szerint

 

- CD lejátszó, CD lemezek csoportonként

1 -25

 

Dia képek vetítővászon 1db

100

 

- textilek rögtönzött bábokhoz, különböző anyagminőségben

20-25 féle

 

- bábtartók (fajtánként)

1-1

 

- kalapok, sapkák, kendők, fejdíszek (koronák, stb.)

10-15 féle

 

- jelmezek (vállkendő, palást, fehérköpeny, stb.)

2-3 fajtánként

 

- felnőttek jelmezei, jelmezkellékei

10-15

 

- textilek rögtönzött jelmezekhez

20-25

 

- szegett színes kendők

25

 

- Fából készült mesefigurák készlet

1

 

- festmények, reprodukciók, naptárak

10-15

 

- gyermekek szerepléséhez különböző eszközök (igazolvány tokok, táskák, mappák, stb.)

25

 

- textil állatfej maszkok

1-1

 

- nagyméretű, szegett, nem gyűrődő anyagok (4-5 színben)

1-1

 

- hangkazetták drámajátékhoz használható hanghatásokkal, aláfestő zenékkel, zörejekkel

15-20

 

- magnó, (csoportonként)

1

 

- történetek képekben kirakó csoportonként

1

 

- érzelmek a világban képkártya csoportonként

1

 

- mesekockák kirakó csoportonként

3

 

- mesekocka torony csoportonként

1

 

- mese memoria csoportonként  csoportonként

3-4

 

- betű építő csoportonként

1

 

- szókincsbővítő játékok csoportonként

1

 

-  ellentétpárok csoportonként

1

 

- mesekártya csoportonként

3

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Agyagozáshoz,

 

 

- agyag, simítólapát,  mintázó eszközök, fokhagymaprés, damil, vizes-tál, stb.

10-15

 

 

 

 

 

 

 

Gyurmázáshoz

 

 

- plasztilin, liszt, só, olaj, stb.

Szükség szerint

 

Rajzoláshoz

 

 

- zsírkréta, különböző vastagságú ceruzák, filctollak, színes kréta

10-15 csomag

 

- színes ceruzák csoportonként

15-20 csomag

 

- rajztábla (csoportonként)

15-20

 

Festéshez

 

 

Temperák szinenként 1l-es kiszerelésbe

1-1

 

- gombfesték,  textil- és üvegfesték, csoportonként

15-20

 

- ecsetek (különböző vastagságú), szivacs csoportonként

15-20 készlet

 

Különböző papírok

 

 

- rajzlap, színes karton, krepp papír, színes hajtogató lapok, fűzőlapok, csomagoló papír, fotókarton, műszaki rajzlap, pauszpapír, selyempapír, stb.

Szükség szerint

 

- nyíráshoz jó minőségű tompa-hegyű ollók

10-15

 

- cikk-cakk olló, mintavágó olló

6-8

 

Gyöngyfűzéshez

 

 

- különböző méretű gyöngyök, damilok, drót

Szükség szerint

 

- állatokat ábrázoló gyöngyök

 

 

Fonalmunkához

 

 

- különböző vastagságú fonalak, hímzőfonal

Szükség szerint

 

- felvető szövőkeret, különböző ágú körmöcske, szalagszövő, tompa-hegyű tű

15-20

 

Építéshez

 

 

- papírdobozok, hengerek

Szükség szerint

 

- kartonok,

 

 

gyertyaöntés

Szükség szerint

 

Barkácsoláshoz

 

 

- textilek, töltőanyag, hurkapálca, fakanál, csipkék, bőrök, gombok, puha fahulladék, szögek, szerszámok

Szükség szerint

 

- ragasztok

szükségszerint

 

 

 

 

Népi kismesterségekhez: csuhé, szalma, gyékény, rafia, vessző, iszalag

15-20

 

Nyomat készítéséhez: linócolor festék, üveg vagy műanyag lap

2-3

 

Húsvéti gipszkiöntő forma

15

 

Cipőfűzés csoportonként

1

 

Átrajzolás: család, állatkert

 

 

Egyéb eszközök

 

 

- ragasztók (stiftek, tapétaragasztó, keményítő)

Szükség szerint

 

- lemosható asztalterítő csoportonként

3

 

-  kötény, köppeny  a gyermekeknek csoportonként

15-20

 

- polc az alkotások elhelyezésének soportonként

1

 

- faliújság a képek elhelyezéséhez csoportonként

1

 

- nyomda készletek csoportokba

1

 

- mintás festőroller készlet

1

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

- magnó, CD lejátszó (csoportonként)

1

 

- CD lemezek, kazetták

10

 

- ritmusbotok, népi ütő- és rázóhangszerek

10-15

 

- triangulum

4-5

 

- csörgődob, ujjcintányér, kasztanyetta, dobok, cintányérok, tökcsörgő, csettegő

3készlet

 

- xilofon, harangjáték,  csőkolomp, fém hangkészlet csoportonként

1

 

- száncsengő, csengősor

1-1

 

- rögtönzött hangszerekhez: dobozok, termések, különböző alapanyagú tárgyak

Fantázia szerint

 

- népi játékok kellékei: szalmakalap, filckalap, kendők, zsebkendők, kiskötény, bő szoknya, mellény, bot, stb.

25-30

 

- különböző maszkok, fejdíszek

5-10

 

- felnőttek játékához

 

 

- melodika

1

 

-

 

 

- furulya (csoportonként)

1

 

-

 

 

-  csörgő csoportonként

3-4

 

- zörgő

3-4

 

-

 

Külső világ tevékeny megismerése

- színes tudományos képeskönyvek csoportonként

20-30

 

- nagyítók

5

 

- kosarak

25-30

 

-

 

 

- állat- és növényhatározók

2-2

 

-

1

 

-

1

 

-

1-1

 

- vízvizsgáló eszközök: szűrők, tálak

Szükség szerint

 

- cserepek, virágládák – magok, hagymák, virágföld

 

 

-

 

 

- üvegek a gyűjteményekhez

Szükség szerint

 

Munkajellegű tevékenységekhez

 

 

- kerti szerszámok (ásó, kapa, lapát, gereblye, lombseprű)

5-6

 

- talicska, locsolókanna, cirokseprű, hólapát

5-10

 

-

 

 

- ültetőfa

4-5

 

- kalapács, szögek, szerszámok

Szükség szerint

 

- gyúródeszka, nyújtófa, műanyagterítők

5-10

 

- darabolókések (gyerekeknek)

1-1

 

- robotgép, mérleg

1-1

 

-

 

 

- zöldségszeletelő, hámozó kés

5-6

 

-  cipőkefe

5-6

 

 

 

 

Matematikai fejlesztés eszközei

 

 

- logikai készlet

5-6

 

- MINI-MAT garnitúra

5-6

 

- logico tábla cserélhető feladatlapokkal

1-1 fajtánként

 

-

 

 

- Ravensburger logikai társasjátékok

2-3

 

- logikai lapozgatók

4-5

 

- kirakójátékok

6-10

Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez

 

 

1-2

 

Fejlesztésükhöz szükséges játékok, eszközök

 

 

Fogantyús puzzle fából

 

 

kártyák

 

 

Memória játékok

 

 

Pálcikák, korongok

 

 

 

 

  1. ÓVODAI MUNKÁNK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

 

Az éves munkaterv tartalmazza az Ellenőrzési és feladatterv alapján, Vezetői ellenőrzések, Belső képzés, egymás látogatása,

Feladat a PP funkcionális működésének vizsgálata, megvalósulás összehasonlítása, a feltételrendszer átgondolása.

Cél: A visszacsatolás – a változások érzékelése a kiinduláshoz képest, esetleges módosítás, vagy megerősítés, az elmozdulás szükségességének feltárása, mindezt a gyakorlati pedagógiai munka segítése, fejlesztése érdekében.

Az ellenőrzés fontos része: önelemzés ,önértékelés.

Az óvodában folyó pedagógiai munka ellenőrzésének adminisztrációs alapját az óvodadokumentumai képezik.

 

 

 

 

 

 

  1. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

 

Pedagógiai Program érvényessége:

Fenntartói jóváhagyást követően, a kihirdetéstől határozatlan ideig,  illetve visszavonásig.

Pedagógiai program módosítása:

Törvényi jogszabályi és egyéb változások(feladatváltozás) alkalmával, amennyiben a felülvizsgálat szükségessé teszi(5évente), továbbá nevelőtestület kezdeményezésére.

Pedagógiai program nyilvánossága:

A szülői értekezleten történik , és minden csoport faliújságján valamint a nevelői és vezetői szobában megtekinthető.

 

  1. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK: Pedagógiai programunkat az Alapító okiratnak megfelelően módosítottuk: létszám,csoport,tornaszoba bővítésére került sor – 2015.01.01, és a törvényi megfelelés került módosításra

A Pedagógia Programot

 

  • Véleményezte

 

Nagyné Pál Ildikó                                                                 dátum: 2015. 09. 10.

            szülői szervezet képviselője

 

  • Elfogadta: a nevelőtestület

 

Borsodiné Kaszner Julianna                          P. H.               dátum: 2015.08. 31.

a nevelőtestület képviseletében

 

  • Jóváhagyta:

 

Barta Ilona                                                    P. H.               dátum: 2015. 09. 10.

Az intézmény vezetője

 

           Jóváhagyta:

 

Csákovics Gyula Polgármester           P.H.            dátum: 259/2015. (IX. 28.) KT határozat

  Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő Testülete         

 

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:

 

  1. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely elfogadta a helyi nevelési programot, iktatószáma 99/2015.
  2. A szülői szervezet véleményét bemutató 107/2015 iktatószámú jegyzőkönyv.

 

 

Zamárdi, 2015.08.31.                                                                          Barta Ilona

                                     P.H.                                    intézményvezető

                    

 

 

 

Intézmény neve:

Zamárdi Napközi Otthonos Óvoda

Szabályzat típusa:

Pedagógiai program

Intézmény székhelye, címe:

8621 Zamárdi, Széchenyi u. 16.

Intézmény OM-azonosítója:

033919

Intézmény fenntartója:

Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselőtestülete

 

 

 

 

ÓVODÁNK ADATAI

 

Neve:                             ZAMÁRDI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

 

Címe:                            8621 Zamárdi, Széchenyi utca 16.

 

Telefon/fax:                  06-84-348-835

 

Fenntartója:                 Zamárdi Város Önkormányzat

 

Címe:                            8621 Zamárdi, Szabadság tér 4.

 

Alapító Okirat száma:          298/2011.(IX.29.)

 

A program megnevezése:

Családias légkör biztosításával játékra, mesére, mozgásra, hagyományok ápolására épülő környezettudatos nevelés.

Kelte: 2013. augusztus 28.                               

 

Az óvoda vezetője:       Barta Ilona        

 

A program benyújtója: Barta Ilona

 

                                               Érvényes: 2018. 09. 23.

Törvényi megfeleltetés

 

Alaptörvény

 

  • Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

 

Törvények

 

  • évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról
  • évi XXIX. törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
  • évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
  • tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól

 

Rendeletek

 

  • 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
  • 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • 229/20012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról
  • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány-elve
  • 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
  • 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve
  • 185/1999. (XII.13.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja

 

 

                                                TARTALOMJEGYZÉK

Az óvoda helyi nevelési programjának szerkezete

 

BEVEZETÉS 

  1. HELYZETELEMZÉS

                        1.1. Településünk földrajzi helyzete, története, értékek

                   1.2. Óvodánk jellemzői 

                        1.2.1. Személyi feltételek

                        1.2.2. Tárgyi feltételek

  1. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE

                  2.1.      Óvodakép

                  2.2.      Gyermekkép

 

  1. AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI

 

  1. AZ ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, ÉRTÉKEI

 

4.1   Küldetésnyilatkozatunk

4.2.  Nevelési értékeink

 

  1. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI

 

                  5.1.      Általános célkitűzés

                  5.2.      Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzés

                  5.3.     A fenntartó által engedélyezett további feladat-ellátási kötelezettségből adódó speciális célkitűzés

 

  1. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

 

                  6.1.      Az egészséges életmód alakítása

 

6.1.1.Az egészséges életmód alakításának célja

6.1.2.Az óvodapedagógus feladatai

6.1.3.Az egészséges életmód alakításának tartalma

6.1.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

6.2.     Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése

6.2.1.Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés célja

6.2.2.Az óvodapedagógus feladatai

6.2.3.Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma

6.2.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

6.3.1.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja

6.3.2.Az óvodapedagógus feladatai

6.3.3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma

6.3.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

  1. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

Különleges bánásmódot igénylő gyermek

7.1.  A sajátos nevelési igényű gyermek

7..2.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek

7..3. A kiemelten tehetséges gyermek

7.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

8.A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

 

                        8.1. A szociális hátrányok enyhítő tevékenységek célja

                        8.2. Az óvodapedagógus feladatai

                        8.3. A hátrányos helyzet okai

                        8.4. A szociális hátrány csökkentésére tett intézkedések

 

  1. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

 

                        9.1. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek célja

                        9.2. Az óvodapedagógus feladatai

                        9.3. Az együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervekkel

                        9.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

  1. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

 

                        10.1. A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének célja

                        10.2. Az óvodapedagógus feladatai

10.3. Az együttműködés tartalma

10.4. A kapcsolattartás lehetőségei

 

 

  1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEKET

 

11.1. Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja

11.2. Az óvodapedagógus feladatai

11.3. Az egészségnevelés és környezeti nevelés tartama

11.4. Együttműködés az óvoda partnereivel

 

  1. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEKET

 

12.1. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések célja

12.2. Az óvodapedagógus feladatai

12.3. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések területei

12.4.Várható eredmények

 

  1. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

 

         13.1. Játék

13.1.1.A játék célja

13.1.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.1.3.A játék tartalma

13.1.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

         13.2. Verselés, mesélés

                     13.2.1.A verselés, mesélés célja

13.2.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.2.3.A verselés, mesélés tartalma

13.2.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

13.3.1.Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc célja

13.3.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.3.3.Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tartalma

13.3.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.4. Rajzolás, festés,  mintázás, kézimunka

13.4.1.A rajzolás, festés,  mintázás, kézimunka célja

13.4.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.4.3.A  rajzolás, festés, mintázás, kézimunka színterei a feltételek megteremtése

13.4.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.5. Mozgás

13.5.1.A mozgás célja

13.5.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.5.3.A mozgás tartalma

13.5.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.6. A külső világ tevékeny megismerése

             13.6.1.    A külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet

A környezet és a természet tevékeny megismerésének célja

Az óvodapedagógus feladatai

A környezet és természet tevékeny megismerésének tartalma

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

             13.6.2.    A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések

A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének célja

Az óvodapedagógus feladatai

A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének tartalma

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.7. Munka jellegű tevékenység

13.7. 1.A munka célja

13.7.2 Az óvodapedagógus feladati

13.7.3. A munkajellegű tevékenység tartalma

13.7.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

         13.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

13.8.1.A tevékenységekben megvalósuló tanulás célja

13.8.2.Az óvodapedagógus feladatai

13.8.3.A tanulás feltétele, formái, típusai, elvei

13.8.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

  1. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

 

                14.1.Szervezeti és időkeretek

                14.2.A heti rend és napirend kialakítása

                14.3.Az óvodai nevelés tervezése

                14.4.A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok

                14.5. Az óvoda speciális szolgáltatásai

                14.6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

  1. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK
  2. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

 

16.1. Óvoda - Iskola

16.2. Óvoda - Fenntartó

16.3. Óvoda- Közművelődési intézmények

16.4. Óvoda - Civil szervezet

16.5. Óvoda - Egyház

 

 

 

 

  1. Mellékletek

         17.1.Az óvoda helyi nevelési programjának végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

 

  1. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

A helyi nevelési program érvényessége

A helyi nevelési program módosítása

A helyi nevelési program nyilvánossága

 

  1. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BEVEZETÉS

 

A Pedagógiai Programunk alapelveinek meghatározásánál a következőkre törekedtünk:

 

  • A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg.
  • A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben óvodánk kiegészítő, segítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.
  • Pedagógiai programunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozását segíti, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával: oly módon, hogy minden kisgyermek egyenlő eséllyel részesülhessen az óvodai nevelésben.
  • Programunkban megfogalmaztuk azokat a nevelési feladatokat, amellyel segítjük a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, szociális hátrányok leküzdését csökkentését.
  • Az óvodánkba járó sajátos nevelési igényű gyermekek integrálását beépítettük programunkba.
  • Figyelembe vettük  mindazokat az elvárásokat, amellyel szemben a helyi fenntartó a lakosok felé kötelezettséget vállalt a 3-7 éves gyermekek óvodai nevelése érdekében.

 

 

  1. HELYZETELEMZÉS

Ellátási terület: Zamárdi Város közigazgatási területe

1.1. Településünk földrajzi helyzete, története, értéke

Az intézmény Zamárdi város üdülő részén, a Széchenyi utcában, bár a vasúton túl, de mégis könnyen megközelíthető, védett, zöldövezetnek is nevezhető környezetben található. A bennünket körülvevő házak többnyire nyaralóépületek, így csendes, nyugodt helynek örvendhetünk.

Az óvoda az egész városból fogadja a gyermekeket, a szabad kapacitást a szomszédos településekről bejáró gyermekeknek biztosítjuk. Óvodánkra is jellemző, hogy minden társadalmi rétegből érkeznek gyermekek. A szülők képzettsége, anyagi helyzete eltérő, sokszínű képet mutat. Ezért is fontos része a nevelő-, gondozó munkánknak – az előítélettől mentes - a másság elfogadásán alapuló szemlélet.

Óvodánk az évek során többször átépített, bővített épületben van, ami eredetileg az 1900-as évek elején épült kis villa volt a hozzá tartozó kerttel.

Óvodaként 1953. jan. 1-én kezdte meg 1 csoporttal. Később 2, majd 3, 1981-96. között 4 csoporttal működött. 1996-ban önkormányzati döntés alapján ismét 3 csoportos lett, jelenleg ismét 4 csoporttal működünk 100 férőhellyel (Alapító okirat). 2014 december 15-én került átadásra egy új csoportszoba és egy 80m2 es tornaszoba, lift és mozgáskorlátozottak számára felszerelt egyéb helyiség. Az  óvodabővítést pályázat útján tudtuk megvalósítani  – ezt indokolta a beköltözések és a születések aránya is.

 

  • 2. Óvodánk jellemzői

 

1.2.1.Személyi feltételek

Óvodánk rendelkezik a törvény által ajánlott személyi ellátottsággal.

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az alkalmazottak létszámát a felvett gyermeklétszám, a nyitva tartás ideje, és a sajátos nevelési igényű gyermekek szükséglete határozza meg.

19 engedélyezett álláshelyen, az óvoda részen:        9 fő óvodapedagógus

                                                                                  1 fő pedagógiai asszisztens

                                                                                        5 fő dajka-takarító

Konyhai részen:          1 fő élelmezés, gazdasági ügyintéző

                                   3 fő konyhai dolgozó

 

Az óvodapedagógusok és az őket segítők végzettsége:

 

A pedagógusok felsőfokú, illetve szakirányú végzettséggel, a gazdasági ügyintéző szakirányú középfokú, a technikai dolgozók is szakirányú középfokú végzettséggel rendelkeznek.

Javításokat, felújításokat a GAMESZ végzi.

Az óvodapedagógusok a PP alapján végzik a nevelő munkát az óvodában. Az óvónők lényeges személyiségjegye a nyitottság, empátiakészség, érdeklődés a mikro-, és makró környezet iránt. Személyiségükön keresztül valósul meg az elképzelt, megfogalmazott PP.

Az önképzés belső igény, munkahelyi elvárás is, a minőségi munka egyik biztosítéka. A csoportokban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülő, egymáshoz ragaszkodó „hármas” dolgozik. Az óvodapedagógusok és az őket közvetlenül segítő munkatársaik az aktuális igény és érdeklődés alapján folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken, és szakmai rendezvényeken.

Több éves együttgondolkodás eredménye az óvodai nevelésről, a fejlesztés lehetőségeiről és szükségességéről kialakult nézetünk. Nem kerüljük a vélemények ütköztetését, hagyjuk érvényesülni a meggyőzés elvét.

Az óvodavezető fontosnak tartja az egyéni érdekek és az intézmény érdekeinek összehangolását, a jogok és kötelességek harmóniáját. Pedagógiai irányításának lényege az emberi viselkedés befolyásolása, az önismeret és az önképzés igényének felszínen tartása és kielégítése. A változásokra vonatkozó döntései a nevelőtestület konszenzusára épülnek. Kezeli a különbözőségeket, vigyáz a viszonylagos szakmai egyensúly fenntartására. Külső kapcsolatokban képviseli az intézmény érdekeit. Felismerve az értéket segít annak megőrzésében. Az óvoda irányítását, működési feltételeinek biztosítását 1 óvodavezető helyettes segíti. Munkájukat a munkaköri leírásban megfogalmazott munkamegosztás alapján végzik.

Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájával szemben ugyanúgy elvárás a nevelés eredményessége érdekében a tolerancia, érzékenység, nyitottság, gyermekszeretet, a belső indíttatású gondoskodási vágy, ahol természetes jelenség a gyermeki kíváncsiság. Tudatában vannak, hogy magatartásukkal, megnyilvánulásaikkal minden helyzetben megbízható, hiteles példaképeknek kell lenniük.

Az ügyvitelt, az étkezést, főzést az élelmezés és gazdasági ügyintéző irányítja HACCP rendszerben.

Továbbképzés területén a prioritás:

  • az inklúzió, az integráció, a differenciálás és esélyteremtés, tehetséggondozás egészségfejlesztés területén szerveződő továbbképzéseken való részvétel támogatása.

 

Célunk

  • a hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának kialakítása mind a négy csoportban

Feladatunk

  • Egymás munkájának minél teljesebb megismerése
  • Egymástól való tanulás megvalósítása
  • Együttműködés fejlesztése

 

Tartalma:

  • Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikro csoportos, differenciált fejlesztés, kooperatív technikák alkalmazása, multikulturális tartalmak közvetítése)
  • Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése
  • Nevelési értekezlet
  • Jó gyakorlatok bemutatására, majd azok közös értékelése
  • Esetmegbeszéléseken való részvétel
  • A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a dajkákkal, pedagógiai asszisztenssel
  • A fejlesztőpedagógussal való konzultáció a mérés eredményeinek és a fejlesztés eredményeinek megbeszélése
  • Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel

 

 

1.2.2 Az óvoda tárgyi feltételei, felszereltsége

A csoportok tárgyi felszereltsége és komfortja jó.

A csoportszobákban megtalálhatók az alapvető játékkészletek, speciális játékeszközök, a személyes tárgyak és munkák elhelyezésére kialakított hely. Csoportszobáink nem nagyok: 50.2-46.06-44.73-50,54 m2, de gyermekeink jól érzik benne magukat, nincs zsúfoltság. Minden csoport saját mosdóval, öltözővel rendelkezik. A tulipános csoportba galériát alakítottunk ki.

Óvodánk 3 csoportjában van számítógép és  számítógépes oktatási anyag.

 2014 decemberétől tornaszobával is rendelkezünk, mely megkönnyíti a csoportok mindennapi testnevelését és tornafoglalkozásait, közös rendezvények szervezését, egyéb tevékenységek megtartását pl. nagyok tornája, stb..

Az épülethez egybefüggő játszóudvar tartozik, nincs csoportokként elkülönítve. Ezt a gyermekek szabadságérzésének és a játékválasztás lehetőségének biztosítása érdekében fontosnak tartjuk. Udvarunk tágas, megfelelően parkosított és felszerelt, a pályázatból felújított. Homokozók, ügyességet és mozgást fejlesztő játékok, nyári időszakban forgótárcsás medence, árnyékolók, fedett terasz biztosítják a szabadtéri tevékenység lehetőségét. A mászókák, egyensúlyozó játékok segítik a gyermeke mozgáskoordinációjának fejlesztését, a mozgáskorlátozottak számára is biztosítva van egy-két játék

A tárgyi hiányosságok pótlása, cseréje, javítása az eszköznorma előírásainak figyelembe vételével folyamatosan történik. Ehhez nagyban hozzájárul a Zamárdi Óvodáért Alapítvány, mely komoly pénzösszeggel támogatja programjaink megvalósítását és új eszközök vásárlását.

Óvodánk a PP-ban megfogalmazott szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik, ezt a fenntartó folyamatosan biztosítja. Fokozatosan és folyamatosan figyelünk a gyermekek biztonságára, kényelmére, hogy megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Figyelünk arra, hogy a tárgyi felszerelések, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető és biztonságos legyen.

A csoportszobák játéklehetőségének feltételeivel a fantáziát és a kreativitást kívánjuk bővíteni azokkal a gyűjtött anyagokkal, amelyek természetes állapotukban bármilyen eszközzé válhatnak a gyermeki világban.

A világ tevékeny megismeréséhez új eszközöket, egyénileg használható fejlesztőjátékokat kívánunk beszerezni. 

Könyvtárunk bővítése folyamatos, odafigyelünk az igényes, gyermekek által közkedvelt könyvek beszerzésére. Ugyanez elmondható a szakkönyvek vásárlására is. Élünk a pályázati lehetőségekkel, már sok sikeres pályázatot tudhatunk magunk mögött: Zöld Óvoda, izzócsere, Madárbarát Egyesület, balesetmentesítés, DDOP, stb..

1.2.3. Az óvodai csoportok szerkezete

A gyermekcsoportjaink osztatlan szervezésűek. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a másságot. Ezekben a csoportokban kevesebb a konfliktus, fejlettebb a megegyezésre való képesség. Életszerűbb helyzetek jöhetnek létre. A testvérek, barátok, ismerősök növelik a beszoktatás eredményességét. A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérő fejlettségű gyermekek nem szigetelődnek el, mindenki talál partnert, vagy támogatót.

A heterogén életkorú csoportnál előnyös – éppen az életkori sajátosságok miatt – az oktatási törvényben előírt gyermeklétszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. Felvételkor a vezető feladata koordinálni a gyermekek érdekeit, figyelembe venni a szülői kívánságokat, figyelni a különböző életkorú gyermekek csoporton belüli arányát, a nemek arányát, a gyermekközösségek szociális összetételét.

 

  1. Az óvoda jövőképe

 

  • Óvodakép,csoportok szerkezete

 

Az intézmény nem tudja és nem is akarja átvállalni a család funkcióját, sőt közvetett úton annak erősítésén fáradozik maga is. A nevelőtestület számára sikerélményt, belső elégedettséget jelent, ha a szülők nevelőpartnerüknek tekintenek bennünket, bizalommal fogadnak, az óvodában otthon érzik magukat – családias nevelésünknek köszönhetően. A gyermeknevelésben sikeres szülőket, családokat igyekszünk megnyerni munkánk segítésére, az óvodai élet gazdagítására, szükség esetén a nevelő munka hatékonyabbá tételére – ehhez elengedhetetlen az SZM jól működő munkája.

Az óvodában egyaránt általános cél és feladat, hogy minden alkalmazott munkavégzése során modell- és mintaértékű legyen a gyermekek számára. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a gyermek olyan világot lásson maga körül, amelyben a szeretet természetes, igazi értékként árad.

Hisszük, valljuk és tudjuk, a gyermek csak azt képes szeretni, aki őt szereti, csak szeretettel lehet nevelni. Saját emberségünk az egymáshoz és a gyermekekhez való megértő viselkedésünk, bizalmunk, az óvoda nyugodt légköre, a felnőttek optimista-, emberszerető lénye, vagyis a szeretet légköre az, amelyben a kisgyermek optimálisan fejlődhet.

Nevelőtestületűnk igényes szakmai képzettségű. Az óvónők munkáját fejlesztő pedagógus és logopédus segíti, és játékosan német nyelvvel ismertetjük gyermekeinket saját óvónőink által. A gyermekek felzárkóztatásához a szakszolgálatot is igénybe vesszük Az óvónők csoportjaik nevelési feladatainak megvalósításához élnek a módszerválasztás szabadságával - innovatív pedagógiai törekvések. Az SNI -s gyermekek fejlesztéséhez szakemberekkel szerződünk.

PP- k a hangsúlyt elsősorban a játékra, a mesére, hagyományok ápolására, a családias nevelés megteremtésére, mozgásra, a környezettudatos nevelésre helyezi.

Programunkkal biztosítani szeretnénk olyan tevékenységi rendszer kiépülését, amelyben az élmények személyiségfejlesztő hatásának fontos szerepet tulajdonítunk. Pedagógiai felfogásmódunkban alapvető feladatunknak tekintjük az önfejlesztő és közösségfejlesztő magatartás alapozásának segítését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartását egyenlő hozzáférés biztosításával (esélyegyenlőségi program). Mindezek érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges a kiegyensúlyozott érzelem- és ingergazdag környezet, ahol a tevékenykedés és a kérdezés feltételei adottak. A gyermek csak olyan közegben képes harmonikusan fejlődni, ahol gyermeki, emberi lényét meghatározó szükségletei szabadon érvényesülhetnek.

Az óvodai csoportokban a gyermekek vegyes életkorúak. Véleményünk szerint e szervezési formában adódnak a leghatékonyabb pedagógiai helyzetek, és e szervezési forma a legalkalmasabb differenciált nevelőmunka végzésére. Az óvodába kerülő gyermekek képességeinek fejlettségi szintje eltérő. Nevelőtestületünk ezt a különbséget természetesen fogadja, és tiszteletben tartja.

Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének optimális feltételeit, az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztését. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását és az emberi értékek közvetítését.

  • Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek be-óvodáztatásától az iskolába lépéséig.
  • Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, a szabad játék lehetőségét.
  • Az intézménybe beíratott gyermekek számára megteremti az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkört.
  • Funkciói: óvó- védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók.
  • Közvetetten segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatása mellett az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
  • Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a dolgozók személyes példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.
  • Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét.
  • Beszélő környezetével biztosítja a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi és értelmi nevelést és fejlesztését.

 

 

2.2.   Gyermekkép

 

A gyermek egyedi, fejődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai programunk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön s hogy meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

Az emberi kapcsolatok rendszerében fontosnak tartjuk a tisztelettudó és tiszteletre nevelő légkör megszilárdítását, melyben mindenki megőrizheti emberi méltóságát. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migránsok) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok, és alapvető szabadságok védelmét.

 

A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében:

  • a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését,
  • a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük,

ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően:

  • gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik,
  • az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére,
  • elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását,
  • biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét.

 

 

  1. AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI

 

Az óvodai nevelési programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe kell vennünk:

  1. a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésével összefüggő irányelveket.

 

 

Alapelveink

Érzelem- és élménygazdag, nyitott és biztonságot nyújtó környezetben kell a kisgyermeket elfogadni, tisztelni és fejleszteni. A kisgyermek a játékban, játékkal, játékon keresztül fejlődik és fejleszthető.

  • A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot.
  • A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés, bizalom és védelem övezi.
  • Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, és szükségleteinek kielégítése.
  • Érvényesül az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai intézkedések, műveltségtartalmak közvetítésével, a gyermekek személyiség fejlődésének és egyéni képességeinek kibontakoztatása az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása.
  • A gyermekek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében a jutalmazás elvei és formái
  • A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye (a nemzetiségi gyermekek nevelése) során megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció.

 

  1. AZ ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, ÉRTÉKEI

 

4.1 Küldetésnyilatkozatunk

 

Mi mindannyian teljes felelősséggel valljuk, hogy amit ma itt és most teszünk, annak nem csak a jelenben van hatása, mindez a jövőbe mutat.

 

  • A legfontosabbnak tartjuk, hogy gyermekeink otthonos, szeretetteljes, nyugodt, derűs és biztonságot adó környezetben nevelődjenek. Óvodánk érzelem- és élménygazdag, a szülőkkel együttműködve, hagyományainkat megőrizve, egyéni bánásmód alkalmazásával valósítsa meg a teljes személyiséget fejlesztő pedagógiai munkáját.
  • Fő törekvésünk, hogy a társaikkal és a felnőttekkel való együttműködés során, elsajátítsák az együttélés szokásait, meg tanuljanak figyelni, - alkalmazkodni, – együtt érezni egymással, miközben tolerálják a másságot.
  • A nevelőmunkánkban megteremtjük a felszabadult mozgás sokoldalú élményét, ezáltal hozzásegítjük gyermekeiket ahhoz, hogy a környező világból minél több élményhez, tapasztalathoz jussanak.
  • Nagy hangsúlyt fordítunk a játék élményszerű és örömkeltő feltételeinek megteremtésére, hiszen általa ismerkednek meg a való világ csodáival, amely egyben tükörképe mindazoknak a tapasztalatoknak, amelyet a gyermek átélt s a játék nyelvén megfogalmazott.
  • A személyiségfejlesztés során tiszteletben tartjuk gyermekeik egyéni különbségeit, figyelembe vesszük életkorukhoz igazodó szükségleteit, hogy megterhelés nélkül készíthessük fel őket az iskolai életmódra.
  • Céljaink eléréséhez szükségünk van a partnereink támogatására, hiszen csak közös együttneveléssel tudjuk formálni, alakítani gyermekeiket, hogy biztosan eligazodjanak a világ valóságában.
  • Munkatársaink széleskörű szakmai felkészültsége, innovációs törekvései, minőség iránti elkötelezettsége jelentik a biztosítékot céljaink eléréséhez.

 

 

4.2.  Nevelési értékeink

 

Nevelési értékek

Pedagógiai feladat

 

A mozgás prioritása

A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. Turák, kirándulások, kerékpározás szervezése csoporttal, óvodával, szülőkkel.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása

Testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), fizikai erőnlét a koordinációs készségek, és a térérzékelés tudatos fejlesztése

Az úszás biztosítása a legidősebb korosztály számára fenntartói támogatással

 

Az egészséges életmód kialakítása és fenntartása

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése

Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása,

A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés elősegítése

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósítás

 

A játék elsődlegessége

Rugalmas napirend biztosítása

A szabad játék elfogadása: az egyes gyerekek játékfejlődése, az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása

Derűs, nyugodt légkör biztosítása

A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához változatos eszköztár biztosítása.

A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése.

 

 

Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése

 

A személyközi kapcsolatok formáinak alakítása.

Az énkép – önismeret – önértékelés fejlesztése.

Értékek, normák kialakítása.

Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a dolgozók modell értékű bánásmódja során

A közösségi nevelés az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.

 

Az egyéni különbségek tiszteletben tartása

Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a képesség fejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján.

Minden pedagógustól és nem pedagógus kollégától elvárás a másság elfogadása, a tolerancia, és a segítőkészség.

Fejlődési napló vezetése – 3 havonta szülő tájékoztatása.

Tervezőmunkánál a gyermek fejlettségének figyelembe vétele.

 

Működési értékek

Működési feladat

 

Minőség iránti elkötelezettség

A PP minőségi megvalósítása

A nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás.

Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés.

Gyermek centrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek szeretete, tisztelete.

Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör

A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek változatossága.

Szakmai elhivatottság.

Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a gyermekek felé.

Értékorientáltság, pozitív beállítottság.

 

Együttműködési készség

A  kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása (kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése).

A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka (team munka) a közös célok megvalósításához.

A dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása.

Társadalmi részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség.

 

  1. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI

 

5.1.      Általános célkitűzés

 

Az óvoda, nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek óvodába lépésétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig, ill. az iskolai érettség eléréséig.

 

  • Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzés

 

  • A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakuljon:
    • az egészséges sokoldalú személyiség,
    • gyermekek környezettudatos szemlélete,
    • a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség.
  • A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek
  • A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek
  • A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén, az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek az iskolába való átmenet, zökkenő mentesebbé válik.

 

Óvodai nevelésünk koncepciója:

  • A gyermek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra, hagyományokra, ismeretekre épülő képességfejlesztés
  • Sikerorientált, kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájuk megoldásában aktívan közreműködő, sajátos megoldást kereső gyermekek nevelése
  • Olyan szeretetteljes légkör kialakítása, amely a gyermekek érdekeit, egyéni igényeit tartja szem előtt, jó közérzetet biztosít
  • Törekvés a gyermeki szabadság és az óvónők módszertani szabadságának biztosítására
  • Vegyes életkorú csoportokban történő szocializáció
  • Mindenki önmagához mért értékelése, fejlődés elősegítése

 

Hitvallásunk:

 

Nevelőmunkánk akkor eredményes, ha a gyermekek személyiségét megismerjük, elfogadjuk, érzelmi biztonságot teremtünk számukra. Egyéniségüket tiszteletben tartva törekszünk arra, hogy az új ismeretek befogadására nyitottak és felkészültek legyenek.

 

 

  • A fenntartó által engedélyezett további feladat-ellátási kötelezettségből adódó speciális célkitűzés

 

  • Fontos feladatunk , hogy óvodás gyermekeinket hozzászoktassuk a vízhez, ezáltal ennek veszélyeihez is. Ezért célul tűztük ki, hogy minden óvodás gyermekünknek (nagycsoportos korában) biztosítjuk az úszásoktatást , melynek megvalósításához a fenntartó anyagi kötelezettséget vállalt.

 

 

  1. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

 

Az óvodai nevelés feladata - az Alapprogramban deklarált - testi és lelki szükségletek kielégítése, ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása,

- az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása,

- az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

 

  • Az egészséges életmód alakítása

 

 6.1.1. Az egészséges életmód alakításának célja

 

  • A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során
    • formálódjon az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek,
    • fejlődjön testi, lelki képességeik.

 

6.1.2. Az óvodapedagógus feladatai

  • A gyermekek gondozása, a testi, lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése egészségük megóvása, ápolása
  • A testi fejlődés elősegítése
  • Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és betegségmegelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése
  • A gyermekek fejlődéséhez, és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, környezet megóvására irányuló szokások alakítása
  • Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához, elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása
  • A szokás –és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között
  • Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi, szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek fejlesztése ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése
  • A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése
  • A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése- különös tekintettel sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében- egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása
  • A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások)
  • Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése
  • Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával

 

6.1.3 Az egészséges életmód alakításának tartalma

 

Gondozás

A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfort érzetének biztosítása, a gyermeki szükségletek kielégítése: engedjük szabadon mozogni, szükség szerint WC-re menni, vizet inni, tisztálkodni a nap bármely szakaszában. A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődésének elősegítése céljából. Fontosnak tartjuk az óvónő és gyermek, a dajka - gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszonyt, a természetes testközelség meglétét, az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációját, bánásmódját. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszik lehetővé, alakítják a gyermekek énképét, segítik önállóvá válásukat. A tevékenységben a felnőtt- óvónő, dajka, szülő-a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodva ad segítséget, és tanítja, gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhatnak. A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt biztosítunk, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők tartalmának közvetítésére is. (Pl.: igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés).

Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi, szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék.

 

A testápolás, öltözködés, étkezés szokásrendszere

Az önálló testápolás, öltözködés, étkezés, szervezettségét az óvodába lépés első pillanatától igyekszünk biztosítani.

 

 3-4 éves korban:

Segítséggel, egyéni eltéréseknek megfelelően végezzék a maguk körül adódó testápolási, öltözködési étkezési önkiszolgáló teendőket.

 A segítségadás: folyamatos közös tevékenységet, szóbeli magyarázatot jelent.

 

4 - 5 éves korban:

Kis segítséggel egyéni eltérésüknek megfelelően végezzék maguk körül adódó testápolási, öltözködési étkezési önkiszolgáló teendőket.

A kis segítségadás: A tevékenység szóbeli magyarázattal történő bemutatását, az önállóság egyre erőteljesebb ösztönzését jelenti.

A szokás- normarendszer az önállósági foknak megfelelően új kultúr tartalmakkal bővül (pl. megbízatás)

 

5 – 7 éves korban: Önállóan végezzék (személyük körüli) a tisztálkodási, öltözködési, étkezési teendőket, szükség szerinti segítségadással. Az ügyesebbek  a kisebbeknek segíthetnek.

A szükség szerinti segítségadás: Folyamatos figyelemmel kísérést, elakadás esetén azonnali segítséget jelent.

A szokás- normarendszer kiteljesedik, az önállóság mértékének megfelelően bővül.

Testi nevelés elősegítése

A testi nevelés magába foglalja:

  • a gyermek természetes mozgásigényének, a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, testápolás, egészséges táplálkozás) kielégítését, valamint
  • a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, óvását, megőrzését

Mozgás

A gyermek természetes mozgásigény sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítjük ki. Ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetünkben naponta kapnak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, ezáltal a baleseteket is megelőzhetjük. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, mintát adva ezzel a szülőknek is. Évente többször (Mobilitási hét, Kihívás napja, biciklitúra) a szülőkkel közösen mozgásos programot, sportvetélkedőt, túrákat, kirándulásokat, kerékpározást szervezünk ( közben figyelünk a KRESZ alapjainak elsajátítására). Ugyanezt biztosítjuk az udvaron; a mozgásfejlesztő szerek biztonságos használatával, melyhez szükségletüknek megfelelően bármikor hozzájuthatnak. Tornatermünk és annak felszereltsége  alapvetően mindent biztosít.

A mozgást, finommotorikát fejlesztő játékoknak prioritást biztosítunk udvaron, csoportszobában, tornateremben. Olyan tevékenységeket szervezünk, ahol a különböző szem-kéz, szem-láb koordinációk fejlődnek. A szenzoros integráció hiányából következhetnek a

- a motoros lemaradás,

                                    - a szellemi beszűkülés,

- a szociális együttműködés zavarai.

Ezért az egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztést érvényre juttatjuk.

Programunkban speciális hatású játékos, prevenciós gyakorlatok testtartásjavító, lúdtalp – valamennyi óvónő által végezhető gyakorlatai a testnevelés foglalkozásokba szervesen beépülnek. 1 fő óvodapedagógus külön foglalkozást tart a nagycsoportosok részére,  prevenciót és korrekciót célzó mozgástevékenységet is szervezve.

Levegőzés, pihenés és alvás

A levegő: Az egészséges életmód fontos eleme. Az évszakoktól és az időjárástól függően a lehető legtöbb időt töltenek a gyermekek a szabadban .

A gyermek természetes joga a csendhez, a pihenéshez való jog, ezért különösen ügyelünk a nyugalom feltételeinek megteremtésére.

Pihenés és alvás feltételei: - tiszta levegő, kényelmes fekvőhely

                                              - nyugodt légkör,

                                              - az altatás hangulatához illő mese, halk relaxációs zene, ének.

Az egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével, a szükséges személyi tárgyi feltételek megteremtésével, a gyermekek számára az alternatív pihenési lehetőség biztosítunk.

 

Testápolás, személyi higiéné

A gyermek tisztaságigényének kialakítását biztosítja. Különös gonddal kell védenünk a gyermekek érzékszerveit. A bőrápolás, fogmosás, hajápolás, az orr tisztántartása és a WC használat kapcsán a gyermekek fokozott önállósággal vesznek részt. Törekszünk a család és óvoda gondozási szokásainak összehangolására, a családok szokásainak befolyásolására. A védőnővel kötött együttműködés keretében rendszeres tisztasági szűrővizsgálat történik, a szülők rendszeresen tájékoztatást kapnak a higiénés gondok megoldásáról. (pl. nyáron naptej használata)

Öltözködés

Az öltözködésnél, fontos a sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket rétegesen öltöztessék, a biztonságos, kényelmes cipő használatát mozgásos tevékenység közben elvárjuk.

Egészséges táplálkozás

Intézményünk saját konyhával rendelkezik - az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést biztosítunk, ennek megfelelően nem támogatjuk az egészségre ártalmas élelmiszereket. A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni.

A kulturált étkezés elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközrendszer és a tervszerűen átgondolt, kidolgozott szokás- normarendszer, az óvoda dolgozóinak modell értékű jelenléte. Az étkezések önkiszolgálásra épülnek, az önállóság fejlődésére, a biztonságos eszközfogásra gyakorol kedvező hatást. 6-7 éves korban az ebédnél a - közösségért - végzett munka örömének átélésére nyílik mód. A tápanyagszükséglet pótlását szolgálja a napi gyümölcsről, zöldségféléről való gondoskodás. A gyermek táplálkozási szokásait tiszteletben tartva ösztönözzük, de nem kényszerítjük az eddig ismeretlen ételek elfogadására, de az étrend megismertetésével, közvetve segítjük a családok korszerűbb táplálkozásának kialakítását.

Az egészséges étkezési szokások fejlesztésére a csoportokban szervezünk játékos alkalmat arra, hogy a gyermekekkel közösen egyszerűbb ételek elkészítését kipróbálhassák (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás).

A gyerekek figyelemmel kísérik a piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Minden érzékszervet megmozgató a tapasztalatszerzés során, mindezeket, versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve tesszük még vonzóbbá a gyermekek részére ezzel is erősítve az egészséges táplálkozást.

 

 

  1. d) Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálása

 

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, környezetéshez történő alkalmazkodást és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére.

A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában:

  • a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása,
  • a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása

 

A lelki- egészségre nevelés területei az óvodában: 

  • az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása
  • a hibás viselkedési módok kezelése (leszerelése),
  • a stressz hatások kompenzálása
  • a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértése és megoldása.
  • szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése,

A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi feladathoz, átszövik az óvodai tevékenységeket.

 

A bántalmazás, erőszak megelőzése

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent egészségi állapotára

Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás.

Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti.

Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság, amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (pl. gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)

Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása.

Alapvető feladataink a bántalmazás, erőszak megelőzésében:

  • közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, együttműködés a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében
  • a szülőkkel szoros kapcsolattartás során, felvilágosítás, a szakemberek segítségének felkínálása, a káros hatások ellensúlyozása
  • az agresszió minden formájának feloldása elítélése, befolyásolása (pl. a TV káros hatásai, mint a szülői fórumok témái)
  • közlekedési ismeretet adó játékos tevékenységek szervezése
  • veszélyhelyzetek elkerülését segítő különböző lehetőségek bemutatása, beépítése a mindennapokba (tűzoltóság, rendőrség felkérése)

 

A gyermekek egészségének védelme, edzése

A gondozási, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megvalósításával segítjük elő a gyermek egészségének megóvását. Ezen túlmenően nagy figyelmet fordítunk a higiénés szabályok betartására (környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerinti fertőtlenítése, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a helyiségekben minél több zöldnövény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia stb.).

Programunkban az egészségnevelés terén is a prevencióra fektetjük a fő hangsúlyt, azaz a betegségek megelőzésére.

A balesetek, megelőzését szolgálja, minden nevelési év kezdetén újra átismételjük az udvari tornaszobai és a csoportszobai eszközök biztonságos használatának szabályait.

  • az udvar játékainak átvizsgálása balesetvédelmi szempontból, (napi vezetése)
  • az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás
  • a gyermek által használt eszközök biztonságos elhelyezése.

Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon, nyomon követhető a gyermek különös betegsége, illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük.

A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve történik.

Éves rendszerességgel kerül sor a védőnői, orvosi szűrésekre, vizsgálatokra (mindenre kiterjedően: tartás, látás, hallás stb.). fogorvosi vizsgálat

A gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel, kísérésével elsőrendű feladatunk a gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, amely magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Fontos továbbá, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia).

A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Figyelmet fordítunk minden évszakban a szabadlevegőn való tartózkodásra, a vizes edzésre és a nap káros hatásainak kiküszöbölésére (napernyők, árnyas helyek, forgótárcsás medencében vizes játékok, naptej használata)

A fentiek, megvalósítása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre.

Egészséges környezet biztosítása

Helyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve a környezet alakítását, szépítését tudatosan megtervezve (Környezetvédelmi napok) igyekszünk olyan optimális tárgyi környezetet, színharmóniát kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Kitűnő adottságú udvarunk – tér, talaj –gumitégla alkalmas a természetes mozgás játékos gyakorlására.

Az udvar esztétikai szépségét adja:   - a virágoskert, - bokrok, fák, cserjék, és a zöld pázsit

A zöldövezetbe illő természetes anyagból készült kombinált famászókáink a különböző típusú mozgáselemek kipróbálásához, gyakorlásához nyújtanak lehetőséget,mozgáskorlátozottak számára is biztosítva van játéklehetőség.

A medence a vizes edzés jó feltételét adja.

A többfunkciós csoportszobák berendezése, felszerelése színharmóniája a gyermekek otthonosságát, jó közérzetének biztosítását szolgálják.

Környezetvédelmi tapasztalat biztosítása

Az élethez szükséges elemek – föld, víz, levegő – megfigyeltetése, megismerése szellőztetés, séta, kirándulás, kísérletek alkalmával (jó és rossz, tiszta-szennyezett levegő). Rendszeresen részt veszünk szelektív hulladékgyűjtésben, civil szervezetek által kezdeményezett programokon, a hulladékok újrahasznosítására szervezünk különböző tevékenységeket.

 

6.1.4. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket.
  • Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják.
  • Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják.
  • Készségszinten használják az evőeszközöket (kanalat, kést, villát).
  • Igénylik az asztal esztétikus rendjét.
  • A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek)
  • Önállóan öltöznek, ruháikat ki – begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.
  • Ruháikat védik a szennyeződéstől, a gyűrődéstől, és a megfelelő helyre, teszik (zsákba illetve székre /pihenéskor/)
  • Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára
  • Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik
  • Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit
  • Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat.
  • A teljes körű egészségfejlesztés kialakítása, a prevenciós programok hatására a gyermekek egészségi állapota kedvezően alakul

 

6.2.      Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése

 

6.2.1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés célja:

 

  • Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkörben, a családi nevelést kiegészítve
  • alakuljanak a gyermekek társas szükségletei,
    • gazdagodjanak az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmei,
    • fejlődjön a közösséghez és különbözőségek elfogadásához való pozitív viszonya.

 

6.2.2. Az óvodapedagógus feladatai:

  • Az újonnan érkező gyermek közösségbe történő befogadásának segítése
  • A befogadástól az óvodáskor végéig barátságos, családias környezet biztosítása, a gyermekek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése,
  • Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a dolgozók modell értékű bánásmódja során
  • A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás – normarendszer kialakítása.
  • A közösségi nevelés az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.
  • Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek-gyermek, gyermek–óvodapedagógus, gyermek–dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez.
  • A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása.
  • A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése.
  • A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása.
  • A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodáztatása és rendszeres óvodába járásának segítése nyitott programokkal, valamint a családokkal történő közös programok megvalósításával.
  • A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában.

 

 

6.2.3. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma

 

 A befogadás rendszere

A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, pozitív, elfogadó attitűd, az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából.

A befogadás kapcsán főbb tennivalóink:

  • Anyás, apás befogadás, fokozatos időcsökkentéssel. Az együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermek napirendjét, szokásait. (A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat, fokozó eszközeiket magukkal hozhatják a kezdeti időben).
  • A befogadásban egyidejűleg mindkét óvónő és a dajka is részt vesz. Kiemelt feladatot kap a befogadásban az új munkakörben foglalkoztatott pedagógiai asszisztens is. Az együttjátszás mellett megismerkednek a gyermekek a csoportszobában és az udvaron elhelyezett játékokkal, leendő csoporttársaikkal. Az óvónők a szülőknek, gyermekeknek az életkori elvárásnak megfelelően közvetítik és közösen gyakoroltatják a tevékenységeket. A tevékenységek megerősítése sok-sok érzelmi átéléssel játékosan történik, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, egyéni szokásait.
  • A befogadást és a gyermekek eddigi életének történéseit segíti megismerni az anamnézis lap. Az ebből származó információ az alapja a későbbi egyéni fejlődést követő dokumentációnak.

 

Szokás-normarendszer

Az ésszerű kereteket adó szokás-normarendszer, a biztonságérzetet, nyugalmat jelent a gyermekek számára, kialakításában fontos az egyező nevelői hatás megteremtése, a két óvodapedagógus és dajka közötti összhang.

Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani.

A szokás-normarendszer napirend-követő. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek:

  • a gondozás és egészséges életmód, teljes körű egészségfejlesztés
  • közösségi nevelés, társas kapcsolatok
  • a játék, mozgás;
  • a tanulás területén
  • normaként jelennek meg az óvodai életben. Rögzítjük a sikerkritériumokat, valamint a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozás feladatait, amely meghatározása felelősségteljes gyermekismeretet követel
  • a tevékenységek segítik a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat) fejlődését, teret adva a gyermeki önkifejezésnek, önérvényesítésnek
  • a játékos tevékenység és a szülőkkel való kapcsolat során a nemi sztereotípiák erősítésének kerülése, nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontásának elősegítése is feladatunk.

 

Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése

 

Az óvodában igyekszünk minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek és hagyományok kialakítására. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés távlatot jelenthet a gyermek számára.

A közösségi nevelés szempontjából kiemelt jelentőségűek:

  • a közös ünnepek és hagyományok ápolása,
  • a szűkebb és tágabb környezethez, a szülőföldhöz való kötődés alakítása,
  • közös programok a szülőkkel (Apák napja, anyák napja, karácsony, farsang, mobilitási hét, kihívás napja, kirándulások, túrák, munkadélutánok, gyűjtő munkában való részvétel, stb.).

 

A népi hagyományokra épülő ünnepi szokások megismerése, megőrzése, valamint szűkebb és tágabb környezetünkhöz való pozitív viszony kialakítása által erősödik a társakhoz fűződő viszony, a szülőkhöz, felnőttekhez, az ismert környezethez, tájhoz, természethez való érzelmi kötődés, a hazaszeretet. Erősödik identitástudatuk, pozitív irányba terelődik az erkölcsi tulajdonságok alakulása.  Az ünnepek kapcsán a közösen feldíszített csoportszobák, az ünneplőbe öltözött gyermekek, felnőttek látványa, a közös verselés, mozgás mind– mind az esztétikai érzelmek és a közösségi élet alakításának eszközei.

 

 

Intézmény és csoport szintű hagyományos ünnepeink

HAGYOMÁNYOS

ÜNNEPEINK

TEVÉKENYSÉG

TARTALOM

SZERVEZETI

FORMA

MIKULÁS

-     Dalok, versek, dramatikus játékok

-     Cipő-csizmapucolás

-     Közös Mikulásvárás  

-     Titokba hozza az ajándékot

 

-       Csoportonkénti megemlékezés

-       Közös óvónői bábozással

 

 

KARÁCSONY

-     Adventi előkészületek

-     Közös ünnep a szülőkkel

-     Gyertya gyújtás

-     Karácsonyi népszokások

-     Lucázás

-     Nyugdíjasok  köszöntése

-     Karácsonyi projektek megvalósítása

-     „Mindenki Karácsonya” rövid műsor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

dolgozói karácsony

-       Csoportonkénti megemlékezés

-       Egymás csoportjának meglátogatása

-       Iskolával együttműködve Betlehemezés

-  egész csoport részvételével

-  Nagycsoportos fiúk részvételével

-  A szülők részvételével

- városi szintű ünnepség

-  Iskolával együttműködve 

-óvoda dolgozói

 

FARSANG

-    Farsangi mulatság délelőtt

    

 

-          „Farsang délután, Zsákbamacska, játékos feladatok

-          Kiszebáb égetés

 

 

-   Csoportonkénti előkészület, díszítés, már 1 hónappal előtte

-   Óvodai szintű közös mulatság

 

-   A szülők részvételével

 

 

-    Utcán mindegyik csoport

MÁRCIUS 15. OKTÓBER23.

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA 06.04.

-    Képek, jelképek készítése, gyűjtése (zászló, kokárda, huszár)

-    Közös ünneplés a kopjafánál

-       Mindegyik csoport kisétál és elhelyezi az emlékműnél

-       A szülők részvételével du. a városi rendezvényen

 

HÚSVÉT

-        Népi játékok, hagyományok felelevenítése

-       Tojásfestés, tojásgurítás

-       Locsolóversek

-       Húsvéti népszokások

- Csoportonkénti megemlékezés

 

 

-       Mindegyik csoport részvételével

 

MÁJUS 1.

-       Májusfa díszítése

-       Közös énekes-mozgásos játék a fa körül

 

- Óvodai szintű közös ünneplés

 

 

 

APÁK-ANYÁK NAPJA

-       Ajándék készítése

-       Szülőkkel közös ünneplés

- Csoportonkénti műsor az udvaron Apák- Anyák napi kerti parti együtt a családokkal, felajánlások: egyéni és Civil szervezetek, cégek

ÉVZÁRÓ

 

-       Tarisznyaátadás

       „Búcsúznak a kisebbek az iskolába menőktől”

-       Zenés- mozgásos-táncos játékok, versek

-       Multikulturális dalok, versek

-   Az egész  csoport közreműködésével

-   Szülők részvételével

GYERMEKNAP

-       Óvodai kirándulás: Állatkert, Kalandpark, busszal

-          Minden gyermek dolgozó részvételével

 

SZÜLETÉSNAP

 

-          „ Mi így szoktuk.

Csoportokban kialakított szokások szerint , Ajándék az ünnepelteknek

-          Csoportonkénti megemlékezés

VENDÉGVÁRÓ NAPOK, HAGYOMÁNYOS PROGRAMOK

-          Óvodai és civil szervezetekkel szervezett programokkal: Mobilitási hét09.16-22,Kihívás napja05.04.hét, Állatok –Víz –Föld – Madarak fák napja, Környezetvédelmi világnap,Gergely járás , Márton nap

-          Iskolások visszalátogatása óvodánkba

-          Óvoda és a szülők Civilszervezetek részvételével

 

 

 

- Iskolával együttműködve

 

Közösségi és erkölcsi nevelés során a társas kapcsolatok alakulásának segítése a gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek viszonylatban.

Nevelőmunkánk a gyermek-gyermek viszonylatban egymás megismerésére, a toleranciára, a különbözőségek megismerésére, elfogadására és tiszteletére irányul.

A társas kapcsolatok alakulásának felmérése és állandó változásának figyelemmel kísérése ( évente 2x) segíti a gyermek-gyermek viszony megismerését, és ezzel a társas kapcsolatok kialakításának célzott, tevékenységen keresztül történő segítését.

A gyermek személyiségfejlődésének alakulásában modell értékű az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek közötti kommunikáció, bánásmód, viselkedés.

Társas együttműködés közben tanulják meg a gyermekek az egymás felé fordulást, egymás segítését valamint a közösség alapvető normáit. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához, önkifejező törekvéseihez, önérvényesítéséhez.

 A gyermeki kapcsolatok (gyermek-gyermek, gyermek-dajka, gyermek óvodapedagógus,gyermek és az óvodában dolgozók) együttműködése során válik természetessé, hogy minden gyermek, különbözőségeivel is elfogadható és szerethető.

A felnőtt-gyermek kapcsolatában: a felnőtthöz fűződő viszony nyújtja az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely a jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet teszi lehetővé. A kommunikatív jelek megértésével, a mindenki számára azonosan értelmezett szokás-és normarendszer kívánalmaival a feltétel nélküli szeretet fokozatai, a gyermekek számára egyértelművé válnak.

 Az udvarias magatartás formáinak elsajátítása által a gyermekek képessé válnak a társak ellentétes véleményének elfogadására, alakul a szülők, felnőttek iránti figyelmesség, tisztelet.

 

 

6.2.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • Érzelmileg kötődjenek óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez.
  • Igényükké váljon a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés.
  • Segítsenek egymásnak, együtt érezzenek a közösség tagjaival.
  • Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek legyenek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére
  • A gyermekek igényévé váljék a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása.
  • A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján fejezzék be
  • A közösségért szívesen dolgozzanak, bízzanak önmaguk képességeiben.
  • Igyekezzenek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek legyenek megegyezésre jutni.
  • A csoport „Illemtárában „meghatározott udvariassági szokásokat igyekezzenek betartani (köszönés, figyelmesség, előzékenység, vendég köszöntése, kérés, megköszönés módja).
  • Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötödés alapja.
  • Szociálisan éretté váljanak az iskolába lépésre.

 

6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 

Az értelmi nevelés a tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával.

A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, akinek a társas reakcióiból a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése valósul meg.  Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, beszélgetés, meghallgatás) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa kommunikációs ismereteiket (pl. Érzelmeket kifejező gesztusaikat, arckifejezések, testtartások).

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása –a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A gyermek beszéd – kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös vagy hátrányosas helyzetet teremt a gyermekek számára a közösségben. Az anyanyelvi nevelést segíti az óvodánkba Szakszolgálat által biztosított óraadóként dolgozó logopédus és  saját fejlesztő óvodapedagógusunk. Az SNI-s gyermekek fejlesztéséhez szerződéses szakembereket biztosítunk.

 

6.3.1.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja:

 

  • Az anyanyelv megbecsülésén és szeretetén keresztül alakítjuk
    • a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs készségét,
    • beszédészleléssel a beszédhangok felismerését, kapcsolását,
    • beszédmegértéssel a szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének tartalmának megértését,
    • fejlődjenek értelmi (kognitív) képességeik.

 

6.3.2. Az óvodapedagógus feladatai

 

A gyermek egyéni kíváncsiságára, érdeklődésére építve

  • A kommunikáció, különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával.
  • Tevékenységekben az anyanyelv gazdagságának, multikulturális elemeinek megismertetése, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése, használatának gyakorlása.
  • A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása
  • A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, játékos cselekedtetés során, kommunikációs helyzetben az ok-okozati összefüggések felismertetése, környezettudatos magatartás megalapozása.
  • A kognitív képességek fejlesztése az egyre pontosabb, valósághű észlelés, a figyelem, a képzelet, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotóképesség fejlesztése és az alakuló fogalmi gondolkodás fejlesztésével, az iskolai beilleszkedéshez szükséges értelmi érettség kialakítása.
  • Valamennyi értelmi képesség fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését biztosító ösztönző környezet biztosítása.
  • Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd.
  •  A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.

A nyelvi elmaradások korrigálásának gyakorlata:

 logopédiai terápia

 beszédfejlesztő-program alkalmazása

Napi anyanyelvi játékok gyakorlása

Alapvető pedagógiai elvünk

Az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztés, különös tekintettel a nyelvileg hátrányos helyzetű gyermek esetében.

 

 

6.3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés  tartalma

Napi gyakorlatunkban az anyanyelvi játékok egyéni és mikro csoportos szervezésére – alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz – külön időt biztosítunk. Nálunk a mese – vers elmaradhatatlan a mindennapokba.

A nyelvi játékok, gyakorlatok legfőbb ismérve, hogy játékos keretben végezzük, örömmel és sok-sok ötlettel fűszerezett csoportos játék keretében., Lehetőséget teremtünk, a hangzók helyes ejtésére,melyhez  logopédus segítségét  is  igénybe vesszük .  Az anyanyelvi játékokhoz, központi és saját készítésű eszközöket használunk.

6.3.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

  • Beszédük érthető, kifejező, összefüggő, a különféle élethelyzetekben használják az elvont kifejezéseket
  • Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat
  • Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelés, képesek vizuális, auditív differenciálásra
  • Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni.
  • Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.
  • Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik
  • Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és kreativitás a jellemző.
  • Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel.
  • A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.
  • Tudnak szemkontaktust teremteni és tartani.

 

  1. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

7.1.  A sajátos nevelési igényű gyermek

7.2.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek

7.3. A kiemelten tehetséges gyermek

7.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

7.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.  

 A fenntartói döntés, alapján óvodánk fogad sajátos nevelési igényű gyermeket, akik integrált nevelésben részesülnek. Egyes szakembereket helyileg biztosítunk ( logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus).  A speciális fejlesztéshez  a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező szakember segítségét vesszük igénybe,  akikkel szerződést kötünk. A szülőnek kell gondoskodni, hogy gyermeke részt tudjon venni a foglalkozáson, az óvoda  finanszírozza azt.                                                                                                                       

 

 

Cél:

 Harmonikus, nyugodt óvodai környezetben

  • Biztosított a gyermekek integrált nevelése, esélyegyenlősége
  • Javul a gyermekek életminősége, a társadalmi beilleszkedése
  • Csökkennek a fogyatékosságból adódó hátrányok
  • Természetessé válik a gyermekek közötti különbözőség elfogadása

 

Általános feladatok:

  • A napi tevékenységekbe a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását segítik elő
  • Az egyéni fogyatékosságból fakadó, hiányzó-vagy sérült funkció helyreállítása, új funkció kialakítása
  • Az ép funkciók bevonása, a hiányzók pótlása érdekében, a különböző funkciók egyensúlyának kialakítása
  • Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
  • A fejlesztés céljait, minden esetben a gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslatára kell építeni

 

Feladatok

Integrált nevelésből adódó pedagógiai feltételek biztosítása:

  • Egyéni szükségletekhez igazodóan, speciális segédeszközök használatára, elfogadására, következetes használatára, megóvására nevelés
  • Kompenzációs lehetőségek körének bővítése, a nem-vagy kevéssé sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlesztése
  • Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése.
  • Rugalmas szervezeti keretek kialakítása, az egyéni foglalkoztatás megvalósításához
  • Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők, tájékoztatása a sajátos nevelési szükségletről a gyermekek befogadásához
  • A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal

 

Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése.                                                                         

Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat:

  • A gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával
  • Fejlesztés a szülő aktív bevonásával
  • Megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását
  • Megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget

 

7.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek

 

Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult.

 A fejlesztő foglalkoztatás az óvodai nevelés keretében valósul meg, a szakértői vélemény alapján egyéni, mikro csoportos foglalkoztatás keretében, Nevelési Tanácsadó véleményét kikérve.

A fejlesztő foglalkozások szervezésének szempontjai:

  • Egyéni vagy mikrocsoportos foglalkoztatás keretében a gyermekek képességének, motiváltságának ismeretében
  • Játékos, kreatív, kerülve az iskolai helyzeteket, nyugodt, ingerszegény környezetben
  • A foglalkozások időpontja és helye tekintetében rendszeres

A fejlesztésben minden óvodapedagógus részt vesz, és a fejlesztőpedagógus  

7.3. A kiemelten tehetséges gyermek

Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikro csoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében, melynek fontos színterei, a játék tevékenység, a bábjáték, ábrázoló tevékenység. A tehetséggondozás során a tehetségígéreteket fejlesztjük a differenciálás eszközrendszerével .

Alapelveink:

  • A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése
  • A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területének erősítése
  • Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése

Célunk

A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex fejlesztése az óvodai programok keretében.

Feladataink

  • A tehetséges gyermek felismerése
  • Sokféle tevékenységkínálat biztosításával, a gyermekek érdeklődési körének megismerése
  • Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés
  • A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése
  • Elfogadó és támogató környezet kialakítása
  • A szülők folyamatos tájékoztatása, megnyerése a közös célok hatékony elérése érdekében

A tehetséggondozás tartalma

A „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex fejlesztésére irányul.

„Mikrofoglalkozások” vezetése, mely a „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére, épít speciális többlet nyújtásával a gyermekek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően.  A többségen belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztésének segítése.

A tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való kapcsolódás segíti. A tehetségfejlesztő jó gyakorlat kialakítása:   Mozgás  - Vizuális –Anyanyelvi – Gondolkodás - nevelés, fejlesztés

Mérések

  • A mérések alapjául a megfigyelési szempontjainkat vesszük figyelembe, folyamatos a visszacsatolás és az értékelés
  • A gyermekekről portfólió készül, mely tartalmazza a gyermekek alkotásait, az óvodapedagógusok által leírt folyamatos megfigyeléseket, tapasztalatokat.

 

7.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

  • Képesekké váljanak társaikkal való együttműködésre, közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe. (szociálisan alkalmassá válnak az iskolai életre)
  • Képessekké válnak igényeik, szükségleteik közvetítésére, megértetésére.
  • Képessé váljanak nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli kommunikációra.
  • Saját személyükkel kapcsolatos munkákat önállóan végeznek
  • Kialakul a vizuális jelek felismerése
  • Képesekké válnak a környezetükben állandó, adaptív viselkedésre és indulataik szabályozására
  • Kompenzációs technikákat elsajátítanak
  • Figyelem összpontosításra képessekké válnak
  • A tehetséggondozás során alakul a gyermekek önkifejező-képessége, koordinációs képessége, alkotásaikban érvényesül a kreativitás és az alkotás öröme

 

  1. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK EGYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

 

A gyermekeink szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét.

Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja.

 

8.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek célja

 

A hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek érdekében tett intézkedésekkel,  gyermekközpontúsággal, családorientált szemlélettel, az együttműködések elősegítésével az  esélyteremtés növelése, valamint a gyermekek komplex személyiségfejlődésében bekövetkezett pozitív változások elősegítése.

 

8.2. Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Anyagi támogatás lehetőségeinek felkutatása, szociális juttatásokról felvilágosítás
  • A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása
  • Család megismerése - gyermek helyzete a családban
  • A szülőkkel - a  gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése, megoldáshoz szakember segítés kérése

            Szülőkkel közös programok (pl. Mobilitási hét ,Apák – Anyák napja , stb....

 

Anyagi támogatás lehetősége

 

  • étkezési hozzájárulás biztosítása
  • ruhagyűjtés lehetőségének megteremtése
  • Alapítvány útján támogatások

 

 

 

 

  1. A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

 

A gyermekvédelmi feladatok ellátására nagy hangsúlyt helyezünk, a gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladata.  A gyermekvédelmi feladatok koordinálását megbízott óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős látja el, közvetlen kapcsolatot tartva a gyermekvédelmi feladatokért felelős óvodavezetővel.

Az óvónők évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, melyről az óvodavezetőt  és a megbízott gyermekvédelmi felelőst  tájékoztatják, az írásos anyagot megküldik a helyi Önkormányzat Jegyzőjének és a Gyerekjóléti Szolgálatnak

Az általános elvárások közül - a tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő attitűd, szeretetteljesség, következtetés – kiemelten fontos. Az óvodapedagógus  a nevelő-fejlesztő munkája során mindig figyelembe kell hogy vegye a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből történő felzárkóztatásában. Biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

Alapelv:

  • Az óvoda összes dolgozójának munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése, ellátása a törvényi előírások betartása.
  • Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és a családja világnézetét, értékrendjét. Nem kényszerítheti rá senkire, és az óvodában vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során. A gyermekek sajátságos szükségleteit, problémáit egyénre szabott nevelési, oktatási programmal elégítjük ki, differenciálás sokszínű alkalmazása.
  • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségre káros szerek ellen védelemben részesüljön.
  • Fontos ebben a munkában a prevenció, a problémák feltárása és lehetőségek szerinti megszüntetése.
  • A családok tiszteletben tartása a családi nevelés erősítése a rászorultak körében.
  • Az egyenlő hozzáférés elve az esélyegyenlőtelenségek csökkentése érdekében .

 

9.1. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja

  • Érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, a védelem
    • a testi, értelmi, érzelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól.
  • Megvalósul a hátránykompenzálással az esélyegyenlőség,
    • az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

 

 

 

9.2. Az óvodapedagógus feladatai

A gyermekek körülményeinek figyelemmel kísérése, a fejlődés nyomon követése, a gyermekvédelmi munka, valamennyi óvónő feladata.

  • A gyermekvédelmi esetek kiszűrése
  • A szükséges nyilvántartások vezetése
  • Kapcsolattartás, együttműködés, az óvodán kívüli, Gyermekjóléti Szolgálattal, Egészségügyi szervekkel
  • Prevenció és korrekció, tehetséggondozás a pedagógiai munkában.
  • Integráció a pedagógiai gyakorlatban
  • A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében
  • Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
  • A családi nevelés kiegészítése, kompenzálása a gyermekek hátrányainak, esélykülönbségeinek csökkentése.

 

A megelőzés feladatai

  • A gyermeki és szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában.
  • Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és folyamatos itt tartózkodását.
  • A be óvodázás segítése A gyermek sajátos nevelési igényének, hátrányának megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása.
  • Egészségügyi szűrővizsgálat biztosítása.
  • Együttműködés gyermekvédelmi társszervekkel.

 

A feltárás feladatai

  • A gyermekek és családjuk sokoldalú megismerése (dokumentumok, nyilatkozatok begyűjtése) komplex állapotfelmérés
  • A gyermekek veszélyeztetettségének és hátrányos helyzetének megkülönböztetése – a gyermek és környezetének aktuális állapotának figyelembe vételével. Az adatváltozások nyomon követése
  • Sokrétű egészségügyi szűrővizsgálatok, ill. szükség esetén szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése. A fejlődés nyomon követése.
  • Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás, közös programok. A gyermekek óvodai beíratásának támogatása.

 

A megszüntetés feladatai

  • Hatékony egyéni felzárkóztató munkával az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése.
  • Óvodán belül gyermekvédelmi felelős kijelőlése a segítség lehetőségeinek közös felkutatása.
  • A sajátos nevelési igényű kisgyermek másságát elfogadó környezet kialakítása. (befogadó intézményi légkör, gyermekközösség, szülők közössége)
  • A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, kiemelkedő képességének felismerése, és gondozása.
  • Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése (adomány-gyűjtés)
  • Az esélyteremtést támogató lépések szolgáltatások folyamatos figyelemmel kísérése (a nevelésben, a gyermekek mérésében)
  • Az óvodában való tartózkodást segítő tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (jelzőrendszer működése, partnerségi kapcsolatok, egészségügyi szolgáltatások, szociális segítségnyújtás lehetőségei)
  • Az igazolatlan hiányzások minimalizálása (a napi nyilvántartásban az igazolások nyomon követése
  • Fogadóórák, egyéni beszélgetések, családlátogatások alkalmainak gyarapítása, a meggyőzés módszerének alkalmazása
  • Szoros kapcsolat kialakítása a segítséget kérő családokkal

 

9.3. Az együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervekkel

 

9.3.1. Együttműködés a Gyermekjóléti Családsegítő szolgálattal

  • A családok szociokulturális hátterének megismerését követően a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítése (pl. szülői értekezleten)
  • Szükség esetén esetjelzés
  • Eseti támogatás közvetítése
  • Adományokra szorulók jelzése

9.3.2. Együttműködés a védőnővel

  • A gyermekek óvodai beíratásának támogatása
  • A gyermekek egészségügyi, tisztasági szűrése
  • Gyermekorvosi-szakorvosi vizsgálat kezdeményezése

 

9.3.3. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal

Szakmai szolgáltatások:

  • Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében szak-pedagógiai segítség kérése

  • Nevelési tanácsadás

Tartalma:

  • A vizsgálat kérése
  • Értesítés kérése a vizsgálat időpontjáról (a vizsgálaton való részvétel segítése)
  • A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felé közvetlen utalás,
  • Logopédiai ellátás:

 

 

9.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • A gyermekek én-képe önértékelése, lelki egészsége nem mutat komoly sérülést.
  • A gyermekek teherbíró, küzdőképességük fejlődik, alkalmassá válnak, hogy megfelelő harmóniában éljenek önmagukkal és környezetükkel.
  • A gyermekek képessé válnak a csoportban való alkalmazkodásra, kialakul a kompetencia érzése.
  • A gyermekek képessé válnak veszélyhelyzetek elkerülésére, felismerésére.
  • A gyermekek teljesítménye a valós képességeiket tükrözik.
  • Csökkennek az indulási hátrányokból és fogyatékosságból adódó különbségek.

 

  1. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

Az alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a kezdeményező szerepet.

A nyitottság mindenekelőtt lehetőségek megteremtése a szülők fogadására, az óvoda-család jó kapcsolatában nyilvánul meg. Intézményünk kiemelt feladata a szülőkkel való együttműködés folyamatos fenntartása!

10.1. A szülő, a gyermek a pedagógus együttműködésének célja

A személyiségi és a szülői jogok tiszteletben tartásával

  • erősítjük a jó partneri viszonyt,
  • elismerjük a befogadó nevelésben a család elsődlegességét,
  • kapcsolatunkat áthatja a kölcsönös tisztelet, felelősség, bizalom és az elfogadó toleráns magatartás.

 

10.2. Az óvodapedagógus feladatai

  • A családban és az óvodában folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése a különbözőség elfogadásának közvetítése.
  • Pedagógiai elveinkkel megegyező szülői kérések, javaslatok figyelembevétele, megvalósítása
  • A családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrány csökkentése érdekében a szülőkhöz való közelítés oly módon, hogy abból egyértelműen a segítőkészség és az együttműködés szándéka tükröződjön.
  • A szülők környezettudatos magatartásának befolyásolása, szokás- normarendszer ismeretében
  • A gyermekek fejlődéséről nyújtott folyamatos és hiteles tájékoztatás, modell értékű nyílt kommunikáció során, a gyermekek iskolai beilleszkedésének közvetett segítése.
  • A családok kultúrájának megismerése, az óvoda értékrendjének közvetítése
  • A szociális érzékenység tudatos fejlesztése

Az együttműködés alapelvei

  • A nevelésben a család elsődlegességének elismerése, tisztelet a szülő iránt.
  • A család szokás-norma rendszerének megismerése, elfogadása.
  • A gyermek fejlődéséről folyamatos, hiteles tájékoztatás.
  • Pedagógiai elvünkkel egyező szülői kérések, javaslatok figyelembevétele, megvalósítása, eredményességének figyelemmel követése
  • A családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrány, kötelességszerű csökkentése.
  • A gyermek fejlettségének és a fejlődés egész családot érintő rizikó faktorainak mérlegelése, az erősségekre építés elve alapján

 

10.3. Az együttműködés tartalma

  • Családlátogatás célja: Megismerni a gyermekek közvetlen környezetét. A csoportról pozitív kép kialakítása, mely meghatározza a gyermek későbbi közösségi életét, személyiségének alakulását, formálódását
  • Szülői értekezleteken az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Sor kerül a szülő véleményének, javaslatának meghallgatására és figyelembevételére (tervezett idő: nevelési év elején, félévkor, év végén). Alkalmankénti rétegszülői értekezlet,
  • Fogadóóra: ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, amelyek a gyermek fejlődésével, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak (tervezett idő: kéthavonta, nagycsoportban a tárgyév február 1-ig, háromhavonta a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél)
  • Egyéni beszélgetések: gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, befolyásolása a család erőforrásainak feltárása.
  • Ünnepek: a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, (teljesítőképességéről,) aktivitásáról egyúttal módjuk van társakkal való összehasonlításukra is (tervezett idő: közös ünnepek).
  • Közös programok: lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, normáinak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére (leendő óvodások fogadása, farsang, gyermeknap, kirándulás, munka délutánok, turák, stb..)
  • Napi kapcsolattartásra az óvodai napirend zavarása nélkül van lehetőség az óvodába érkezéskor, az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen gyermekével kapcsolatos eseményről, fejlődésről – egy – két mondat erejéig

 

10.4.Kapcsolattartás lehetősége

Formája

Tartalma

Résztvevők

Beiratkozás

 

Nyílt hét

„Óvoda nyitogató”

- személyes kapcsolat felvétel

- személyi adatok rögzítése

- az óvoda bemutatása

- betekintés a csoportok szervezett tevékenységeibe

 

-          Óvodavezető

-          szülő

-          gyermek

-          csoportos óvónők

Családlátogatás

Ahol szükséges

 

 

Visszatérő családlátogatás

 

- anamnézis felvétel

 - a gyermekek életkörülményeinek megismerése,

 

 

felmerülő problémák megbeszélése

 

-          óvodapedagógus

-          család

-          -gyermekvédelmi felelős

Óvodakezdés

 

Ismerkedő napok

 

- Anyás , Apás beszoktatás

 

-          a bizalom kiépítése

-          motiváció kialakítása a tevékenységek iránt

-          óvodapedagógus

-          gyermek

-          szülő

Szülői értekezlet

Ismerkedő szülői értekezlet az új szülők részére, határozat átvétele után június végéig

Éves szokásos szülői értekezlet

 

Réteg szülői értekezlet

 

 az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése: Házirend

- ismerkedés a helyi programmal

- a csoport életének ismertetése, szokások, ünnepek, rendezvények, szokások ismertetése

 

 

 

- azonos témában érintett szülők részvételével

-           óvodavezető, óvodapedagógus

-          szülő

Szülők fóruma

- nevelési nehézségek megoldására szakember bevonásával

-          óvodapedagógus

-          szülő

-          előadó

Vendégváró - nap

- betekintés az óvoda ünnepeibe, hétköznapjaiba

-           óvodavezető

-           óvodapedagógus

-          gyermek

-          szülő

Fogadóóra

 

 

Háromhavonta történő fogadó óra

-          szülő - óvónő személyes hangvételű egyéni problémák megbeszélése

 

-           gyermekek fejlődéséről tájékoztatás

-          óvodapedagógus

-          - szülő

Munkadélután

- játékeszközök, dramatikus kellékek, dekorációk készítése

- kellemes hangulatú beszélgetések,

- kapcsolat – bizalom kiépítése

-          óvodapedagógus

-          szülő

Karácsony

 

- közös készülődések, vendégvárás, ünnepvárás

- érzelmi kapcsolat mélyítése,

- gyertyagyújtás, hagyományápolás

- sütemények készítése (mézes kalács, sült alma)

 

-          gyermek

-          óvodapedagógus

-          szülő

Farsang

 

 

-          vidám hangulatú együttlét, közösség formálás, hagyományápolás, közös    játék

 

- Maszkok, maskarák készítése

-          gyermek

-          óvodapedagógus

-          szülő

Anyák napja,

Apák napja

Meghitt, közös együttlét, műsor, ajándékkészítés,

Kerti parti a családdal

-          gyermek

-          óvodapedagógus

-          szülő

Gyermeknap, Sport- rendezvények

Közös kirándulás az óvoda felnőtt és gyermek közössége. A családok egészséges életmódra nevelése, közös élmények, az óvodai kötődés erősítése

-          gyermek

-          óvodapedagógus

-          szülő

Szabadidős programok

Kirándulás, könyvterjesztés, színházlátogatás, kiállítás, közös játékélmény, környezetvédelmi napok, úszás,stb…

-          óvodapedagógus

-          szülő

-          gyermek

Kérdőívek

Véleményláda

Hirdetőtábla                             

- elégedettségvizsgálat /szülőértekezlet, fórum, rendezvény/

-          óvodapedagógus

-          szülő

 

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. Nem vállaljuk át a családi nevelés feladatainak megoldását, de hozzájárulunk a családi nevelés, okozta hátrányok, fejlődésben történő lemaradások kompenzálását. Szükség szerint felhívjuk a szülők figyelmét saját jogaikra, kötelességeikre. )

 Évről évre megrendezzük a szülők aktív közreműködésével az óvoda hagyományos ünnepeit (karácsony, farsang, apák - napja anyák-napja, évzáró, gyermeknap,stb..).     

 

A program előkészítés időszakában kérdőíven keresztül ismertük meg – az óvodai szolgáltatás igénybevevőinek – a szülők véleményét, javaslatát, szükségletét. Az értékelés kapcsán örömmel összegeztük a szülők jó minősítését, elismerését. Megfogalmazták javaslataikat, melyeket természetszerűen figyelembe veszünk.

 

 

 

  1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

 

 Az egészség-és környezeti nevelés nagy jelentőséggel bír a kisgyermekek  személyiségfejlesztésben..

Az egészség- és környezeti nevelés áthatja az óvodai életünk egészét:

  • Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés kialakításában valamennyi pedagógusnak és a pedagógia munkát segítő dolgozónak kiemelt a felelőssége és a kötelessége
  • Az egészségnevelési és környezeti nevelés tevékenységei valamennyi gyermek aktív, cselekvő bevonásával valósulnak meg.
  • Prioritást élvez az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a környezettudatos magatartás belső igénnyé fejlesztése
  • Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés felvilágosítással, a munka – és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával történik.

 Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei

 

  • a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása
  • fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás elősegítése
  • érzelmi és értelmi környezeti nevelés
  • optimista életszemlélet kialakítása
  • tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
  • tolerancia és segítő életmód kialakítása

 

11.1. Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja

Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja a gyermekek teljes körű egészségfejlesztésének - lelki, testi, értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságaiknak - biztonságban és egészséges környezetben történő alakítása.

 

11.2. Az óvodapedagógus feladatai

  • Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása és védelme
  • Környezettudatos magatartásformák fejlesztése
  • A helyes napirend és életrend kialakítására nevelés
  • Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatására szoktatás
  • A komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére nevelés
  • Annak tudatosítása, hogy az egészségvédelem fontos és tenni kell érte
  • Az anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása
  • A szelektív hulladékgyűjtésben a gyermekek folyamatos, tevékeny és következetes bekapcsolása

 

 

  1. 3. Az egészségnevelés és környezeti nevelés tartalma
  • Az egészséges táplálkozás
  • A mindennapos testnevelés, testmozgás,
  • A testi és lelki egészség fejlesztése,
  • A bántalmazás és erőszak megelőzése,
  • A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
  • A személyi higiéné

Az egészségnevelési program megtervezése, értékelése

Az óvoda teljes egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait értékelhető módon tervezzük meg, beépítve a pedagógiai program valamennyi területébe.

 A program megvalósítását az garantálja, ha

  • céljaiban konkrét, reális
  • az életkori sajátosságokat figyelembe veszi
  • a nevelőtestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott
  • valamint kijelöli a határidőket és megnevezi a felelősöket.

Módszerek, eszközök, az egészségnevelési és környezeti programok megvalósításához

  • nevelőtestületi értekezlet
  • szülői fórumok egészségfejlesztő, népegészségügyi szakember,
  • szűrővizsgálatok
  • kirándulások, szabadidős programok, kísérletek
  • egészségvédelmi, környezetvédelmi tevékenység, programok bemutatása
  • szelektív hulladék gyűjtése a szülők bevonásával

A teljesült feladatok értékelése

 

  • Cél a jól bevált eszközök, módszerek, programok fenntartása, a kevésbé beváltak javítása, esetleg elhagyása, illetve az igények figyelembevételével újabbak beépítése, indítása.

. Az egészség- és környezeti nevelés konkrét feladatait az óvodai nevelés különböző területeihez beépítettük.  

11.4.Együttműködés az óvoda partnereivel

Óvodánk a Családsegítő szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal folyamatos kapcsolatot tart

  • egészségügyi szolgáltatást nyújtók (a védőnői szolgálat, háziorvos,
  • közoktatási intézmények ( iskola, nevelési tanácsadó),
  • rendőrség,
  • társadalmi szervezetek, civil szervezetek

Amennyibe a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, megkeressük a gyermek-és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

  1. A GYERMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT ÉS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

. Alapvető feladatunk, hogy minden gyermek hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely biztosítja személyiségük kibontakoztatásának lehetőségét.

 

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell

 

  • gyermeki jogok gyakorlása révén
  • a neveléssel összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során
  • a tehetséges és a képességeihez képest rosszul teljesítő gyermek részére nyújtott segítség alkalmainál
  • a csoportok kialakítása során

12.1.A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések célja

Az egyéni bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szellemében a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek

  • oktatási és társadalmi integrációjának támogatása
  • minőségi neveléshez való hozzáférés és az integráció biztosítása
  • esélyegyenlőség növelése
  • hátrányok csökkentése
  • egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztés
  • az iskolába való átmenet segítése

12.2. Az óvodapedagógus feladatai

A hátránnyal küzdő gyermek számára speciális

  • személyiségfejlesztő , tehetséggondozó
  • felzárkóztató
  • esélyteremtő programok szervezése.

A programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében

 

12.3. A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések területei:

  1. Szervezési feladatok

 

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása

 

  • Családok felkutatása, megkeresése, kapcsolat a családdal
  • Nyílt hét a leendő óvodásoknak
  • Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, Védőnővel,
  • Minden 3 éves gyermek felvételének biztosítása a gyermekek fejlődésének érdekében
  • Az igazolatlan hiányzások minimalizálása

 

  • A napi nyilvántartásban az igazolások nyomon követése
  • A jelzőrendszer hatékony működtetése
  • A szülők bevonása napi kapcsolat kialakítása
  • Fogadóórán, egyéni beszélgetés alkalmával a meggyőzés módszerének alkalmazás
  • A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása
  • Nyitvatartási igény felmérése óvodakezdés előtt
  1. A nevelőtestület együttműködése

Cél:

Hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának kialakítása.

Feladat:

  • Egymás munkájának minél teljesebb megismerése
  • Egymástól való tanulás megvalósítása
  • Együttműködés fejlesztése

 

  1. Pedagógiai munka kiemelt területei

 

Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés

 

Cél: Megismerni a gyermeket az aktuális fejlettségét

Feladat:

  • A gyermekek, szülők adatainak felvétele a felvételi naplóba, teljes körű anamnézislap kitöltése

Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

Cél:

  • Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése
  • Társas kapcsolatok alakítása
  • Közösséghez való pozitív viszony erősítése

Feladat:

  • Az óvodába érkező gyermekek beilleszkedésének segítése
  • Fejlettséghez igazodó szokás-szabályrendszer kialakítása
  • Hagyományrendszerünkbe beépülő, ismétlődő tevékenységek szervezése
  • Anyás - Apás beszoktatás:

Lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy megismerkedhessenek az óvoda belső életével

Szokás-szabályrendszer kialakításának gyakorlata

Ismétlődő közös tevékenységek

Egészséges életmódra nevelés

Cél:

A gyermek testi- lelki szükségleteinek kielégítése során az egészséges életvitelhez szükséges készségek formálása

Feladat:

  • Egészséges életmódra nevelés
  • Egészségmegőrzés szokásainak alakítása
  • Gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása
  • Balesetmentes környezet biztosítása
  • A szülők egészség tudatos nevelésének befolyásolása

Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

Célunk:

 

  • A másság elfogadtatása, gyermek – gyermek, és gyermek-felnőtt viszonylatában.
  • A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében

Feladatunk:

  • A gyermekek egyéni képességeinek megfelelő egyéni differenciálás, fejlesztés
  • A családi nevelés kiegészítése, kompenzálása a gyermekek szociokulturális, mentális hátrányainak, esélykülönbségeinek csökkentése
  • A szociális ellátó rendszerrel való együttműködés

 

Korszerű óvodapedagógiai módszerek

Célunk:

Nevelőtestület módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek alkalmazására a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésében.

Speciális szakmai képzettségnek a további megszerzése

Feladatunk:

  • A gyermekek kezdeményezéseire támaszkodó eszközök segítségével, inger gazdag környezetben az egészséges személyiségfejlődés fejlesztése

 

  1. A Gyermekvédelemmel és az egészségügyi ellátással a szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok

A gyermekek körülményeinek figyelemmel kísérése, a fejlődés nyomon követése, a gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladata

Elveink:

  • A lehető legkorábbi beavatkozás elve
  • A családok tiszteletben tartása a családi nevelés erősítése a rászorultak körében
  • Szoros kapcsolat kialakítása a segítséget kérő családokkal

Cél:

A gyermekeket megillető jogok érvényesítése, védelem a testi, értelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól

Ismertté váljanak azok a körülmények, melyek a családok helyzetét hátrányosan érintik, ill. veszélyeztetik

Feladat:

  • A gyermekvédelmi esetek kiszűrése
  • A szükséges nyilvántartások vezetése
  • Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Szakszolgálattal, az Egészségügyi szervekkel
  • Prevenció és korrekció, tehetséggondozás a pedagógiai munkában

Az együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervekkel

 

Együttműködés a Gyermekjóléti családsegítő szolgálattal

  • A családok szociokulturális hátterének megismerését követően a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítése (szülői értekezleten)
  • Étkezési kedvezmény lehetőségeinek közvetítése (a beíratást követően)
  • Eseti támogatás közvetítése
  • Adományokra szorulók jelzése

 

Együttműködés a védőnővel

  • A gyermekek óvodai beíratásának támogatása,
  • Gyermekorvosi-szakorvosi vizsgálat kezdeményezése

 

Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal

  • Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
  • Tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság
  • Nevelési tanácsadás
  • Logopédiai ellátás

Cél:

A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek problémáinak korai feltárása

Szakmai szolgáltatások:

  • Gyógypedagógiai tanácsadás

Tartalma:

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében szak-pedagógiai segítség kérése

Fejlesztési terv közös kidolgozása

  • Nevelési tanácsadás

Tartalma:

 

A  vizsgálat kérése

Értesítés kérése a vizsgálat időpontjáról (a vizsgálaton való részvétel segítése)

A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felé közvetlen utalás, soron kívüli vizsgálat kérése

  • Logopédiai ellátás

Cél:

Esélyteremtés a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása

Feladat:

  • Be-óvodáztatás megvalósítása, a rendszeres óvodába járás segítése
  • Mentálhigiéniás hátrányok csökkentése, erős szokás-szabály rendszerrel
  • Szociális segítségnyújtás lehetőségei keresése (adományok, hiányzó felszerelések biztosítása)
  • A szülők meggyőzése

 

  1. Óvoda- iskola átmenet támogatása

 

Cél:

A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges, testi, szociális értelmi érettség kialakítása

Az iskolai életmódra való felkészítés

Feladat:

Az iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka

Az iskolával való kapcsolat fenntartása

  1. Szülőkkel való kapcsolat, együttműködés

.. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak kiemelt szerepük és felelősségük van.

Cél:

  • Együttműködő partneri kapcsolat épül ki a szülői házzal annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális kompenzációja sikeresen megvalósuljon

 

Feladat

  • Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel
  • A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
  • Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon
  • Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása
  • Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése,
  • Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása
  1. Intézményi önértékelés, eredményesség
  • Intézményi önértékelés készítése.

 

Eredményesség

  • Az indikátorok teljesülése: be óvodázási arány, hiányzás csökkenése,
  • mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési

igényűvé minősítés csökkenése, Sindelar mérés alapján.

 

12.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

 

  • a pedagógiai munka hatékonysága nő a hátránykompenzáció hatására
  • egységes nevelési gyakorlat, szemlélet alakul
  • a korai be-óvodáztatás nő, a lemorzsolódás csökken
  • az óvoda-iskola átmenet nehézségei csökkennek, zökkenő mentesebbé válik az iskolai beilleszkedés

    

  13.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

 

 

13.1. Játék

 

A játék a kisgyermekkor legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségűvé tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus, aki utánozható mintát ad a játéktevékenységre

.

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermek fantáziáját segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata a megfelelő hely és idő, eszközök és élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában biztosítani kell a játék túlsúlyának érvényesülését.

A játéknak kiemelt jelentőségének meg kell mutatkoznia az óvoda napirendjében és időbeosztásában is.

13.1.2.A játék célja

  • Kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó örömteli játékban megélt tapasztalatok birtokában egésznapi tevékenysége legyen a játék
  • gazdagodnak a gyermek szabad önkifejezési formái.
  • A mozgásos, értelmi, szociális tapasztalatok többszöri átélése segíti,
    • a gyermek egyéni vágyainak kreatív ötleteinek szabad kipróbálását, kibontakoztatását,
    • közben formálódik társas viselkedése, magatartása.

 

13.1.3. Az óvodapedagógus feladatai

  • A szabad játék elsődlegességének biztosítása, a tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtése
  • Inger gazdag, kíváncsiságot keltő mobilizálható játéktér, környezet kialakítása, a játékok elérhető helyen történő elhelyezése
  • A szülőföldhöz való kötődés alapjaként, szűkebb és tágabb környezetükből szerzett ismeretek egyéni és közös élmények és tapasztalatok feldolgozásának biztosítása,
  • Az eltérő életkoronként megjelenő, a különböző játékfajták és azok tartalmának, eszközeinek változtatása minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele
  • Játékirányítást segítő (szabad, irányított játék) pedagógiai, pszichológia szakértelem, módszertani kultúra gazdagítása.
  • A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenlétével az indirekt irányítás biztosítása a gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében.
  • A játék közbeni normák közvetítésével az iskolai beilleszkedéshez szükséges lelki, szociális érettség közvetett segítése.
  • Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, nyugodt légkör megteremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása.
  • A szabad játék és játszótárs biztosítása, játéktámogató magatartással, ( egyéni bánásmód megvalósítása)
  • Tehetséggondozás

 

 

13.1.4. A játék tartalma

A fejlesztési feladatainkat meghatározzák

  • Az egyéni fejlettség és érdeklődés: Fontos tudni, hogy a gyermek a fenti területen milyen szinten áll, hiszen a fejlesztő munka ennek ismeretében tervezhető meg.
  • A csoport összetétele: Információkat kell szerezni a gyermek szociális hátteréről, (környezet, élmény, ismeret). Meghatározó a nemek aránya.

 

A nevelési gyakorlatban kétféle játékot különböztetünk meg

  • A gyermekek szabad játékát, melyhez az óvónő (közvetett) módon kapcsolódik.
  • Az óvónő által kezdeményezett (irányított játék) nevelési célzatú, tanulási tartalmat, hordozó játéktevékenységet, melyben a gyermekek önkéntes alapon vehetnek részt.
  • Különböző játékfajták

Nevelési gyakorlatunkban valamennyi játékfajta jelen van: gyakorló, konstruáló játék, szimbolikus és szerepjáték (barkácsolás, bábozás, dramatizálás), szabályjáték. A játékfajták a játék tartalmához, valamint a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodnak. Ismernünk kell, hogy a gyermek milyen fajta játékot játszik, milyen szinten áll s milyen szerepet tölt be játék közben.

 

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

  1. nyugodt légkör
  2. idő
  3. megfelelő hely
  4. eszközök
  5. élmények, tapasztalatok
  6. irányítás

 

  1. a) Nyugodt légkör

Nemcsak a játéknak, hanem az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos kiscsoporttól kezdve az alapvető szokás, normarendszer kialakítása, a megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel,.

  1. b) Idő A napirendben erre kell a legtöbb időt biztosítani. Fontos, hogy elmélyülten játszhassanak, tevékenykedhessenek, legyen idejük elképzeléseiknek megvalósítására. A nap folyamán a délelőtti és délután játéknak egyenértékűnek kell lenni.

 

  1. c) Megfelelő hely

A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában, a teraszon és az udvaron egyaránt fontos. A csoport kialakításánál figyelembe vesszük az életkort, a csoport összetételét és az egyéni igényeket is.. A kicsiknél több lehetőséget adunk, kis pihenő és „búvó-helyek” létrehozásához. A nagyoknál biztosítjuk a játékhelyek lehetőség szerinti változtatását. A tornaszereket saját ötleteik alapján az óvónő segítségével használhatják, mozgástapasztalatokat szerezhetnek. Tágas udvarunkon nagyobb a hely a mozgásos játékhoz, de itt is fontos, hogy széleskörű tevékenységre legyen lehetőség (barkácsolás, ábrázoló tevékenység, szerepjátékok, népi játékok, pancsolás).Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek mellett, téli időben igyekszünk kihasználni a téli Balatont, mint játékteret

Programunk az udvar által kínált lehetőségre is alapozza a  gyermek játékos mozgás tevékenységét. Valamennyi korosztály részére a játék nyugodt feltételeit teremtjük meg.

  1. d) Eszközök

A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközöket is beépítjük. Szimbolikus és szerepjáték eszközei: szobai és konyhai kellékek, különböző foglalkozások eljátszásának szimbólumai (orvos, szerelő, postás, fodrász, tanító, rendőr, tűzoltó, fotós, mentős, építő munkás, számítógépes, stb).

Konstruáló játékok eszközei: (különböző kockák, LEGÓ, kirakó és összerakó játékok, közlekedési eszközök, terepasztalok, állatok, a természetes környezet felépítését inspiráló eszközök.

Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás eszköztára: szerszámokkal, inspiráló anyagokkal.

Kísérletező hely eszközei: természetes anyagok, felszerelések, gyermekenciklopédiák,  nagyító, mágnes).

Kincses láda (különböző érdekes tárgyak az éppen aktuális játékokhoz takarók, szép anyagok, barkácsolás kellékei).

Énekes játékok eszközei: ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek az ismert játékokról, gyermekek által készített hangszerek, ruhák.

Mesesarok eszközei: könyvek, bábok, dramatizáló eszközök, jelmezek, párnák.

Fejlesztőmunkánk lényeges eleme, a tudatos játékeszközök kiválasztása, biztosítása. A gyermek általános és egyéni fejlettségén túl, fontos tudnunk a különböző játékeszközök fejlesztő hatását is. A részfunkciók fejlesztése szempontjából óvodánkban megtalálhatóak az alapjátékokon túl:

  • vizuo - motoros és vizuális játékok
  • figyelemfejlesztő játékok
  • emlékezeti vagy felismerő játékok
  • értelemfejlesztő játékok.

 

 

A nagymozgások fejlesztésére  jelen van: a Greiswald , Rotrikom, valamint célba dobók és egyéb kézi szerek. Nagymozgást szolgálják: a különböző méretű mászókák, mászórúd, mászókötél, gyűrű, mászó híd, tornapadok, fák a mászáshoz,  mérleghinta, rollerek, kerékpárok, egyensúlydeszka,  csúszda, hinta, sítalp, szánkó. A mozgásfejlesztéshez az eszközök biztosítása nagyon fontos, de nem elégséges, lényeges még, hogy a gyermekeknek sok, mozgásos játékot, sok sportjátékot, versenyjátékot, népi játékot szervezzünk, de fontos lenne a tornaszoba megléte!

A csoportszobában és a mosdóban megtalálhatóak a testséma, én-kép kialakításához a nagyméretű és közepes tükrök. A szociális kapcsolatok kialakításához fontosnak tartjuk az ehhez szükséges eszköztár folyamatos bővítését (pl. a babák évszakoknak megfelelő ruhái, az életkor és nemek megkülönböztetésére szolgáló kellékek (kalap, kendő, szemüveg)

Fontos szerepe van a játékban a funkció nélküli eszközöknek, amit közösen gyűjtenek, s (kincses ládába helyezünk) amelyeket kreatív ötleteiknek megfelelően használnak fel. A játékeszközök tartóssága, esztétikája, mennyisége fontos kritérium. A játékeszközök megválasztásában és beszerzésében tükröződik az igényesség. (természetes anyagok, korszerűség, találékonyság)

  1. e) Élmények, tapasztalatok

A játék egyik fontos eleme a tapasztalatszerzés és élményszerzés. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a családban, az óvodában és a tágabb természeti, társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermek újra és újra átélje, ezért fontos a spontán élmények mellett témához kapcsolódó közös élményszerzési lehetőségek megteremtése, tervezése (pl. vásároljunk boltban,  látogassunk munkahelyekre). A közös élményszerzés alkalmait minden nevelési évben a Munkatervben és az óvodai csoportnaplóban tervezzük, tartalmával segítve nevelési feladat megvalósulását.

  1. f) Irányítás

A tudatos jelenlét és az indirekt játékirányítás a játék feltételek megteremtésének korszerű játékpedagógiai megközelítési irányát mutatja meg számunkra. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra.

Fontos, hogy olyan közvetett segítséget és mintát adjunk a gyermekeknek, amiben megerősítést és támaszt kapnak, önálló véleményalkotási- döntési képességeik fejlődnek. Kövessük mindig figyelemmel a gyermekek játékát, hangulatát, érzelmeit. Az irányításban beavatkozásunk terjedjen ki: a gyermeki sokirányú megfigyelésére a megoldási lehetőségek felállítására, választhatóságára, a testi épségének megőrzésére, konfliktusos helyzet kivédésére felnőtt segítsége nélkül, valamint a gyermek ismereteire alapozott tervszerű kezdeményezésekre. Az óvónő játékával adjon mintát a játékok helyes használatára és a játékok elrakására. A játéktevékenység irányításában, fejlesztésében fontos szempont:

  • élmény szerepe az óvoda szűkebb és tágabb környezetében,
  • sokszínű tevékenykedtetési lehetőség biztosítása,
  • játszótárs választás biztosítása,
  • a feltételek biztosítása életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével,
  • a játék önkéntességének maximális figyelembe vétele
  • az óvónő, mint modell szerepe: tolerancia, a különbözőség elfogadása

 

Korosztályonként előforduló játékfajták:

  1. a) Gyakorló játék (a 3-4 éves korosztályra jellemző leginkább)
  • Mozgásos gyakorló játék (mászás, bújás, forgás, ugrás…)
  • Manipulációs gyakorló játék (építőelemek rakosgatása, tépés, homok kevergetése, kukoricamorzsolás, autók húzogatása, tologatás…)
  • Verbális gyakorló játék (ölbeli játékok, halandzsa szöveg, göcögtetők, egy-egy szótag ismétlése, szófordulatok mondogatása

 

  1. b) Konstruáló játék

A gyermekek ismerkednek az építés, összerakás technikájával, az alkotás örömével.

  1. c) Szimbolikus és szerepjáték

Színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás

A szimbolikus és szerepjátékban a gyermekek a részfunkciók gyakorlása által elsajátított, konkrét mozgásos, képi és szimbolikus elemeket jelenítik meg.

Ez a játékfajta tükrözi a gyermek egész személyiségét, eddigi tapasztalatait, ismereteit, elképzelései, érzelmeit. A gyermek a szociális tanulással a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékek és társadalmi együttélés szabályait.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja a közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálását a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítését (épületen belüli és az udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai – ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire.

Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, újraalkotva, kreatívan egy-egy átélt eseményt. Fejlődik képzelete, szervezőképessége, empátiája, alkalmazkodó képessége, és kommunikációs képessége.

Az alkotójátékokban a fejlesztési lehetőségek széles skálája jelen van, amelyek mindig attól függnek, hogy a gyermekek milyen témájú, tartalmú játékot játszanak. Kiemelten a verbális fejlesztésnek van szerepe, hiszen a gyermekek játék közben kommunikálnak, kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó mondatokat fogalmaznak meg.

A játék igényéből indul ki a barkácsolás, amelyhez folyamatosan gyűjtjük az eszközöket, amelyeket elérhető helyen tárolunk. Fontos, hogy a barkácsolás a játékfajták természetes kiegészítőjeként jelenjen meg, ne legyen öncélú. Barkácsolás közben, nagyon sok technikát (vágás, tépés, ragasztás, szögelés, fonás, hajtogatás) munkaformát ismernek meg a gyermekek. Munka közben átélik az alkotás örömét, fejlődik problémamegoldó gondolkodásuk, alakul társas kapcsolatuk, gyakorolhatják a társas együttlét, viselkedés szabályait.

A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze a bábjáték. Játék közben feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai és szociális élményeit, miközben szabadon kibontakozhatnak, A gyermek bábozása jelentős a beszéd megindulásában, a beszédkedv, a beszédtechnika fejlődésében.

Csoportjainkban életkoruknak megfelelően, elérhető helyen rendelkezésre állnak a bábjáték eszközeiA bábjáték forrása:

  • az óvodapedagógus játéka,
  • óvodapedagógus –gyermek bábjátéka, az óvodában dolgozó óvodapedagógusok bábjátéka
  • a gyermekek bábjátéka,
  • a gyermekek bábkészítése és a bábok felhasználása.

 

A  3-4 éveseknél a beszoktatás időszakában ismertetjük meg és szerettetjük meg az újbábot, a fakanálbábot és a síkbábot.

Az 5-6-7 évesek az óvónővel közösen, de önállóan is bábozzanak kesztyűbábbal: saját készítésű bábbal melyet a barkácsolás során készítenek.

Személyiségfejlesztő hatása:

  • hat a társas kapcsolatok alakulására,
  • az önmegvalósításra,
  • alkalmazkodni tudásra,
  • élmények, tapasztalatok felidézésére,
  • a kommunikáció, kreativitás fejlődésére.

A gyermekek saját vagy irodalmi élményeiket, dramatizálás során, kötetlen módon játsszák el, amely mozgásos cselekvésen, esztétikai látványon és beszéden alapszik.

A dramatizálás személyiségfejlesztő hatása:

  • a felelevenített élmények kapcsán fejlődik emlékezetük, szervezőkészségük, kommunikációjuk, alkalmazkodóképességük, önértékelésük, önismeretük.

 

  1. d) Szabályjáték

Ennél a játékfajtánál a legfontosabb a gyermekek és a felnőttek által megfogalmazott szabályokhoz való igazodás igénye. Játék közben a gyermek érzelmeket tanul, tanulja indulatainak fékezését, a siker és kudarctűrést, felelősségtudata, feladat tudata fejlődik.

  • Mozgásos szabályjátékok:

Szabadidőben, testnevelés foglalkozáson, mindennapi testnevelés keretében alkalmazzuk. Ide tartoznak a bújócskák, körjátékok, szembekötősdi, labdajátékok, futójátékok, sorversenyek, célba dobások,  váltóversenyek, fogócskák, népi gyermekjátékok.

 

 

  • Értelemfejlesztő játékok:

Amit a gyermekek egyénileg, vagy mikro-csoportban, óvónővel, vagy egyedül játszhatnak. Pl. Társasjátékok, dominók, kártyák, logikai játékok. Puzzle-játékok, Lego-k, memória játékok, Barkochba-játék, formakirakó, anyanyelvi és kommunikációs játékok.

 

13.1.5.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémát folytatni, azt együttesen szervezni
  • Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus-szerepjáték, melyben a gyermekek képzelete, szervezőkészsége, alkalmazkodó képessége empátiás készsége és kommunikációs képessége fejlődhet
  • Szabályjátékokat önállóan szerveznek, képesek az együttműködésre, alkalmazkodnak a szabályokhoz
  • Építményeikben, konstruáló tevékenységükben tükröződik a kreativitás
  • Ismert meséket dramatizálnak, báboznak
  • Viselkedési kultúrájukban megjelenik az udvarias kifejezések használata

 

 

 

 

 

13.2Verselés, mesélés

 

A mese, a vers régi értékeket, hagyományokat közvetít a gyermekeknek a maga sajátos szóhasználatával, stílusával a népi- klasszikus- és kortárs írói eszközök gazdagságával.

A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Visszaigazolja a gyermek szorongásosait, s egyben feloldást és megoldást is kínál. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát, közben belső képi világot jelenít meg. A belső képalakítás folyamata az élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

 

13.2.1.A verselés, mesélés célja

  • Életkori és egyéni sajátosságok szintjén alakul,
    • a gyermekek mesék, versek iránti érdeklődése,
  • megalapozódik az irodalomszeretet.
  • A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése által, fejlődik
    • a helyes nyelvhasználat, a gyermekek saját vers- és mesealkotása,
    • és a biztonságos önkifejezés.

 

 

13.2.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • Oldott, derűs légkör teremtése, amelyben a gyermekek természetes közlési vágya, a meglévő ismereteinek különféle élethelyzetben való gyakorlása fejlődik és fejleszthető.
  • Életkori sajátosságokhoz igazodó anyanyelvi és mozgásos játékok beépítése a mindennapi tevékenységekbe.
  • A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása
  • Népi, klasszikus és kortárs irodalmi, esztétikai élmények közvetítése, hagyományok ápolása
  • A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés
  • Beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása, figyelembe véve a gyermeki személyiségvonásokat és szükségleteket (mesereprodukció, dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok, beszélgető körök, interaktív játékok
  • Megfelelő anyagválasztással, kifejező előadásmóddal, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználásával a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlesztése.
  • A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében.
  • A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.
  • A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztésének szakemberrel történő összehangolása.
  • Tehetséggondozás

 

A feltételek megteremtése

Az irodalmi nevelés mindennapos az óvodában. Megfelelő hely  biztosításával, mesepárnák elhelyezésével,  kezdődik a mese. A mesét 1 héten keresztül hallhatják a gyermekek, és azt követően történik a dramatizálás.

 

13.2.3. A verselés, mesélés tartalma

A mese vers a gyermek számára a leghatékonyabb tanulási forma, létszükséglet, olyan érzelmi, értelmi és erkölcsi értékeket közvetít, amely megalapozza a gyermek pozitív személyiségjegyeit.

Fontos szempont, hogy magas szintű irodalmi élményt nyújtunk a gyermek számára. A művek kiválasztásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság, amelyet segít a jól felszerelt könyvtárunk.

A mese – versmondás lényeges elemeit – metakommunikációs eszközöket (testbeszéd, tekintet) az óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el és gyakorolja a gyermek.

 

Követelmény, hogy az óvónő – mese-vers tevékenység során – emlékezetből meséljen, verseljen (kivételt képeznek a folytatásos történetek, pl. alvás előtt). Olyan feltételeket teremtsünk, hogy a mese – vers tevékenységen minden gyermek részt vegyen.

 

 

MESE – VERS TARTALMA

 

3-4 éves korban

4 - 5 éves korban

6-7éves korban

Népi

Mondókák

(10-12) altatók, hintáztatók, ujjkiszámolók, höcögtetők, simogatók, stb.

(4-5) környezetről, időjárásról, az évszakok megfigyeléséről, természeti jelenségekről, tárgyakról, állatokról

(4-5) felelgetős, kiszámolós, tréfás mondókák, párválasztók, találós kérdések, közmondások

Versek

(3-4) rövid versek állatokról, természetről, ritmikus mozdulatokkal kisérve

(6-7) kiolvasók, vidám, groteszk, humoros témái: évszakváltás, természet szépségei

(15-20) gyermekek élményeihez kapcsolódó versek, ünnepek, hagyományok, jeles napok

Mese

(10-14) rögtönzött történetek, láncmesék

(10-15) állatmesék, népmesék, kortárs, klasszikus, és cigány etnikai kultúrából mesék, párbeszédes és elbeszélő történetek

(15-20) népköltészet, kortárs, klasszikus  mesék tündérmesék, tréfás- verses-, mű mesék, folytatásos mesék, elbeszélő történetek, önálló mesebefejezés, önálló mesekitalálás

Dramatizálás

Állatok hangjának,

mozgásának utánzása

Állatmesék párbeszédeinek eljátszása, kedvelt epizódok feldolgozása

Hosszabb történetek, saját készítésű díszletek felhasználásával, szerepek önálló elosztásával.

 

Bábozás

Az óvónő bábjátéka ujjbáb használata

Az óvónő bábjátéka, síkbábok önálló használata

Önállóan bábozzanak, saját készítésű bábokat is használjanak, szívesen bábozzanak kiscsoportosoknak, (zsákbábok, kesztyűbábok)

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • Önállóan mondanak rövidebb-hosszabb verseket, rigmusokat.
  • Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset és 10-15 mesét.
  • Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk és társaik szórakoztatására.
  • Képesek saját vers és mesealkotásra, összefüggő mese, történetet kitalálására, annak mozgásos megjelenítésére kifejezésére.
  • Elkezdett történeteket fantáziájuk segítségével folytatni tudnak.
  • A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.
  • Szívesen nézegetnek könyveket, vigyáznak az épségükre.
  • A térbeli irányokat, viszonyokat, illetve verbális kifejezéseket helyesen használják.
  • Visszajelzésekből értesülünk, hogy gyakoribbá válik a szülők otthoni mesemondása

 

13.3.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

13.3.1.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc célja

  • Az örömet adó ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok, a kortárs művészeti alkotások által alakul,
    • a zene iránti érdeklődés,
    • formálódik a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság.

 

13.3.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása.
  • A gyermekek minél több olyan zenei élményhez juttatása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket, fejleszti gondolkodásukat és kommunikációs képességeiket.
  • A gyermekek zenei képességének (hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, harmonikus, szép mozgásának), kreativitásának fejlesztése, énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások segítségével
  • A zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan örömteli, érzelem gazdag, szép, tiszta éneklésre szoktatás, az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok)
  • Az énekes játékok eszközeivel különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása
  • Az önkifejezés újabb lehetőségének felkínálása a zenei improvizációra való ösztönzés (mozgás rögtönzése zenére, dallam, ritmus variációk kitalálása) Tehetséggondozás

 

 

13.3.3.Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tartalma

A zenei nevelés programja minden csoportban az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével tervezett tevékenység. A zenei anyag feldolgozása Kodály Zoltán irányelvei és Forrai Katalin szakmai útmutatása alapján történik

A program, zenei anyagát hangsúlyosan alkotják:

  • népi mondókák, ölbeli játékok
  • pentaton hangkészletű 6 hangterjedelmű népi dalos játékok,
  • a zenei átélést segítő, kreatív mozgások,
  • hangulatokat, érzelmeket közvetítő zenehallgatás, dalanyag
  • a készségfejlesztés zenei elemei.
  • hangszeres előadások

A zenei anyag kiválasztása, tervezése az évszak és az ünnepkör figyelembevételével történik. A zene, mint az önkifejezés egyik eszköze állandóan jelen van a nap folyamán, melynek során nagy gondot fordítunk az élő befogadó zenei tevékenységre, sokszori gyakorlására, s az ehhez kapcsolódó, szép, esztétikus mozgásra.

Az ölbeli játékok helye szerepe a beilleszkedési időszakban jelentős és a mindennapokban gyermekek közösségi nevelésében fontos szerepet tölt be.

Játék közben is adódik lehetőség zenei élményszerzésre, így pl. dúdolgatásra, énekelgetésre, amely oldott, derűs légkörben, a gyermekek önkéntes érdeklődésére és részvételére épül.

Fontos szempontnak tekintjük az óvónő pozitív mintaadását, a helyes artikulációt és a tiszta éneklést.

Zenei élményeket szereznek a gyermekek:

Spontán játék közben, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység által:

 3 – 7 éves korban a tanulás szervezeti formája: tervszerű, kötetlen foglalkozás, hetente 1 alkalommal. A kezdeményezések kapcsán mindvégig törekszünk a gyermek érdeklődésének felkeltésére és fenntartására. Lehetőséget teremtünk egyszerű táncos lépések gyakorlására, mint pl. körben járás, ringatózások rugózások, mely a gyermekek harmonikus mozgását segítik elő.

5-7 éves korban a szép, tiszta éneklésre és a harmonikus mozgásra helyezzük a hangsúlyt. Ebben a korban már képesek az önállóságra, ezért nem szükséges, hogy az óvónő végig együtt énekeljen velük. A mozgással kísért egyöntetű szép, tiszta előadás megvalósítása tudatos cselekedtetésre épül (testtartás, tekintet, hangsúly, hanglejtés, ritmus).

Éneklés közben beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztésére, a hangzók helyes formálásának gyakorlására, beszédtechnika fejlesztésére, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javítására is lehetőség nyílik.

Óvodánkban alkalmazott zenei eszköztár:

  • különböző méretű dobok, zörgő dobok,
  • cintányérok, háromszögek,
  • ritmus hangszerek, dobok,
  • csengősor
  • xilofon, metallofon,
  • furulya,
  • saját készítésű hangszerek felhasználása (termések, pengettyű,  nádi hegedű…)
  • audiovizuális eszközök (lemezjátszó, kazetta, TV , CD)
  • szakmai könyvek,
  • az énekes dalos játékokhoz felhasznált eszközök
  • saját, csoportra jellemző egyéb énekes kelléktár

Fejlesztési tartalom

 3- 4 éves

korban

4- 5 éves

korban

5 – 6 – 7  éves

korban

Éneklési készség

-       mondóka

-       énekes játék

 

 

 

 

 

 

 

 

 5 – 7 mondóka

 10-12 dal, dalos játék

 (3-4  sz-m),

 (1-2  l-sz-m),

 (2-3  m-r-d)

b.         sz-m-r-d),

(1     d-l-sz)

 

 

 

 

 

Az óvónő segítségével egyszerre, csoportosan, kb. azonos hang-magasságban énekelnek.

4 – 6 mondóka

12-15 dal, dalos játék

2-3 műdal

 (2-3  sz-m),

 (2-3  l-sz-m),

 (1-2  sz-m-d)

(2-3  m-r-d),

(2-3  sz-m-r-d)

 (1     m-r-d-l)

 (1-2  d-l-sz)

 

 

Az óvónő indításával, önállóan, tisztán, együtt, jó szöveg kiejtéssel énekelnek.

 

4- 7 mondóka

20-25 dal, dalos játék

3-4 műdal

(2     sz-m),

 (2     l-sz-m),

 (1-2  m-r-d)

(2-4  sz-m-r-d),

(6-8  l-sz-m-r-d)

 (2     m-r-d-l)

 (2     r-d-l-sz)

 (2     m-r-d-l-sz)

 

Önálló indítással, csoportosan és egyénileg helyes kezdő magasságban és tempóval énekelnek.

Hallásfejlesztés

-       magas-mély

 

 

 

 

 

 

-       halk-hangos

 

 

 

 

 

 

-       zenei emlékezet: dallamfelismerés

 

 

 

 

 

-       motívum, visszhang 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-       hangszínek megfigyelése 

Érzékeltetése, guggolással, lábujjhegyre állással, beszéden keresztül. Szemmel követése térben

 

 

 

 

Halk-hangos felismerése beszéden, mondókán, éneken, zörejen keresztül (környezet hangjai)

 

 

 

--

 

 

 

 

--

Egyszerű dallamok visszaéneklése

 

 

--

 

 

 

 

 

 

 

 

Élesen eltérő zörejek (környezet, fém, fa üveg eszközök és ütőhangszer hangjai)

Érzékeltetése térben, a megnevezett testrésszel, mondókán, dalon keresztül.

Változó kezdő magasság átvétele

 

 

 

Halk-hangos közötti különbség felismerése, mondókával, énekkel, járás és tapsolás gyakorlásával.

 

Dalok felismerése szöveg nélkül, dúdolásról és hangszerről.

Motívumok váltva, halkan-hangosan.

 

 

Egyszerű dallamfordulatok visszaéneklése (szövegre dallam, dallamra, mozgás.

 

 

 

 

 

 

 

 

Finomabb zörejek (egymás hangjai, természet zörejei)

 

Dallamív rajzolás kézzel, ujjakkal, lábfejjel, mellkas előtt, fej fölött.

Mondókán, dalon, párbeszéden keresztül. Magas-mély térbeli mutatása

 

 

Halkabb és hangosabb éneklés összekapcsolása, tempó változtatással.  (halk-hangos, gyors-lassú kombináció)

Dalok felismerése kezdő, vagy belső motívumról. Rövidebb és hosszabb egységekkel, folyamatos tempóban.

 

 

Dallamok kitalálása, énekes beszélgetés, kérdés-felelet

Beszédhangszín és hangsúly változtatásával a mondóka értelmének változtatása.

Motívum visszaéneklés csoportosan és egyénenként (improvizáció).

Kérdés felelet játék.

 

Sokféle zörej, zenei hang megkülönböztetése (zaj iránya, távolsága) Zenei hang kis eltéréssel (közeledés-távolódás)

Ritmusfejlesztés

-       egyenletes lüktetés

 

 

 

 

 

 

 

-       ritmus

 

 

 

 

 

 

 

-       tempó különbségek: gyors-lassú

 

- mozgástérforma

 

 

 

 

-       hangszerek

 

 

 

 

 

 

-       népszokások, ünnepek

 

 

 

Egyszerű mozdulatokkal (járás, hintázás, billegés, váll, ujj, csípés), gyermekjáték közben

egyszerű eszközökkel pl.: ritmuspálca, cintányér, fakocka, kanál

Ritmuspálca, cintányér,

 

 

 

--

 

 

 

 

Tempóváltás követése egyszerű mozdulatokkal

 

 

Mondókák, dalok egyszerű utánzó mozgásokkal egyszerű táncmozgások

 

Egyszerű ritmusjátszó hangszerek (dob, ritmuspálca)

 

 

 

 

Ünnepkörök mondókái, énekes játékai (állat, naphívogató, farsang, húsvét, anyák napja )

 

Járással, futással, ugrással (hullámvonal, sarokkoppintás, testfordítás)

 

 

 

 

2/4 ütem

Dalok, mondókák ritmusának kiemelése, hangsúlyának kiemelése

 

 

 

 

Gyors-lassú beszéd, énekmozgással, tempóváltás lépéssel

 

Táncos jellegű mozdulatok (oldallépés, fél térden)

 

 

Ritmushangszerek (dob, háromszög)

Ritmushangszerek készítése

 

 

 

Ünnepkörök mondókái, énekes játékai (leánykérő, Lucázás, kiszebáb, anyák napja)

 

 

Gyors-lassú, különböző térforma, tárgyak megkerülése

 

 

 

 

 

Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolás. Dallam felismerés ritmusról. Dalritmus kiemelése, ritmusvisszhang, szünet, szinkópa.

 

Gyors-lassú tempótartás önállóan.

 

 

Bonyolultabb, táncos jellegű mozdulatok (párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító, fogyó játékok).

Ritmushangszerek és egyéb természeti tárgyak.

Ritmushangszerek készítése (Dob, háromszög, cintányér)

 

Ünnepkörök mondókái, énekes játékai (lakodalmas, szüret, kapus, hidas játék, pásztorjáték, komatálazás, pünkösdölés, anyák napja,apák napja)

Zenehallgatás

Óvónő éneke

Zenehallgatás befogadására szoktatás.

 

 

népi, kortárs, klasszikus

Óvónő éneke és hangszeres játéka

Ismerkedés a kétszólamúsággal

 

népi, kortárs, klasszikus

Óvónő éneke,

Óvónő hangszeres játéka

Óvónők kétszólamú mű előadása

népi, kortárs, klasszikus

 

Tükör használata

Tükör használata

Tükör használata

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • Ismernek 10-15 mondókát, 20-25 különböző hangkészletű és szöveghosszúságú népi gyermekjátékdalt, néhány alkalmi dalt, műdalt.
  • A gyermekek bátran, egyénileg is tudnak mondókázni, énekelni.
  • Szívesen és örömmel vesznek részt énekes játékokban.
  • Ismerik a zenei fogalom párok jelentését.
  • Képesek érzékeltetni az egyenletes lüktetést, a motívum hangsúlyokat és a ritmust különböző mozgásformákkal kifejezni.
  • Felismerik a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részletekről.
  • Próbálkoznak az improvizálással.
  • Képesek dallambujtatást végezni.
  • Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni.
  • Képesek élvezettel, figyelemmel, érdeklődéssel végighallgatni a zenei bemutatásokat.
 

 

 

13.4.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

 

. A látás sajátos gondolkodás. Ismeretek, gondolatok lejegyzésének első lehetősége, az ábrázolás a vizuális nyelv egyik formája. A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Óvodásaink számára a szabad rajzolás az egyik legjelentősebb önkifejezési mód, mely során a gyermek (sémákat”, vagy másképpen szimbólumokat használ. A „sémák” alapformák, amelyek a valóságról szerzett tapasztalatok során folyamatosan gazdagodnak. A papíron nyomot hagyó rajzeszközök (ceruzák, tollak, zsírkréták, stb.) a funkció öröm érzését keltik a firkáló gyermekekben. A különböző motívumok szabad kombinálásával jut el a gyermek a formákig, majd a kompozíciók megalkotásáig. Amit a világról tud, ábrázolásában is el tudja mesélni, amit nem tud ábrázolni, azt hozzámeséli.

Az ábrázoló tevékenység célja, nem maga a tevékenység során létrejövő bármiféle alkotás, vagy annak esztétikai értéke, hanem maga az örömteli cselekvés. A létrejövő „mű” jelzés a gyermek ismereteiről, érzelmi életéről, kézügyességének fejlettségéről.

 

13.4.1.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja

 

  • Az esztétikai tartalmú élmények által alakul a gyermekek vizuális észlelése, az emlékezete, képzelete, a vizuális gondolkodás.

 

13.4.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • Az önálló gyermeki alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése, örömteli alkotólégkör kialakítása.
  • Mozgással, cselekedtetéssel, vizuális élmények biztosításával, az észlelő funkciók változatos gyakoroltatásával, párhuzamosan végezhető tevékenységszervezéssel sokszínű tapasztalatok nyújtása.
  • A belső képek gazdagítása gyermeki ábrázolás ösztönzése, változatos lehetőségek felkínálásával., az egész nap folyamán.
  • Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. fejlesztése a népi motívumok alkalmazásával
  • A gyermeki élmény- és fantázia világának gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés és önérvényesítő gyermeki tevékenység fejlődésének segítése.
  • Önértékelésre, egymás munkájának megbecsülésére nevelés.
  • A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilvánulásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: (pl. megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb.)
  • Az ábrázolási tevékenységében lassan fejlődő, (diszgráfia tüneteit mutató) gyermekek egyéni fejlesztése, folyamatos jelzés a szakemberek felé.
  • Tehetséggondozás

 

Fontos az ábrázoló tevékenység fejlesztésében:

  • A technikák megismertetése, gyakorlása 3-4 éves korban, bővítése a többi életkorban.
  • Témánként több technikai megoldás felkínálása, feltételeinek biztosítása a kreativitás fejlesztése és a változatosabb gyakorlás érdekében
  • Élményre alapozott, jól kigondolt témaválasztás
  • A vizuális nevelés komplex beillesztése a nevelési rendszerbe

 

 

13.4.3.Az ábrázoló tevékenységek szinterein a feltételek megteremtése:

Csoportszoba

Szabadon folyó ábrázoló tevékenységhez:

  • „Műhelysarok”, elkülönített asztal, polcos szekrény, ahol az ábrázoláshoz szükséges eszközök (festék, ecset, ceruza, színes ceruza, filctoll, gyöngy zsírkréta, agyag, gyurma, papír, olló, és más anyagok a gyermekek számára elérhetőek, biztonságos az elhelyezésük
  • Több térbeli „munkalehetőség” technika felajánlási mód

 

Dramatikus játékhoz:

  • Bábok, kosztümök, építők, kirakók, összerakós játékok
  • Félkész termékek, játékok, anyagok
  • Díszletek, hátterek.

Tervezett ábrázoló tevékenységhez:

  • Változatos helyszín, anyag és eszköz (dobozokon, fatörzsön, paravánon, táblán, csempén,udvaron, Balaton parton stb)
  • Tárolási lehetőség az elkészült munkáknak

Udvar

  • Állandó helyen asztal, szék, tábla, földön,kréta, s egyéb eszközök biztosítása.

 

Természet

  • Élménygyűjtés, növényekből, termésekből, alkalmi játékok készítése.

 

Épített környezet

  • Falu-kép, házak és udvaruk, valamint azok lakóinak megfigyelése
  • Múzeum, könyvtár, színház, bábszínház látogatása.

 

Az ábrázoló tevékenység során  változatos sokféle eszközt biztosítunk a gyermekek számára. Igyekszünk megtanítani az eszközök célszerű használatát. Figyelünk a helyes szokás és normarendszer (ülés, testtartás, kézmosás, stb.) kialakítására. Olyan légkört teremtünk, amelyben a gyermekek egyéni élményeiket, a közös megfigyeléseket, elképzeléseiket, saját elgondolásaik szerint újra alkothatják, ahol megjelenik szűkebb és tágabb környezet megismerésén belül a szülőföldhöz való kötődés. Fejlesztő eljárásunk alapja, hogy önmagához képest fejlődjön, lépjen előre a gyermek. A lehetőségek megteremtésével a gyermeki fejlődés mozgatórugója az önfejlesztés lesz, hiszen a gyermek is arra törekszik, hogy alkotásai egyre jobban hasonlítsanak a valóságra. A segítség módját illetően várjuk ki először, hogy mit alakít ki magától a gyermek, s ne arra gondoljunk, hogy mit kell tudnia a gyermeknek. Az iskolakezdéshez a fentiek mellett fontos hogy kialakuljon a finom motorikus koordináció, a vizuális észlelés, megfigyelés, emlékezet megfelelő fejlettsége, mely egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához, így a terület fejlesztése, szintén a fejlesztő tevékenység fontos eleme.

Fejlesztés területei

  1. Építés
  2. Plasztikai munkák
  3. Képalakítás

 

13.4.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • A rajzolás, mintázás, kézimunka kedves örömteli tevékenységgé válik.
  • Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne, esztétikai véleményt alkotni.
  • Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését. a vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük fejlődik
  • Az eszközöket készségszinten kezelik.
  • Ismerik a különféle ábrázolási technikákat, anyagokat, azokat képesek önállóan megválasztani és alkalmazni, szükség esetén közös feladatokban együttműködni.
  • Képalkotásukban megjelenik a tér, síkba való átfordítása.
  • Munkáikban tükröződnek a világról szerzett egyre valósabb ismeretük, de elsősorban érzelmi megnyilvánulásai, kialakul saját forma-nyelvük.
  • A gyermekek alkotására jellemző, a részletező formagazdagság, a színek változatos használata.
  • Használják a népi, nemzeti, kultúrában megjelenő díszítő motívum
  • A kiemelt figyelmet igénylő-tehetséges gyermekek szabad önkifejezése megvalósul

 

 

13.5Mozgás

 

. Programunkban központi helyet foglal el a mozgásnevelés, amely a fejlesztés alapjául szolgál. Alapvetőnek tartjuk a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követését, megsegítését. A fejlődést segíteni ugyanis, csak a meg lévő szinthez igazodva lehet. Miközben mozog a gyermek, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik, csont és izomrendszere, alakulnak mozgás koordinációi, testi képességei, pontosabbak, finomabbak lesznek mozdulatai, észlelési funkciói.  Számunkra az igazán érthető és feldolgozható információ, amit megtapasztal mozgás és tevékenység útján. A tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében kulcsfontosságú a széleskörű mozgásfejlesztés.

Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is.

 

13.5.1.Mozgás célja

 

  • A rendszeres mozgás, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése
    • Mozgás során megalapozódik a mozgás szeretetésre épülő egészséges- életvitel és életmód

 

 

13.5.2. Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Rendszeres, mindennapi mozgással, az egészséges életmódot erősítő tevékenységek biztosítása, az egészséges életvitel kialakítása, a gyermekek egészségének megőrzése, edzése
  • A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével
  • Nevelési feladatok megvalósításához, mozgásos tapasztalatok, tervezése és a mindennapi gyakorlati megvalósítása
  • A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása
  • Játékos mozgásban az értelmi és szociális képességek, társra figyelés fejlesztése
  • Testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), fizikai erőnlét a koordinációs készségek, és a térérzékelés tudatos fejlesztése
  • Az egyéni lemaradásokat kompenzáló speciális mozgásos játékok közvetítése, a hátránnyal küzdő gyermekeknél. (külön torna a nagyoknak és fejlesztőpedagógus mikro csoportos tevékenysége,
  • Biztonságban végezhető mozgásélmény feltételeinek megteremtése, a csoportszobában,tornaszobában és az udvaron egyaránt.
  • A szülőkkel együttműködve, a gyermekek egyéni érdeklődésének, temperamentumának figyelembe vételével differenciált (prevenció, korrekció, tehetséggondozás) mozgáslehetőség biztosítása, közös mozgásos programok szervezése ( gyalogtúrák, bicikli túrák, kirándulások, Kihívás napja, Mobilitási hét,stb…

 

A mozgás sokoldalú tevékenység, feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A szabad játék tevékenységén, a testnevelési foglalkozáson túl jelen van a különböző nevelési területeken, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységben is.

Hatása az értelmi képességek fejlődésére:

  • A mozgásos játékok, gyakorlatok téri felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája.
  • A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapszik szókincsük.
  • A konkrét, mozgásos tapasztalatok beépülése segíti az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődését.

 

Hatása szociális képességek fejlődésére:

  • A saját testéről szerzett tapasztalat és a mozgásos képességeinek megismerése, a mozgás feletti kontroll kialakulása segíti az „én tudat” fejlődését a „szociális én” erősödését. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulását.
  • A közös, örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakkal végzett együttmozgás segíti a gyermek én-határainak megismerését, a másik észlelését, fejlődik önfegyelmük, önuralmuk, együttműködő, kooperáló képességük és toleranciájuk.
  • A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését.

 

Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A mozgásfejlesztés fő feladatait – a nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését – természetes módon építjük be a gyermekek tevékenységébe.

 

13.5.3.A mozgásfejlesztés tartalma

Óvodánk mozgásfejlesztő programja kiemelten az alábbi területeken valósul meg:

  1. a) a szabad játékban a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása közben,
  2. b) a testnevelési foglalkozáson,
  3. c) mindennapi testnevelésen,
  4. d) differenciált mozgástevékenység során.

 

  1. a) Mozgásfejlesztés a szabad játékban

Valamennyi színtéren fontos a feladat természetes mozgáskedv megőrzése, felkeltése és a mozgásigény kielégítése, valamint a motiváló, mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása teremben a szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában.

 3 - 4 éves korban: A nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni, ezért leginkább a csúszáshoz, kúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz, guruláshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk (csúszda, létra, Rotrikom, Greiswald egy-egy eleme, tornaszőnyeg, asztalok, székek).

4 - 5 éves korban: Nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció. Mindezt jól szolgálják a célba dobó játékok (kugli, ugróiskola, ugrókötél, labda). Kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése (hinta,  füles labda, lépegető,  stb.)

5 – 7 éves korban:

A finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére. Pl.: ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, gyöngyfűzés, építés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás, stb.

 

Óvodánk kitűnő belső és külső sajátossága feltételeinek megléte lehetővé teszi a szabad mozgásforma önálló és célzott gyakorlását, kipróbálását. A mozgásos tevékenységekhez a csoportszobát ,udvart a teraszt is alkalmassá tesszük, a könnyen mozgatható bútorok átrendezésével mozgásösztönző szerek biztosításával (asztalok, székek, mászókák, billenő hinta, füles labda, , Rotrikom egy-egy eleme, stb.)

Nagy területű udvarunkon a természetes anyagból készült több funkciós fa mászóka, csúszda, fa kötéllétra, illetve az ezeket kiegészítő tornaszerek, jól szolgálják a testi képességek fejlődését, mozgásuk összerendezettségét, sok lehetőséget biztosítanak mozdulataik kipróbálására, téri tapasztalataik megszervezésére. 

Fontos eszközként tartjuk számon az egyensúlyi helyzet keresését igénylő kerékpárokat, rollereket és a lengő hidat, valamint a ritmikus mozgást biztosító mérleg hintát, billegőket, hintákat. A sokoldalú képességfejlesztés céljából engedjük a gyermekeket fára mászni. Tervezzük a sport udvarrész továbbfejlesztését, ahol felügyelet mellett a sokoldalú mozgásfejlődést elősegítő felszerelések és eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak.

 

A gyermekek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, egymást tiszteletben tartani. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. Az óvodapedagógus tudatosan szervezze a fejlesztési feladatokat. Az udvaron minden gyermek csoportjától független, érdeklődésének megfelelően csatlakozhasson bármelyik óvónő, vagy gyermek által kezdeményezett mozgásos játékhoz, feladathoz. A feltételek birtokában fontos, hogy megtanítsuk a gyermekeket a sport – és a manipulációs eszközök használatára. Tanítsunk sok, mozgásos játékot, régi népi játékot is, pl.: ugrókötelezés, ugróiskola, dalos játékok. Kapcsolódjunk be a gyermekek által szervezett és kezdeményezett játékokba, ha ezt igénylik, ötleteinkkel fejlesszük tovább. Fontos az egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása.

 

Elsődleges tennivalónk az óvoda helyiségeinek ( terasz, udvar) további mozgás centrikus berendezése, fejlesztése, (Kerékpárok,  fák közé feszített kötél, mászóka, célba dobó, képességfejlesztő játékok).

Az udvari fajátékok, játékeszközök EU - s szabványoknak való megfeleltetése megtörtént, a játékok alatti felszín gumilappal történő befedése megvalósult a balesetveszély elkerülése céljából. Felülvizsgálatuk folyamatos.

Meggyőződésünk, hogy a rendszeres mozgás során fejlődnek a gyermek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebbek lesznek.

 

  1. b) Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon

A tevékenységek levezetésénél maximális lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgáselemeket. Differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. A mozgás kivitelezését segítő utasításokat a feladat végzése alatt többször ismételjük, az értékelést, ellenőrzést egyszerre végezzük. Mutassuk meg a helyes mintát. Ösztönözzük őket az esztétikus, pontos mozgásra. Fontos szempont a foglalkozások szervezésénél, hogy a gyermekek a lehető legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak. Amíg lehetőség van rá, a szabadban tornázzanak.

A testnevelési foglalkozások mozgásformák felépítésénél nekünk a gyermeki fejlődés, érés sajátosságait és folyamatát kell néznünk. A sokoldalú mozgástapasztalat, alapvető mozgáskészségek, mozgásformák megismerése, a testi képességek kibontakoztatása mellett a gyermekeknek sok testnevelési játékra van szükségük.. Mindezek mellett a testnevelési foglalkozások tartalmában és gyakorlatában a komplexitást is érvényesíteni kell, azaz több tevékenységi forma művelődési anyagát lehet beépíteni. Az azonos életkorú gyermekek, ill. az azonos képességű gyermek együttes mozgásos tevékenysége, csoportközi integrációs tevékenységek.

A testnevelés műveltségtartalma

A rendgyakorlat és gimnasztika alapgyakorlatai:

  • Játékos járás, futás, ugrás, dobás gyakorlatok és a gyakorlásokhoz, alkalmazásukhoz szükséges testnevelési játékok,
  • Játékos támasz gyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás, bújás, gurulás hossztengely körül, átfordulások, tarkóállás, kézállási kísérletek), gyakorlására szerkesztett testnevelési játékok,
  • Játékos függés, egyensúly, labda gyakorlatok (kézzel, lábbal) és a gyakorlásukhoz, alkalmazásukhoz szükséges testnevelési játékok,
  • Játékos emelések, hordások, küzdő gyakorlatok (húzások, tolások) és a gyakorlásukhoz, alkalmazásukhoz szükséges testnevelési játékok, versengések,
  • Játékos foglalkozások a szabadban (korcsolyázás, rollerezés, kerékpározás, csúszkálás, szánkózás, sítalp, célbadobás…),
  • Játékos testtartásképző – javító és lábboltozat süllyedést megelőző javító gyakorlatok (kúszás előre és hátra, hason és háton, labdadobás hason fekvésben, célba és társnak),
  • Játékos, zenés – mozgásos önkifejezés (táncos és népi játékok, gyermek néptánc alapok)
  • Játékos légzési gyakorlatok.

 

Óvodánkban alapkérdésnek tekintjük a sport, tornaszerek és kézi szerek folyamatos bővítését, amelyek magukban hordozzák a játék és a testnevelés mozgásanyagának gyakorlati lehetőségét. A kézi szerek segítségével – tornabot, kendő, szalag, labda, babzsák, karika – végzett gyakorlatok, a különböző fogásmódok, forgatások, emelések, dobások, stb., mind jól szolgálják a finom mozgások kialakítását, a téri irányok gyakoroltatását, az oldaliság tanítását, segítik a kéz fogóizmainak erősítését.

A tudatos fejlesztési céllal tervezett nevelői munka eredményeként minden gyermek láthatóan, mérhetően magasabb fejlődési szintet ér el a korábbihoz képest.

  1. c) Mozgásfejlesztés a mindennapi testnevelésen

Minden csoportban naponta  kötelező a mindennapos testnevelés szervezése lehetőleg a szabadban, illetve a tornateremben. A tevékenység napirendbe történő illesztése állandó. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. Az örömmel és jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a fejlesztő program egy-egy feladatának megvalósításához, társas kapcsolatok alakításához (a futó és fogó játékokkal a nagymozgások és a térészlelés, labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlődik. A játékok, térformák felidézésével a vizuális, verbális memóriájuk fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására is lehetőség van.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    

13.5.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

      A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban

  • A gyermekek mozgása összerendezett, kialakult a nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése.
  • Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.
  • Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.
  • Szeretnek futni, képesek 50 – 100 m távolságot kitartóan végig futni.
  • A természetes mozgások (csúszás, kúszás, mászás, dobás) technikáit ismerik
  • Tudnak helyben labdát pattogtatni.
  • A különböző verseny játékok, ügyességi játékokban betartják a szabályokat.
  • Képesek alkalmazkodni társaikhoz, toleránsak, együttműködők, segítőkészek.

 

13.6.       A külső világ tevékeny megismerése

A környezeti nevelés általában a környezeti kultúra megélését és átadását jelenti. Az élő és élettelen környezetünkkel való harmonikus együttélést, életmódot, gondolkodást, viselkedésmódot, szokást és értékrendszert. Mindezek kialakítására legalkalmasabb az óvodáskor, mely ideális és fontos szakasza a környezeti nevelésnek, hiszen a szokások már a korai életszakaszban kialakulnak, s az egész életre szóló élmények, benyomások, szokások alapvetően meghatározzák a leendő felnőtt környezeti gondolkodását, környezet és természetvédelmi szemléletét és környezettudatos magatartását.

Programunkban a komplex környezeti nevelés fokozott hangsúllyal van jelen. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenység egészét.

 

13.6.1.                 A külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet

13.6.1.1.A külső világ tevékeny megismerésének célja

  • Biztonságban tájékozódnak környezetükben, ismerik szűkebb és tágabb, természeti és emberi környezetüket.
  • Erősödik a pozitív érzelmi viszony a nemzeti értékek,
    • a népi, és a családi hagyományok,
    • a szülőföld, a hazai táj,
    • a természet szeretete, védelmének igénye, a környezettudatos magatartás.

 

13.6.1.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, kíváncsiságára, megismerési vágyára, sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építés. A természeti, és szűkebb lakókörnyezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása
  • Több érzékszervre ható, és cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése,a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása
  • Tanulási készségeket, képességeket meghatározó részfunkciók tudatos fejlesztése alkalmi, folyamatos megfigyelés, gyűjtés, szimulációs játékok közben)
  • A környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban a spontán és irányított beszélgetéssel, önérvényesítő törekvések segítése, anyanyelvi-értelmi nevelés megvalósítása
  • A gyermekek önálló véleményalkotási, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet átalakításában
  • A beszélő környezet megteremtetése, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése és a gyermeki kérdések támogatása
  • Olyan jeles napok, településünkhöz fűződő néphagyományok, multikulturális elemek beépítése az óvodai életbe, amelyek érzelmileg gazdagítják gyermekeink óvodai életét, fejlesztik az erkölcsi tulajdonságaikat, megalapozza szokás és normarendszerüket
  • A családi tárgyi kultúra értékeinek megismerése, beépítése a napi gyakorlatba
  • A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális pedagógiai módszerekkel történő tevékenységének, tapasztalatszerzésének biztosítása
  • A szülők környezettudatos magatartásának befolyásolása, bevonásuk a környezet megfigyelésébe, átalakításába, hulladék gyűjtésbe( papír, elem, PET palack,…víz védelme-óvása- ne pazaroljuk, energiatakarékosság stb….)

 

 

13.6.1.3.A természeti és társadalmi környezet megismerésének tartalma, témakörei

 

A környezet megismerésének tartalmát, a tapasztalatszerzés irányítását három fő területen biztosítjuk:

  • Természet és társadalmi környezet megismerése
  • Környezetalakítás, a felnőtt környezettudatos mintájának biztosításával
  • Környezetvédelem

 

A témakörök keretét az évszakok változásai, az évszakokhoz kapcsolódó jelenségek megfigyelése, jellemző tevékenységei, a hagyományok és jeles napok töltik meg tartalommal.

Itt kell kiemelni a helyi (Balaton-part, mezőgazdasági területek, gazdasági udvarok Tájház, erdő),   környezeti sajátosságok lehetőségeinek kihasználását.

Szülőkkel való közös tevékenység során ismerjék meg a társadalmi környezetünkben fellelhető foglalkozásokat: pl. fodrász, kőműves, kozmetikus, varrónő, szerelő stb.)

A természeti és társadalmi témákról szerzett tapasztalatok, ismeretek az életkor előre haladtával folyamatosan bővülnek, és koncentrikusan mélyülnek, maguk a témakörök is több ponton kapcsolódnak egymáshoz.

3 - 4 éves korban

ÓVODÁSOK VAGYUNK

  • ismerkedés az óvoda helyiségeivel és az ott dolgozókkal

 

TESTÜNK

  • önmaga felismerése és azonosítása a tükörben,
  • testrészek, érzékszervek megnevezése,
  • a testrészek, érzékszervek funkciója és ápolása,
  • az orvos gyógyító munkája.

CSALÁD

  • ismerkedés a családommal (fényképen azonosítva) ,
  • a mi otthonunk, lakásunk részei (szoba, konyha, fürdőszoba)

ÉVSZAKOK

  • figyeljék meg az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit,
  • szerezzenek tapasztalatot az időjárás és öltözködés összefüggéseiről.

NÖVÉNYEK

  • megneveznek néhány, a környezetükben található növényt, gyümölcsöt,
  • zöldségfélét, virágot,
  • tapasztalatot szereznek színéről, illatáról, ízéről.

ÁLLATOK

  • megneveznek néhány, a közvetlen környezetünkben található állatot,
  • utánozzák mozgásukat és hangjukat.

ÉLŐ-ÉLETTELEN

  • élő és élettelen közötti különbségtétel megfigyeltetése (csíráztatás,rügyeztetés).

 

NAPSZAKOK

  • a csoport napirendje.
  • Nappal, - éjszaka fogalma.

KÖZLEKEDÉS

  • ismerkedés a gyalogos közlekedéssel,
  • környezetünkben található járművek megfigyelése (autó, autóbusz, kerékpár) kipróbálása

SZÍNEK

  • figyeljék a környezetük színeit,
  • ismerkedjenek az alapszínekkel.

 

4 - 5 éves korban

ÓVODÁSOK VAGYUNK

  • középsősök lettünk,
  • élményszerző séták az óvoda szűkebb környezetében.
TESTÜNK
  • tudatosodjanak a főbb testrészek (páros testrészek) funkciói,
  • alakuljon ki testfogalmuk,
  • oldaliság tanítása
  • alakuljon ki bennünk testünk ápolásának igénye, és az orvos gyógyító munkájának fontossága.
  • CSALÁD
  • a mi családunk, a családunk tagjai (szülők, testvérek, nagyszülők)
  • otthonunk címe, lakásunk részei, berendezései.
  • Ki, mit tesz otthon? (nemi szerepek sztereotípiáktól mentes közvetítése)
ÉVSZAKOK
  • évszakonként az időjárás- és természet változásainak megfigyelése, összefüggéseinek megláttatása,
  • az időjárás változásának hatása az emberek tevékenységére és az állatok életmódjára

 

NÖVÉNYEK
  • az évszakok, az időjárás változás hatása a növények életére,
  • figyeljék meg néhány növény fejlődését, növekedését, érését.

 

ÁLLATOK

  • figyeljék meg az évszakok és az időjárás változásának hatását az állatok életére,
  • ismerkedjenek meg néhány állattal és kicsinyeivel a valóságban, vagy képen.
ÉLŐ-ÉLETTELEN
  • közvetlen környezet megfigyeltetése, osztályozása élőre-élettelenre (növények hajtatása, gondozása, anyagok tulajdonságai).
NAPSZAKOK
  • napszakokhoz kötött tevékenységek tudatosítása,
  • nappal és éjszaka fogalmának megismertetése.
KÖZLEKEDÉS
  • a gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása,
  • ismerjenek néhány személy- és teherszállító járművet.
SZÍNEK
  • fedezzék fel a környezetükben található azonos színeket.

 

5-7 éves korban

ÓVODÁSUNK VAGYUNK
  • Nagycsoportosok lettünk,
  • Iskolások leszünk,
  • Tájékozódás az óvoda tágabb környezetében.
TESTÜNK
  • tudatosodjanak az emberi test ( a domináns kéz ) részei és azok funkciói,
  • emberi és állati testrészek, érzékszervek összehasonlítása funkciójuk szerint,
  • az egészséges életmód, egészségvédelem fontosságának tudatosítása (egészség – betegség – gondozás,)

CSALÁD

  • a mi családunk, családfa (nemek-, kor szerinti csoportosítás),
  • foglalkozások, feladatok a családban, (nemi szerepek sztereotípiáktól mentes közvetítése)
  • ünnepeink, szeretteink körében.
ÉVSZAKOK
  • az évszakok időjárásának és a természet változásainak összehasonlítása,
  • a természeti változások hatása az emberre, állatra, növényre,
  • figyeljék meg az évszakokban folyó munkálatok és azok fontosságát, és lehetőség szerint vegyenek részt benne.
NÖVÉNYEK
  • tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van,
  • kísérjék figyelemmel a növénytermesztést (az óvoda udvarán virágoskert) és betakarítást (mezőgazdasági területeken), vegyenek részt ebben a munkálatokban
ÁLLATOK
  • tudják, hogy az állatok életmódja és az időjárás változása között összefüggés van (elköltöznek, gyűjtögetnek, szőrmét váltanak) ,
  • hasonlítsák össze külső és belső jellemzőjük alapján, illetve csoportosítsák a szűkebb és tágabb környezetükben található állatokat. Állatok világnapja
ÉLŐ-ÉLETTELEN
  • tegyenek különbséget az élő természet tulajdonságai és az élettelen természet tulajdonságai között,
  • élő- és élettelen dolgok összehasonlítása, csoportosítása.
NAPSZAKOK
  • ismerkedjenek a napszakokkal (hajnal, reggel, délelőtt, dél, délután, este, éjszaka) és az azokban végzett tevékenységekkel,
  • az idő múlásának felismerése.
 
KÖZLEKEDÉS
  • önállóan tájékozódjanak a gyalogos közlekedésben (irányok, jelzések megismerése),
  • ismerkedjenek szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközökkel,
  • hasonlítsanak össze személy- és teherszállító járműveket.
  • SZÍNEK
  • különböztessenek világos és sötét színeket, ismerjék a színárnyalatokat, tarka fogalma

Környezetalakítás

Életkori szinten gyakorolják, alkalmazzák a gyermekek a tapasztalati úton megszerzett készségeket, ismereteket. Az életre való felkészítés nem nélkülözi a munkatevékenységek lehetőségeinek kiaknázását.

A környezetalakítás céljából nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres tevékenység legyen, ami beépül az óvodai nevelés komplex folyamatába.

A tárgyakról, jelenségekről szerzett benyomásokat, ha azok érzelmileg megalapozottak a gyermek tovább éli, átrendezi.

A gyakorlás legtermészetesebb színterei:

  • kötetlen játék (játékhelyek átrendezése, csoportszoba rendjének helyreállítása, ünnepek előtti díszítésben való részvétel, stb.)
  • célzott tanulási folyamat: gyűjtögetés, dugványozás, csíráztatás, ültetés, gyomlálás, öntözés, kísérletezés. söprés, levélgyűjtés, hó takarítás, gereblyézés,stb…
  • természetes élethelyzetek: a természet kincseinek alkotó módon történő felhasználása, átalakítása,
  • virágoskert, , termések, levelek, csigaházak, kavicsok, növények nézegetése, válogatása, játékukban történő felhasználása.
  • Alkalmanként kis állatok megfigyelési lehetőségének biztosítása (pl. kirándulás állatkertbe, családoknál, Állatok világnapja alkalmából óvodába hozható állatok ,akváriumban halak, teknősbéka stb.)

Az óvónő- és a dajka környezethez, természethez fűződő pozitív viszonya, aktív környezetalakító munkája minta a gyermek számára.

Fontos, hogy az ügynek a szülőt is megnyerjük, hiszen így alakítható eredményesen a szép, tiszta környezet iránti belső igény.

Környezetvédelem

A környezetvédelmi nevelés elsősorban a felnőttek pozitív mintáján, a szokásokon, a környezettel való kapcsolattartáson, hétköznapi apró történésein keresztül érvényesül.

Az udvari élet, a séta, a kirándulás azért fontos, mert az óvónő segítségével a gyermekek rácsodálkoznak a természetre, észreveszik a szépet és jót, de a károsat is. Évente több alkalommal környezetvédelmi napot tartunk, amelybe bevonjuk az óvoda partnereit, így a gyerekeket, a szülőket, óvodai dolgozókat,   Civil szervezeteket ( Fák, Madarak napja) stb.

Fontos teendőink

  • Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy gyermekeink harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel.
  • Érdeklődésük-kíváncsiságuk felkeltésével, érzelmeik alakításával olyan tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatni őket, melyek révén megtanulják a létrehozott értékek védelmét, megbecsülését. Mintaként szolgál a felnőttek környezettudatos magatartása.

Udvarunk kiváló terep a környezet szeretetének, védelmének állandó gyakorlására.

  • Velünk, körülöttünk élő növényekre, állatokra vigyázzanak, ne tépjék le a virágokat, ne tapossák el a bogarakat, csigákat, békákat, s ne kezeljék játékszerként!
  • Ne szemeteljenek, aki igen, felszólításra tegye azt a kijelölt tárolóba.
  • Vigyázzanak a környezetük tisztaságára, vegyenek részt  alkalmanként a szemét összeszedésében.

A környezetvédelmi nevelés feladatának eredményes megvalósításához a nevelőtestület tagjainak szoros együttműködésére és a szülőkkel való sokrétű kapcsolat kialakítására van szükség. (Pozitív minta, példamutatás)

A környezet megismerésére nevelés helyszínei

 

CSOPORTSZOBA

 

 

UDVAR,

KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

 

KIRÁNDULÁSOK, SÉTÁK

Élő-természet sarok:

Gyűjtött termések, kavicsok, kagylók, növények, hajtások, csírák.

Természettudományi könyvek, kísérletek eszközei.

- zöldségfélék, gyümölcsök feldolgozása (saláták, ivólevek, befőttek, kompótok)

 képkártyák, fényképek elhelyezése

- kísérletek:

növényekkel, természeti jelenségekkel (víz, jég, hó, hő, anyagok)

-  Kis állatok megfigyelése csoportba

- jeles napok, hagyományok ápolása, annak jelképei:

ADVENT

-   adventi koszorú,

-   Mikulás napi jelképek

-    Luca napi búza

-   Mézeskalácssütés,

FARSANG

-          maskarák

HÚSVÉT

-          tojásfestés

Tevékenységek a természetben, a  természet átalakítása:

-          betakarítás,

- levélsöprés,

- talaj-előkészítés,

- madáretető kihelyezése és folyamatos gondozása,

- veteményezés, talaj gond.

- kísérletek (szél, hó, jég, víz, föld, levegő)

- jeles napok, hagyományok, ápolása

- Szituációs játékok, népi játékok

- „farsangi télbúcsúztató

-   Kukoricamorzsolás,

-   Kiszebáb égetés

-    Májusfaállítás,

-   Madara, fák napja,

-   Föld napja,

-   Víz napja

 

A természet változásainak, szépségeinek, jelenségeinek megfigyeltetése:

-     Balaton-part,

-     Kertek-udvarok, (szüret)

-     Mezőgazdasági területek,

-     Piac

-     Társadalmi környezet:

-     Határlátogatás (kukoricatörés, tavaszi munkák)

-      erdő

-     Emberi munka megfigyeltetése, géppark,  állattartás,

-     Középületek megfigyelése ( közösségiház, városháza, posta, orvosi rendelő, ABC, Tájház,

-      emlékművek,

-     Állatok és életterüknek megfigyeltetése

-     Állatkert, vadaspark

-     Természettudományi Múzeum, 

-     Vasútállomás

 

13.6.1.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • A gyermekek életkoruknak megfelelően érdeklődnek a szűkebb –és tágabb környezetük iránt.
  • A gyermekek irányított és spontán megfigyelésekből adódó önálló véleményüket, tapasztalataikat, problémahelyzetek mérlegelésével el tudják mondani, mesélni
  • A gyermekek elemi ismerettel rendelkeznek:
  • Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét, életkorukat,
  • Ismerik a testrészek neveit, helyét, funkcióját, igényesek testük tisztaságára,
  • Különbséget tudnak tenni évszakok között, ismerik az évszakok jellemzőit,
  • Felismerik az időrendiséget, oksági viszonyokat a napszakok tevékenységeit.
  • Ismerik a hagyományokat, a nemzeti, multikulturális értékek egyes elemeit.
  • Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, jellemzőit, azonosságait, és különbségeit.
  • Alkalmazzák a főbb közlekedési szabályokat.
  • Óvják környezetük tárgyi,- természeti jelenségeit, alakul környezettudatos magatartásuk. Részt vesznek aktívan a környezetvédelmi munkákban
  • Önállóan gyakorolják- dajkák bevonásával- a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismernek növényekkel, állatokkal kapcsolatos munkákat.

13.6.2.A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések

 

A környező valósággal való ismerkedés, a folyamatos cselekedtetés kapcsán a gyermekek sokoldalú tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Matematikai tartalmú elem valamennyi tevékenységben jelen van és a súlyozottan mozgáson, érzékelésen alapuló tapasztalatszerzés szinte észrevétlenül megvalósítható.

 Az óvodapedagógus elsődleges feladata, gondoskodni a megfelelő eszközök és tevékenységek biztosításáról, amely felkelti a gyermek érdeklődését és változatos, sokszínű lehetőséget nyújt az alapvető matematikai készségek, képességek fejlődéséhez. A matematikai tevékenységhez jó színvonalú eszköztár – MINIMAT, színes rúd, szöges tábla, logikai játék, tükrök, testek, síkmértani formák, mérleg, mérőegységek, kártyák, dominók, képes kirakók, saját készítésű munkalapok, fejlesztőfüzetek – állnak rendelkezésre.

13.6.2.1. A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések célja

 

  • A gyermekek rendelkeznek életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően
    • sokoldalú érzékszervi megtapasztalásból eredő mennyiségi, formai, és kiterjedésekkel összefüggő ismeretekkel, készségekkel,
    • tapasztalataikat tevékenységekben tudják alkalmazni.

 

13.6.2.2.Az óvodapedagógus feladatai

  • A gyermekek spontán és irányított helyzetekből adódó matematikai tapasztalatszerzés útján történő érdeklődésének felkeltése.
  • Pozitív viszony kialakítása, a probléma helyzetek megoldásához a logikus gondolkodás megalapozása, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása.
  • A kognitív képességek cselekvés során történő fejlesztése, különös tekintettel az érzékelés, észlelés, emlékezés, megértés fejlesztésére.
  • A gyermeki tevékenység változatos formáinak (egyéni, páros, mikro csoportos) biztosítása, a cselekvéses, tanulásból adódó tapasztalatok összegzése.
  • A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének megalapozása, sajátos logikájának elfogadása, egymás véleményének meghallgatásával, kortárs kapcsolatokban, és problémahelyzetekben.
  • A gyermekek aktív, passzív szókincsének, mennyiségi-minőségi gyarapítása, a fogalmak, relációk körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása. A gondolatok, a problémamegfogalmazás, pontos egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése.
  • A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált képességfejlesztés.
  • Tehetségfejlesztés

 

A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai színterei

  • A spontán matematikai megismerés általános színterének tekintjük a játékot, a mozgásos tevékenységeket, ahol természetes környezetben folyik a tapasztalatgyűjtés. Létrejönnek olyan a játék során adódó szituációk, amelyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére, ok– okozati összefüggések felismerésére.
  • A célzott tanulási helyzetekről úgy gondoljuk, hogy a gyermekek eltérő, egyéni képességei, ismeretei, szociokulturális környezete miatt a leghatékonyabb közvetítői az egyéni képességfejlesztés és ismeretszerzés alkalmainak. Az egyéni, páros és mikro csoportos, és kooperatív tevékenykedtetés foglalkoztatás kapcsán az óvodapedagógus differenciáltan foglalkozik a gyermekekkel. Megfigyelheti előrehaladásukat, fejlettségi szintjüket, s ennek függvényében tervezheti – egyénre és csoportra szabottan – a magasabb szintre emelést.
  • kötetlen formában játékos cselekedtetés, sokoldalú érzékelésen alapuló tapasztalatszerzés útján valósul meg a matematikai nevelés
  • Nagycsoportban mikro csoportban szervezzük a tevékenységeket.

 

Fő alapelvünk: hogy ne kész ismereteket közöljünk, ne kész műveleti sémákat sajátítassunk el, hanem bevonjuk a gyermekeket az anyaggyűjtő, a kitalálás, a kigondolás, az önálló feladat, és problémamegoldó tevékenységekbe, amelyek során összehasonlítható, megkülönböztethető, lényeges sajátosságokat kiemelő konkrét műveletekre is sor kerül.

A motoros (mozgásos), az észleléses, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására.

A komplex foglalkozások alkalmat adnak, hogy az iskolai alkalmassághoz szükséges:

  • tapasztalatokat elmélyítsük, rendszerezzük,
  • a részképességeket fejlesszük,
  • a gondolkodási műveleteket gyakoroljuk, kognitív képességeket fejlesszük
  • a szükséges szokásokat, kialakítsuk, és koruknak megfelelő ismereteket sajátíttassunk el.

 

13.6.2.3.A fejlesztés tartalma

  • Az összetartozó dolgok megfeleltetése
  • Csoportosítás: tulajdonságok szerinti szétválogatás és halmazba sorolás
  • Számfogalom megalapozása
  • Halmazok számossága, a számok sorrendben történő ismételgetése és a „Hány?” kérdés megválaszolásának képessége
  • Halmazok összehasonlítása tulajdonságaik szerint
  • Sorba rendezés megnevezett mennyiségi tulajdonságok és felismert szabályosság szerint
  • Számtani műveletek, halmazokkal végezhető játékos műveletek
  • Építések, alkotások szabadon és másolással
  • Geometria: a forma és a minta felismerése, azonos és eltérő formák csoportosítása
  • Tevékenységek tükörrel
  • Tájékozódás térben, síkban, téri irányok

13.6.2.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • Felismerik a környezetükben lévő elemi matematikai összefüggéseket.
  • A halmazokkal való műveletek végzésében jártasak; összehasonlítás: mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.
  • Megoldanak alapvető problémahelyzeteket, felismernek tapasztalati összefüggéseket, következtetéseket
  • Értik és helyesen alkalmazzák az összehasonlítást kifejező szavakat, relációkat, matematikai összefüggéseket, tapasztalataikat, ismereteiket, a játéktevékenységekben tudják alkalmazni
  • Felismernek az alapvető geometriai formákat
  • Kialakul az alapvető helyzetek, relációk az irányok megkülönböztetése, a balról-jobbra való haladási irány követése.

 

 

 

13.7. A munka jellegű tevékenység

 

A munka a gyermek mindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Megerősítést nyer a munka jellegű tevékenység nevelőértéke. A fejlesztés csak és kizárólag a gyermek örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósul meg.

A munka sajátossága, hogy bizonyos külső kényszer is motiválja, lemérhető, konkrét célja van.

A munkálkodásuk során ismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, szülőföldjükkel a tárgyi-, és természeti világról egyre pontosabb információ birtokába jutnak, a biztonságos és elérhető munkaeszközök használata közben lehetőség nyílik – a különböző észlelési formák összekapcsolásával – a munkavégzés pontosabbá és szervezettebbé tételére. A munka nem csak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során.

 

 

13.7.1.A munka célja

 

  • A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, alakulnak a munkavégzéshez szükséges, attitűdök készségek, képességek, erkölcsi tulajdonságok, kompetenciák:
    • Kognitív: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon az összpontosítási képességük, munkaszervezési képességük
    • Érzelmi-akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk
    • Szociális társas: alakuljon ki a felelősségérzetük, feladattudatuk.

 

13.7.2.Az óvodapedagógus feladatai

 

               A munkavégzéshez alapvető feltételek biztosítása (idő, hely, eszköz, légkör)

  • A gyermekek önkéntesen, önállóan, örömmel, képességeik szerint végezhessék a személyükkel kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a közösség érdekében végzett munkatevékenységet. Aktív-cselekvő részvétellel a munkavégzés lépéseinek elsajátítása
  • Tudatos pedagógiai munka során a munkavégzéshez szükséges szokások kialakítása és betartásának, konkrét, reális, fejlesztő értékelése. Az iskolakezdéshez szükséges munkaérettség kialakítása
  • Saját és mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevelés.
  • Önálló véleményalkotás, döntési képesség fejlesztése kortárs kapcsolatokban, együttműködés közben
  • A közösségért végzett munkák vállalásánál jelenjen meg a helyes önértékelés és önbizalom
  • Beszélő környezet biztosítása, a kommunikációs kedv fenntartása a gyermeki kérdések támogatása a munkavégzés során
  • A munka tevékenységek során,- eszköz használat, helyi jellegzetességek- a szülőföldhöz, nemzethez kötődés erősítése
  • A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka során a munkavégzéshez szükséges készségek formálása
  • A munkavégzésben a szülők közreműködésének aktív részvételének ösztönzése (pl. növény gondozásba besegítés, gyűjtőmunka, Környezetvédelmi napok)

 

Területei

  1. Önkiszolgáló munka
  2. Környezet rendjének megőrzése
  3. Alkalomszerű munka

- egyéni megbízatás

  1. Felelősi munka
  2. Naposi munka
  3. Növény,

a) Önkiszolgáló munka

Az önkiszolgálás a gyermek személye körüli feladatok ellátását jelenti. A felnőtt segítségével ismerkedik a tevékenység folyamatával, sorrendjével.

Területei:

  • Testápolás
  • Étkezés
  • Öltözködés

(lásd: az egészséges életmód)

b) Környezet rendjének megóvása

Lehetőséget adunk a gyermekeknek az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet átalakítására és rendjének megőrzésére.

  • A csoportszoba berendezési tárgyainak átrendezése (játékok, foglalkozási eszközök, tisztálkodási szerek, bútorok)
  • A csoport rendjének helyreállítása (asztaltörlés, söprögetés, stb)
  • Udvari játékok, kerti szerszámok rendezése, használata, megfelelő, elérhető és biztonságos helyen való tárolása.
  • Környezetvédelmi tevékenységekben való részvétel (levélsöprés, gereblyézés, hulladékgyűjtés)

 

  1. c) Alkalomszerű munkák

Egyéni, alkalmi megbízatások, a napi élet során folyamatosan adódnak, mely feladatok elvégzése egyfajta önállóság kialakulását eredményezik. Időnként olyan megbízatásokat is teljesítenek, amelyek otthoni előkészületet igényelnek.

  • Eszközök, tárgyak, üzenetek átadása
  • Gyűjtőmunka
  • Ünnepi készülődés (ajándékkészítés, játék javítása, tisztítása, készítése)
  • Kisebbek segítése

 

  1. d) Felelősi munka
  • Fokozatosan vezetjük be, tartalmát folyamatosan bővítjük.
  • Olyan tevékenységekben alkalmazzuk, ahol nem jelenik meg, felesleges várakozási idő.

f) Növény

Csoportonként élősarkot és kertet gondoznak, ismerkednek a növények fejlődésével, és tevékenyen részt vesznek a növények ápolásában. Télen gondoskodnak a madarak táplálékáról.

A gyermekek munkatevékenységéhez elegendő mennyiségű és minőségű, biztonságos és számukra elérhető eszközök, szerszámok állnak rendelkezésre.

Pl.: takarító eszközök, kerti szerszámok, hólapátok,

13.7.3.A munkajellegű tevékenység tartalma

A gyermek önkéntességét, aktivitását, érdeklődését igyekszünk tudatosan felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében.

Nagy fontosságot tulajdonítunk a munkavégzés során a teljes önállóság biztosítására. A munkavégzés nem időszakonként, hanem rendszeresen, folyamatos tevékenység, amely beépül az óvoda nevelési folyamatába. Fontosnak tartjuk az élősarok kialakítását, és a kerti munka fontosságát.

A közösen gyűjtött gyümölcsöt és zöldségfélét feldolgozzuk, (pl. megfőzzük, tartósítjuk) Ösztönözzük a szülőket, hogy a gyermekek otthon is gyakorolják az önkiszolgálást és a családért végezhető munkajellegű tevékenységet.

 

13.7.4.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

  • Szívesen vállalnak egyéni és közösségért végzett megbízatásokat, és azokat felelősséggel teljesítik.
  • Kitartóan, aktívan tevékenykednek, munkatempójuk különbségei ellenére képesekké válnak az együttműködésre, szociális magatartásuk (kivárás, tolerancia) a közösségi kapcsolataikat pozitívan befolyásolják
  • Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
  • Képesek-életkori szinten,- saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátására.
  • Kialakul a környezet rendjének, megtartásának, megóvásának gondozásának igénye
  • Kialakul az iskolakezdéshez a testi, lelki, és szociális érettség.

 

13.8.A tevékenységekben megvalósuló tanulás

 

A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni.

A tanulás tevékenységekben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus által szervezett foglalkozásokon,  szervezeti és időkeretekben valósul meg.

A világban minden, ami megismerhető befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent, komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatják el a gyermekekhez.

 

13.8.1.A A tevékenységekben megvalósuló tanulás célja

  • Változatos tevékenységek során, a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire, építés közben
    • alakuljon kompetenciájuk,
    • erősödjön attitűdjük, készségeik, képességeik,
    • fejlődjön kreativitásuk.

 

13.8.2.Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Megismerési vágy, kíváncsiság sokoldalú érdeklődés, kielégítése, az óvodában folyó tevékenységekhez való pozitív viszony kialakítása
  • A gyermekek tanulását támogató környezet megteremtése, az előzetes tapasztalatok figyelembe vételével
  • Különböző élethelyzetekben a gyermekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből szerzett spontán tapasztalatoknak, ismereteknek a célirányos fejlesztése
  • Tevékenység közben, szokások formálása, szociális együttlét iránti igény felébresztése; türelem, kivárás, alkalmazkodás, egymás segítése
  • A gyermek önkifejező törekvéseinek segítése
  • Modell értékű kommunikációs helyzetek teremtése a gyermeki kérdések támogatására
  • Értelmi,- kognitív- kommunikációs képességek fejlesztése (érzékelés, valósághű észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, valósághoz közelítő képzelet)
  • A gyermekek személyiségének fejlesztése; önállóság, kitartás, pontosság, feladattudat
  • A gyermek érési folyamatához személyiségéhez igazított, pedagógiai módszerek alkalmazása
  • Személyre szabott pozitív értékeléssel a cselekvéses tanulás segítése
  • A gyermekek egyéni képességeinek, fejlődési ütemének, szociokulturális hátterének figyelembe vételével differenciált, egyéni fejlesztése
  • Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése, az alábbi módon:
  • Az iskolaérettséget támogató pedagógiai munka
    1. Az iskolával való kapcsolat fenntartása
    2. Az óvoda- iskola átmenet segítő megvalósítása

 

13.8.3.A tanulás feltétele, formái, típusai, elvei

A tanulás feltétele

Sokoldalú érzékelésen, észlelésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása.

Az óvodánkban lehetséges tanulási formák

  • spontán játékban tapasztalatszerzés,
  • gyermeki kérdésekre – válaszokra épülő ismeretszerzés,
  • célzott megfigyelés, tapasztalat-, élményszerzés (séta, kirándulás),
  • cselekvés közben, felfedezés során megvalósuló tanulás.

egyéni és kiscsoportos differenciált képességfejlesztés

  • Felzárkóztatás
  • Tehetséggondozás

 

A differenciált képességfejlesztés feltétele:

  • A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése.
  • A gyermek érési folyamatához személyiségéhez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával differenciált tervezés.
  • A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója.

 

A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése

A sajátos diagnosztikai eszközök pontos vezetése elősegíti a problémák korai felismerését. Lehetőség nyílik arra, hogy egyénre szabott feladatot tudatosan tervezzük. Képet kapunk arról is, hogy melyik gyermeknek lesz szüksége más szakember (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) segítségére.

 

A gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés.

A differenciálás az a folyamat, melyben a gyermekek egyéni szükségletéhez igazítjuk a tapasztalatszerzés, élményszerzés alkalmait.

A kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkoztatási forma. Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenységek feltételrendszerét, és módszereit.

A differenciálás gyakorlata:

  • szociális differenciálás (munkaformák kiválasztása, képességek figyelembe vétele a csoportszervezésnél)
  • módszertani (metodikai) differenciálás (cselekvéses, felfedező tanulás, megfelelő ingerek, keresztcsatornák működtetése, egyéni munkatempó,- teljesítőképesség figyelembe vétele)
  • célra irányuló differenciálás. (prevenció, korrekció, tehetséggondozás, életkori szint, hajlamok és érdeklődés figyelembe vétele)
  • eszköz szerinti differenciálás

 

A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója.

A gyermekek fejlődését az erre a célra szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk követni, az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magában foglaló, tevékenységek keretében folyik. A gyermekek iskolakészültségét az egyéni érési tempó figyelembe vételével állapítjuk meg, amely az óvodából az iskolába történő lassú átmenetet segíti. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként kialakul az iskolai munkához szükséges fejlettségi szint.

A tanulás típusai

Az óvónő pedagógiai szabadsága alapján dönt az elvárható és a szükséges szervezeti keretekről a tevékenységalapú tanulási formákról. A foglalkozások kiterjesztett formában alkalmazandók, a szükséges módszertani felkészültség mellett, tervezettek, fokozatos időtartamúak, gyakorlatiasak, tevékenykedtetőek. A csoport aktuális fejlettségi állapota, az egyes gyermekek igénye, szükséglete a foglalkozások tartalma és a helyi adottságok függvényében tervezzük, hogy melyik napon, milyen tanulási keretet-formát választunk.

 

A tanulás szervezési elvei

  • műveltségtartalmak komplexitása,
  • a gyermekek egyéni élményei, tapasztalatai, mozgásos-és beszédhelyzetek meghatározó szerepe az ismeretszerzésben,
  • tervszerűség és spontaneitás összhangja,
  • egyéni fejlettséghez, eltérésekhez igazodó pedagógiai módszerek                                                                

                        

A gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére, meg lévő tapasztalataira építve irányítjuk a megismerést, a gondolkodás folyamatát. A tanulási folyamatban centrális szerepet kap a mozgásos, cselekvéses felfedező tevékenykedtetés biztosítása, a sokoldalú érzékelésen (vizuális, hallási, tapintásos) alapuló tapasztalatszerzés, élményszerzés. A képességek fejlesztése megkívánja az ismeretek rendszeres feldolgozását, az alkalmazkodó képesség lehetőségeinek megteremtését. Képességeket kifejezetten tevékenységben fejlesztünk, a beszéd és gondolkodás egységével. Az értelmi nevelésben a „tapasztalni – megismerni” elvet valljuk, s nem a kész ismeretek, cselekvésformák betanítását.

A tanítás-tanulás folyamatban a bizalomra, megértésre épülő óvónő-gyermek közötti kapcsolatra törekszünk, amelyben a gyermek, szorongás nélkül, örömteli kíváncsisággal vehet részt. Kiemelt szerepet kap a pedagógiai asszisztens a tanítás-tanulás folyamatában az óvodapedagógus útmutatásainak végrehajtásában segítve a gyermekeket.

 

Az Integrált pedagógiai rendszer megvalósítása szempontjából is nagyon fontos, az óvónő módszereinek szüntelen megújítása, korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása, ezzel kapcsolatos feladatunk:

  • Nevelőtestület módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek alkalmazására .
  • Speciális szakmai képzettség további megszerzése
  • Mindezen módszertani ismeret birtokában:
  • A gyermekek kezdeményezéseire támaszkodó pedagógiai eszközök segítségével, inger gazdag környezetben az egészséges személyiségfejlődés fejlesztése
  • Az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása az esélyegyenlőség biztosítása, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése.

 

 

13.8.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:

  1. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
  2. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

– az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

– megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

 

– a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

  • érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
  • elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
  1. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

A szociálisan érett gyermek:

  • egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
  • feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
  1. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.
  2. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.
  3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
  4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

 

14.1.Szervezeti és időkeretek

Csoportszervezés elvei:

  • Aránytalan terhet nem jelent az intézményben dolgozókra a vegyes életkorú szervezés
  • Nem sérti az integrációs gyakorlatot, kerüli a szegregációt.

 Fontos feladatunk az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő differenciált fejlesztő munka (felzárkóztatás, képességfejlesztés).

A csoportszervezés szempontjai:

  • Átlaglétszám 20 fő, maximum 25 fő
  • Csoportszoba férőhelye
  • tartalmi szempontok alapján: életkor, nemek aránya                        

Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

 

14.2..Napirend, heti rend kialakítása

A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlesztésekhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces), csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

A napirend lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, a szabadjáték kiteljesedésére megfelelő időt biztosít arra, hogy a gyermek minden tevékenységét befejezze, pontosan elvégezze. Figyelembe vesszük a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére fordítható időkeretet. Így a napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek, (étkezés, gondozás, mindennapos testnevelés) melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, és nyugalmat, folytonosságot, támaszt biztosítanak. A gondozásnak kiemelt jelentősége van a nevelésben, a kapcsolatépítésben, a gyermekek önállóságának fejlődésének elősegítésében, együttműködve a gondozást végző óvodapedagógusokkal és dajkákkal.

Valamennyi csoportban biztosítani kell az alternatív pihenést, az 5-7 évesek esetében, lehetőséget kell teremteni a csendes tevékenységek megvalósítására.

A nyári időszak napirendjét is gondosan és tartalmasan tervezzük meg. Az év közben már kialakított szabályok, szokások normarendszer megtartásával adunk lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítsuk számukra a változatos tevékenységet.

A heti-rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban, és lehetőséget nyújt a normarendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A befogadás idején ügyelünk a rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti-rend összeállítására. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend pontosabb betartását kívánják meg.

 

NAPIREND

Szeptember 1 – Május 31-ig

IDŐTARTAM

TEVÉKENYSÉG

6,30

                                    

                                   

10.30

 

Párhuzamos tevékenységek: gyülekezés, szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvodapedagógus által szervezett tevékenységek

Kötelező testnevelés heti egy alkalommal, mindennapos mese,

mindennapos testnevelés

10.30

12.30

 

Udvari játék, levegőzés

Öltözködés, testápolás, ebéd

12.30

 

14.45

 

Előkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

14.45

17.30

Párhuzamosan tevékenységek: Öltözés, testápolás, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvodapedagógus által szervezett tevékenységek, egyéni fejlesztő és választott csoportos tevékenységek

 

NAPIREND

Június 1 – Augusztus 31-ig

IDŐTARTAM

TEVÉKENYSÉG

6.30

                                    

                                   

11.30

 

Párhuzamos tevékenységek: gyülekezés lehetőleg udvaron , szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvodapedagógus által szervezett tevékenységek, mindennapos mese, mindennapos testnevelés, udvari játék, levegőzés, a test edzése (napfürdő, vízfürdő)

11.30

12.30

 

Öltözködés, testápolás, ebéd

12.30

 

14.45

 

Előkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

14.45

17.30

Párhuzamosan tevékenységek: Öltözés, testápolás, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvodapedagógus által szervezett tevékenységek

 

14.3Az óvodai nevelés tervezése

A tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat – vallási, nemzetiségi, etnikai – figyelembe vesszük a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazzuk.

HETIREND

KORCSOPORT

KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁS

 

CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

3 - 4 éves

 

A külső világ tevékeny megismerése

Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Testnevelés

Mindennapi testnevelés

4- 5 éves

Testnevelés

Mindennapi testnevelés

A külső világ tevékeny megismerése

Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

5 – 7 éves

Testnevelés

Mindennapi testnevelés

 

Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

 

 

A szervezett tanulás munkaformái:

Frontális

Testnevelési játékok, Mindennapi mese

Mikro csoportos

A külső világ tevékeny megismerése, Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka,  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc,Testnevelés, Mindennapi testnevelés

Kooperatív

A külső világ tevékeny megismerése, Verselés, mesélés,

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Egyéni

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

Páros

Együttműködés rokonszenvi alapon, mely segíti a nevelés eredményességét. Tanulási motiváció kialakítását célozza, részképességek fejlesztése.

 

Az óvodapedagógus által szervezett foglalkozások időkeretei korcsoportonként

 

Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozások:

3 - 4

éves korban

4 - 5

éves korban

5 – 7

éves korban

Testnevelés

 

Heti 1x

(10-15perc)

Heti 1x

(20-30 perc)

Heti 2x

(35-40perc)

A külső világ tevékeny megismerése

 

Heti 1x

(10-15 perc)

Heti 1x

(15-20 perc)

Heti 1x

(30-35 perc)

Verselés, mesélés

Napi 5-10 perc

Napi 10-15 perc

Napi 20-25 perc

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Heti 1x

(10-15 perc)

Heti 1x

(15-20 perc)

Heti 1x

(30-35 perc)

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

Heti 1x

(10-15 perc)

Heti 1x

(15-20 perc)

Heti 1x

(30-35 perc)

Egyéni fejlesztés

Naponta, illetve a sajátos nevelési igény szerint.

Logopédia

 

Heti 1x

Heti 1x

fejlesztőpedagógus

 

Heti1x

Heti 1x

Nagyok tornája

 

 

Heti 1x

 

14.4. A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentumok

A gyermekek mérése és értékelése az óvodában

Cél: Olyan mérési, értékelési eljárások alkalmazása, amelyek a gyermekek megismerését szolgálják. A reális és szakmailag megalapozott értékelés az alapja a további fejlesztési feladatoknak.

A szülők folyamatos és egyéni tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről.

Alapelvnek tekintjük, hogy az óvoda, nevelési intézmény, így a lehetséges és szükséges mérések ennek megfelelően tervezettek. A nevelés-tanulás egymásra ható és egymást feltételező folyamatát kívánjuk a mérésekben tükröztetni.

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum intézményi szintű szempontjai:

A differenciált egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülni kell, kiemelten a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekek esetében. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell megsegíteni, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása.(Fejlődési napló)

Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése.

 

Az információk rögzítését szolgáló dokumentumok

 

Dokumentum

Mérési, értékelési területek, szempontok

Információ rögzítése

 

Anamnézis lap

A gyermek óvodáskor előtti fejlődésének, a család szocio-kulturális jellemzőinek megismerése

Óvodáskor kezdetén

Egyéni fejlődésmérő napló

- Mozgásfejlettség

- Testséma

- Téri tájékozódás

- Térbeli mozgás fejlettsége

- Értelmi fejlettség

- Finommotoros koordináció fejlettsége

- Nyelvi kifejező készség

- Szociális fejlettség

Óvodáskor kezdetén

Fejlettséget követő naplók kimeneti célokkal

- Egészséges életmód,

- Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

- Mozgás

 - Játék

- Munka

- Külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet

- Külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések

- Verselés, mesélés

- Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

- Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Évente 3x ,

 

 

Sindelar mérőanyag

 

a hét elemi alapkészség diagnosztikus tesztje:

- szocialitás,

-írásmozgás koordináció,

-tapasztalati következtetés,

-tapasztalati összefüggés-megértés,

- elemi számolási készség,

- relációszókincs,

- beszédhanghallás.

 

Évente 1x, minden év januárjában a tanköteles gyermekeknél

 

Egyéni fejlesztési terv

Tehetséges gyermekek,

HHH gyermekek, 

SNI ill. BTM gyermekek számára

Hetente

 

 

A mérés során keletkezett dokumentumok felhasználása

 

Az óvodapedagógus számára

A szülő számára

A kapott eredmények alapján megvalósul az egyénre szabott fejlesztés 

 

Az eredmények újabb mérések adataival bizonyítják a változásokat.

Jelentős információhordozó

A szülő a konkrét adatokból látja  gyermeke aktuális fejlettségi szintjét.

A tájékoztatás a családdal való együttműködés gerincét képezi

A mérési eredmények megbeszélése a HHH gyermek szüleinek és pedagógusának részvételével 3 havonta

 

A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó két óvónő munkájának megfigyelésére, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire épül.

15.5.A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

  • A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik.
  • A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

 

  1. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

16.1. Óvoda- Iskola

 

Nevelésünk egyik fő feladata, hogy a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A zökkenőmentes iskolakezdés elősegítése érdekében a helyi sajátosságok, szokások figyelembe vételével korrekt kapcsolatra törekszünk az iskolával.

Az együttműködés alapelvei

  • Kölcsönös nyitottság, bizalom nevelőpartneri viszony
  • Közös dokumentumok ismerete

 

Céljaink

  • Kudarcmentes iskolakezdet és az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése

Feladataink

  • Az iskolakészültséget támogató pedagógiai munka (tanulási képességek, kulcskompetenciák, egyéni differenciált képességfejlesztés)
  • Az iskolaválasztás segítése (tanítónők megismerése, nyílt napok, iskolalátogatás)
  • Hospitálásra épülő együttműködés

 

Az együttműködés formái

Látogatások, tapasztalatcserék, közös programok,  egymás rendezvényein való részvétel

 

Az együttműködés tartalma

  • Pedagógusok kölcsönös látogatása az óvoda nagycsoportjába, ill. az első osztályba
  • nyílt napok, iskolai óvodai látogatások
  • Az intézményi programokon való részvétel ( szülő értekezletek, farsang)

 

16.2. Óvoda- Fenntartó

Kapcsolatunk egyrészt a köznevelési törvényből adódóan és egyéb jogszabályok alapján hivatalos, rendszeres, másrészt támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldására a konstruktivitás a jellemző. Kapcsolattartásunk formája a kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, beszámolók.

A Polgármesteri Hivatal Gyermekjóléti szolgálat vezetőjével gyermekvédelmi felelősünk tartja a naprakész kapcsolatot, az étkezési segélyezés-, karácsonyi ajándékozás és a gyermekvédelmi támogatás biztosítása érdekében az óvodavezetővel együtt.

16.3. Óvoda- Közművelődési Intézmények

 

A Közösségi Ház és Könyvtár kínálatából a nevelési feladatok sokoldalú színes megoldását segítő programokat választunk, melyek alkalmazkodnak a gyermekeink életkori sajátosságaihoz és életkorához.

  • A rendezvények jó alkalmat teremtenek, otthont adnak a szülőkkel való kapcsolat mélyítésére. (pl. farsangi bál, Ki Mit Tud?)
  • A könyvtárlátogatás jól szolgálja az irodalmi nevelés feladatainak megvalósítását, a hazai és nemzetközi irodalommal való ismerkedést.
  • A képzőművészeti kiállítások és játszóházak, zenés foglalkozások szervezése, színessé teszik a művészeti nevelési feladatainak megvalósítását.

.

16.4. Óvoda- Civil Szervezetek

Az egyesületek aktív szerepet vállalnak nyitott óvodai programok megvalósításában, szabadidős programok feltételeinek megteremtésében, multikulturális elemek gyakorlati megvalósításában, bekapcsolódnak a környezetvédelmi tevékenységekbe, az óvodai környezetvédelmi napokon.(NABE, Egészségőr Klub) 

 

Az együttműködés tartalma

  • az óvoda programjaiba történő bekapcsolódás
  • környezetvédelmi napon való együttműködés
  • közös pályázaton való részvétel

16.5. Óvoda- Egyház

 Figyelembe vesszük a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló rendelkezést, amely óvodánkban lehetőséget biztosít, speciális szolgáltatások keretében hittan igénybe vételére (a hitoktató számára a helyet biztosítjuk).

Az együttműködés tartalma

  • Heti rendszerességgel hitoktató foglalkozásszervezése az óvodában
  • Ünnepek előkészítése, templomban szervezett megfigyelés
  1. MELLÉKLETEK

17.1.A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő-fejlesztő munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke

 

Tevékenység

Specifikumok

Darab szám

Mozgás

Csoportszobai, tornaszobai udvari eszközök, játékok

 

 

- összerakható, mobil testnevelési eszközök

1

 

- padok,

15

 

- zsámoly,

2

 

- bordásfal

10

 

- lépőkövek, érzékelő korongok

1készlet

 

- labdák ( foci)

30

 

- különböző méretű és anyagú labdák (fajtánként)

25-30

 

- tornaszőnyeg

2

 

- többfunkciós mászóka

                1

 

- különböző anyagú ugrókötelek

25 pár

 

- tornabotok, karikák, babzsákok, kendők, szalagok, stb.( fajtánként)

25-30

 

- bóják

5-8

 

- magasugró készlet

1

 

- Greischwald

3 garnitúra

 

- billenőhinta

1

 

- mozgásfejlesztő táska

34db-os

 

- sítalpak

10 pár

 

- szánkó

10

 

- egyensúlyozó lépegető korláttal kötéllel

1

 

- mini libikóka

1

 

- futóbicikli

5

 

- hintaló

3

 

- roller

5

 

- lábbal kormányozható háromkerekű

3

 

- nagy alagút (rotikom)

1

 

- füles labdák

6

 

- roll - labda

1

 

- érzékelő labda

25

 

- érzékelő labda kicsi

20

 

- focikapu

2

 

- mászó létra

2

 

- karikadobáló

2

 

- gyerek gyűrű

2

 

- három oldalú kötéllétra

2

 

- kosárlabda palánk

2

 

- POLYBALL- ügyességi játék

1

 

- rugós hinta

1

 

- egyensúlyozó híd

1

 

- mászó fal

1

 

- mászó háló

1

 

Hernyó mászóka

1

 

Játszósarok csúszdával egyensúlyozó híddal

1

 

-  csúszda,

1

 

- fürdőmedence

1

 

hintaasztal

1

 

- mászó

1

 

- hinta

1

 

- tollas felszerelés

 pár

 

 Ütéscsillapítos  gumipálya  9X5m

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Játék

- Konyhai eszközök: tálaló garnitúra

3

 

- mágneses puzzle csoportonként

3

 

- színes fakocka készlet csoportonként

1

 

-  kirakó fából csoportonként

1

 

- horgászjáték csoportonként

1

 

- orvosi táska csoportonként

1

 

- paraván alacsony csoportonként

1

 

- focipálya csoportonként

1

 

- mikrohullámú sütő csoportonként

1

 

-  teherautó , babakocsi ,csoportonként

1

 

 boltos játékhoz: pult + felszerelés, csoportonként

1

Környezet megismerésére nevelés

- kerti szerszámok: talicskák, gereblyék, locsolókanna,

15-20

 

- egészséges táplálkozás ,állatok, növények, emberek világa kirakó készlet 30db-os

1

Körny. formai és menny. össz.

- falu – város terepasztallal

1

 

- tükör

30

 

- láncszemek készlet csoportonként

1

 

- síkidomkészlet

1

 

- Logikai készlet

1

 

- Mini -mat készlet

1

Verselés, mesélés

- képes mesekönyvek (csoportonként 2-3 példányban)

50

 

- mesepárnák,

75

 

-dia -filmek

50

 

-  paravánok (csoportonként)

1

 

- ujjbábok, síkbábok, fakanálbábok (csoportonként)

20-25

 

- felnőtt méretű kesztyűbábok

30

 

- fejbábok

               30

 

- árnyjátékok síkbábjai (mesefeldolgozástól függően

Szükség szerint

 

- CD lejátszó, CD lemezek csoportonként

1 -25

 

Dia képek vetítővászon 1db

100

 

- textilek rögtönzött bábokhoz, különböző anyagminőségben

20-25 féle

 

- bábtartók (fajtánként)

1-1

 

- kalapok, sapkák, kendők, fejdíszek (koronák, stb.)

10-15 féle

 

- jelmezek (vállkendő, palást, fehérköpeny, stb.)

2-3 fajtánként

 

- felnőttek jelmezei, jelmezkellékei

10-15

 

- textilek rögtönzött jelmezekhez

20-25

 

- szegett színes kendők

25

 

- Fából készült mesefigurák készlet

1

 

- festmények, reprodukciók, naptárak

10-15

 

- gyermekek szerepléséhez különböző eszközök (igazolvány tokok, táskák, mappák, stb.)

25

 

- textil állatfej maszkok

1-1

 

- nagyméretű, szegett, nem gyűrődő anyagok (4-5 színben)

1-1

 

- hangkazetták drámajátékhoz használható hanghatásokkal, aláfestő zenékkel, zörejekkel

15-20

 

- magnó, (csoportonként)

1

 

- történetek képekben kirakó csoportonként

1

 

- érzelmek a világban képkártya csoportonként

1

 

- mesekockák kirakó csoportonként

3

 

- mesekocka torony csoportonként

1

 

- mese memoria csoportonként  csoportonként

3-4

 

- betű építő csoportonként

1

 

- szókincsbővítő játékok csoportonként

1

 

-  ellentétpárok csoportonként

1

 

- mesekártya csoportonként

3

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Agyagozáshoz,

 

 

- agyag, simítólapát,  mintázó eszközök, fokhagymaprés, damil, vizes-tál, stb.

10-15

 

 

 

 

 

 

 

Gyurmázáshoz

 

 

- plasztilin, liszt, só, olaj, stb.

Szükség szerint

 

Rajzoláshoz

 

 

- zsírkréta, különböző vastagságú ceruzák, filctollak, színes kréta

10-15 csomag

 

- színes ceruzák csoportonként

15-20 csomag

 

- rajztábla (csoportonként)

15-20

 

Festéshez

 

 

Temperák szinenként 1l-es kiszerelésbe

1-1

 

- gombfesték,  textil- és üvegfesték, csoportonként

15-20

 

- ecsetek (különböző vastagságú), szivacs csoportonként

15-20 készlet

 

Különböző papírok

 

 

- rajzlap, színes karton, krepp papír, színes hajtogató lapok, fűzőlapok, csomagoló papír, fotókarton, műszaki rajzlap, pauszpapír, selyempapír, stb.

Szükség szerint

 

- nyíráshoz jó minőségű tompa-hegyű ollók

10-15

 

- cikk-cakk olló, mintavágó olló

6-8

 

Gyöngyfűzéshez

 

 

- különböző méretű gyöngyök, damilok, drót

Szükség szerint

 

- állatokat ábrázoló gyöngyök

 

 

Fonalmunkához

 

 

- különböző vastagságú fonalak, hímzőfonal

Szükség szerint

 

- felvető szövőkeret, különböző ágú körmöcske, szalagszövő, tompa-hegyű tű

15-20

 

Építéshez

 

 

- papírdobozok, hengerek

Szükség szerint

 

- kartonok,

 

 

gyertyaöntés

Szükség szerint

 

Barkácsoláshoz

 

 

- textilek, töltőanyag, hurkapálca, fakanál, csipkék, bőrök, gombok, puha fahulladék, szögek, szerszámok

Szükség szerint

 

- ragasztok

szükségszerint

 

 

 

 

Népi kismesterségekhez: csuhé, szalma, gyékény, rafia, vessző, iszalag

15-20

 

Nyomat készítéséhez: linócolor festék, üveg vagy műanyag lap

2-3

 

Húsvéti gipszkiöntő forma

15

 

Cipőfűzés csoportonként

1

 

Átrajzolás: család, állatkert

 

 

Egyéb eszközök

 

 

- ragasztók (stiftek, tapétaragasztó, keményítő)

Szükség szerint

 

- lemosható asztalterítő csoportonként

3

 

-  kötény, köppeny  a gyermekeknek csoportonként

15-20

 

- polc az alkotások elhelyezésének soportonként

1

 

- faliújság a képek elhelyezéséhez csoportonként

1

 

- nyomda készletek csoportokba

1

 

- mintás festőroller készlet

1

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

- magnó, CD lejátszó (csoportonként)

1

 

- CD lemezek, kazetták

10

 

- ritmusbotok, népi ütő- és rázóhangszerek

10-15

 

- triangulum

4-5

 

- csörgődob, ujjcintányér, kasztanyetta, dobok, cintányérok, tökcsörgő, csettegő

3készlet

 

- xilofon, harangjáték,  csőkolomp, fém hangkészlet csoportonként

1

 

- száncsengő, csengősor

1-1

 

- rögtönzött hangszerekhez: dobozok, termések, különböző alapanyagú tárgyak

Fantázia szerint

 

- népi játékok kellékei: szalmakalap, filckalap, kendők, zsebkendők, kiskötény, bő szoknya, mellény, bot, stb.

25-30

 

- különböző maszkok, fejdíszek

5-10

 

- felnőttek játékához

 

 

- melodika

1

 

-

 

 

- furulya (csoportonként)

1

 

-

 

 

-  csörgő csoportonként

3-4

 

- zörgő

3-4

 

-

 

Külső világ tevékeny megismerése

- színes tudományos képeskönyvek csoportonként

20-30

 

- nagyítók

5

 

- kosarak

25-30

 

-

 

 

- állat- és növényhatározók

2-2

 

-

1

 

-

1

 

-

1-1

 

- vízvizsgáló eszközök: szűrők, tálak

Szükség szerint

 

- cserepek, virágládák – magok, hagymák, virágföld

 

 

-

 

 

- üvegek a gyűjteményekhez

Szükség szerint

 

Munkajellegű tevékenységekhez

 

 

- kerti szerszámok (ásó, kapa, lapát, gereblye, lombseprű)

5-6

 

- talicska, locsolókanna, cirokseprű, hólapát

5-10

 

-

 

 

- ültetőfa

4-5

 

- kalapács, szögek, szerszámok

Szükség szerint

 

- gyúródeszka, nyújtófa, műanyagterítők

5-10

 

- darabolókések (gyerekeknek)

1-1

 

- robotgép, mérleg

1-1

 

-

 

 

- zöldségszeletelő, hámozó kés

5-6

 

-  cipőkefe

5-6

 

 

 

 

Matematikai fejlesztés eszközei

 

 

- logikai készlet

5-6

 

- MINI-MAT garnitúra

5-6

 

- logico tábla cserélhető feladatlapokkal

1-1 fajtánként

 

-

 

 

- Ravensburger logikai társasjátékok

2-3

 

- logikai lapozgatók

4-5

 

- kirakójátékok

6-10

Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez

 

 

1-2

 

Fejlesztésükhöz szükséges játékok, eszközök

 

 

Fogantyús puzzle fából

 

 

kártyák

 

 

Memória játékok

 

 

Pálcikák, korongok

 

 

 

 

  1. ÓVODAI MUNKÁNK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

 

Az éves munkaterv tartalmazza az Ellenőrzési és feladatterv alapján, Vezetői ellenőrzések, Belső képzés, egymás látogatása,

Feladat a PP funkcionális működésének vizsgálata, megvalósulás összehasonlítása, a feltételrendszer átgondolása.

Cél: A visszacsatolás – a változások érzékelése a kiinduláshoz képest, esetleges módosítás, vagy megerősítés, az elmozdulás szükségességének feltárása, mindezt a gyakorlati pedagógiai munka segítése, fejlesztése érdekében.

Az ellenőrzés fontos része: önelemzés ,önértékelés.

Az óvodában folyó pedagógiai munka ellenőrzésének adminisztrációs alapját az óvodadokumentumai képezik.

 

 

 

 

 

 

  1. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

 

Pedagógiai Program érvényessége:

Fenntartói jóváhagyást követően, a kihirdetéstől határozatlan ideig,  illetve visszavonásig.

Pedagógiai program módosítása:

Törvényi jogszabályi és egyéb változások(feladatváltozás) alkalmával, amennyiben a felülvizsgálat szükségessé teszi(5évente), továbbá nevelőtestület kezdeményezésére.

Pedagógiai program nyilvánossága:

A szülői értekezleten történik , és minden csoport faliújságján valamint a nevelői és vezetői szobában megtekinthető.

 

  1. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK: Pedagógiai programunkat az Alapító okiratnak megfelelően módosítottuk: létszám,csoport,tornaszoba bővítésére került sor – 2015.01.01, és a törvényi megfelelés került módosításra

A Pedagógia Programot

 

  • Véleményezte

 

Nagyné Pál Ildikó                                                                 dátum: 2015. 09. 10.

            szülői szervezet képviselője

 

  • Elfogadta: a nevelőtestület

 

Borsodiné Kaszner Julianna                          P. H.               dátum: 2015.08. 31.

a nevelőtestület képviseletében

 

  • Jóváhagyta:

 

Barta Ilona                                                    P. H.               dátum: 2015. 09. 10.

Az intézmény vezetője

 

           Jóváhagyta:

 

Csákovics Gyula Polgármester           P.H.            dátum: 259/2015. (IX. 28.) KT határozat

  Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő Testülete         

 

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:

 

  1. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely elfogadta a helyi nevelési programot, iktatószáma 99/2015.
  2. A szülői szervezet véleményét bemutató 107/2015 iktatószámú jegyzőkönyv.

 

 

Zamárdi, 2015.08.31.                                                                          Barta Ilona

                                     P.H.                                    intézményvezető

                    

Please publish modules in offcanvas position.

Free Joomla! template by Age Themes